Tam_Bau
MENÜ
2024. március 29.
Auguszta
Gázfűtés helyett hőszivattyú

Gázfűtés helyett hőszivattyú

napi.hu

Nagyot lehet spórolni a fűtésen – év végén lép életbe a szabályozás.

Tekintettel a 2020 végén életbe lépő szabályozásra, amely szerint az új építésű házaknál az energiaigény legalább 25 százalékát megújuló forrásból kell fedezni, a Gépész Holding szakértői arra hívják fel a figyelmet, hogy a gázfűtés helyett érdemes megfontolni a hőszivattyú beszerelését.
Ahhoz, hogy ma korszerűnek nevezzünk egy épületet, elengedhetetlen a jó külső hőszigetelés, a szintén jól szigetelő nyílászárók és egy olyan gépészeti rendszer, amely megfelelően szabályozza a hőtermelést. Bizonyos energetikai előírásoknak a meglévő épületek jelentős felújításánál is meg kell felelni.

Minden épülethez, lakói igényhez meg lehet találni a megfelelő épületgépészeti rendszert. Így a hőtermelői megoldásokban van mikor kizárólag gázkazán, van ahol hőszivattyú, vagy több fajta hőtermelő kap helyet. Azt fontos tudni, hogy a házhoz választjuk a fűtési rendszert és nem pedig fordítva.

Éppen ezért nyernek egyre inkább teret a hőszivattyúk, amelyek fűtésre, hűtésre és melegvíz-előállításra is egyaránt alkalmasak. A hőszivattyúknak több típusa létezik, hőforrás és hőleadói oldal alapján

  • víz-víz, azaz geotermikus,
  • levegő-víz,
  • vagy a levegő-levegő, amely közismertebben a lakossági klímaberendezés.

Leginkább a levegő-víz hőszivattyúk terjednek, hiszen kedvező hatásfokúak és nincs szükség külön hőforrás oldali telepítésére, mint a talajszondás rendszereknél. A hőforrás a külső levegő, mint a klímáknál, működéséhez pusztán villamos áram szükséges, nincs helyi károsanyag-kibocsátás.

A hőszivattyús fűtés egész éves hatásfokát, hatékonyságát legjobban az SCOP (szezonális teljesítmény együttható) és SPF (éves teljesítmény mutató) értékkel lehet szemléltetni. Ezt a fűtésre fordított energia és a felvett energia (elektromos áram) hányadosával adhatjuk meg. Minél magasabb ez a szám, annál hatékonyabb és környezetbarátabb a rendszer - magyarázzák a Gépész Holding szakértői.

A gyártói katalógus adatok szerint az SCOP a levegő-víz hőszivattyúk esetében, alacsony hőmérsékletű fűtésnél (35 ̊C) jellemzően 3,6 - 4,6 közöttiek. Tehát a felvett 1 kWh villamos áramot éves átlagban 3,6 - 4,6 kWh fűtési hőenergia formájában adják át az épületnek.

Lássunk egy példát!

Egy új építésű, felületfűtési rendszerrel szerelt, 150 négyzetméteres lakóház esetében az éves fűtési energiaigény mintegy 15 ezer kWh.
Ha földgázzal fűtünk, akkor 1 kWh energia ára 13 forint, vagyis az éves fűtési költség 195 ezer forint.
Egy 3,6 SCOP-értékű hőszivattyú esetében az egységnyi energia ára 24 forint/kWh, azonban a berendezés ennek csak 3,6-od részét veszi fel, vagyis az éves fűtési költség 100 ezer forint lesz.
A fenti mintapélda szélsőségesen csak energiaköltség oldaláról számol, minden további szempont mellőzésével.Több éves megrendelői visszajelzés alapján azonban kijelenthető, hogy egy jól tervezett és kivitelezett rendszer esetén legalább 30-40 százalékkal kedvezőbb költségű a hőszivattyús fűtés, mint gázkazánnal.

A Gépész Holding a Baxi gázkazánjait, a levegő-víz hőszivattyúk közül az Atlanticot és a Baxit ajánlja, amelyekkel a családi házas méretektől egészen társasházi, kereskedelmi létesítmények hőellátását is lehet biztosítani.