A fejlett országokban élők, köztük a magyarok kétharmada aggódik amiatt, hogy nem él majd olyan anyagi biztonságban, mint a szülei, attól pedig különösen tart, hogy a gyerekeiknek még ennél is rosszabb lesz. A megkérdezettek szerint 10 szegény gyerekből hat felnőttként is szegény lesz; emellett a legkétségbeesettebbek és a legboldogtalanabbak érzik a legkevésbé azt, hogy a politikusok képviselnék az érdekeiket. Így nem csoda, hogy a legtöbben úgy látják, hogy alig van társadalmi mobilitás az országukban, és valójában nem is tévednek nagyot: az európai OECD-országokban öt, Magyarországon hét generációnak kell felnőnie ahhoz, hogy a szegény családok gyerekei megközelítsék saját hazájuk átlagjövedelmét. A szegény családokba született gyerekek várhatóan 20 százalékkal kevesebbet fognak keresni felnőtt korukban, mint jómódú családokból származó társaik – derül ki az OECD társadalmi mobilitás helyzetét bemutató oldalán.
Az így kirajzolódó társadalmi egyenlőtlenségek rendszerében az OECD-országok átlagában a háztartások leggazdagabb 10 százaléka birtokolja a háztartások összes vagyonának több mint felét, és az egyenlőtlenség öröklődik: a legnagyobb jövedelemmel rendelkező családok gyerekei átlagosan több mint kétszer akkora vagyonnal indulnak neki az életnek, mint a legszegényebb háztartástokba született gyerekek.

Az alacsony színvonalú munkahelyekről a legnehezebb kitörni: nagyon kicsi eséllyel lehet elhagyni a rosszul fizetett és átmeneti munkák világát, ahogy az alacsony iskolai végzettségűeknek sincs sok lehetőségük arra, hogy át- vagy továbbképezzék magukat. Ezen a helyzeten a technológiai fejlődés sem segít igazán, hiszen az automatizálás, a mesterséges intelligencia és a digitalizáció miatt kicsi a kereslet a középszintű készségek iránt, miközben a magas és alacsony szintű készségekkel (a nehezen automatizálható feladatokra) egyre könnyebb elhelyezkedni a munkaerőpiacon. A vidéken élőknél különösen súlyos a helyzet, mert ott az alacsonyabb technológiai felkészültség miatt nehezebb alkalmazkodni az új világhoz – írja az OECD január 31-én publikált, az oktatási méltányosságról és inklúzióról szóló jelentése. A vagyoni egyenlőtlenségeket a nemek közötti egyenlőtlenségek is fokozzák: hiába töltenek a nők több évet iskolákban, még mindig jóval kevesebbet keresnek és sokkal kisebb arányban töltenek be vezető pozíciót, mint a férfiak.

A nők mellett a kisebbségi csoporthoz tartozásnak is nagy ára van. A tanulmányok azt mutatják, hogy az etnikai kisebbségekhez tartozó és LMBTQI embereket kisebb valószínűséggel hívják be állásinterjúra, és az álláslehetőségeik is rosszabbak, ami nemcsak emberi jogi, de komoly gazdasági károkat is okoz.

(A cikk további része a qubit.hu oldalon olvasható)

• szegénység
• vagyon
• egyenlőtlenség