MENÜ
2019. árpilis 26.
Ervin
Emelni kellett a kamatot, hogy friss pénzhez jusson az állam

Emelni kellett a kamatot, hogy friss pénzhez jusson az állam

napi.hu

Februárban már kevesellte a lakosság a rövid állampapírok kamatát, így emelésre kényszerült az ÁKK.

Nagyon rászorult az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) februárban arra, hogy emelje a lakossági állampapírok kamatait. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss statisztikái szerint ugyanis az év második hónapjában a háztartások több mint 73 milliárd forintnyi egyévesnél rövidebb lejáratú magyar állampapírt dobtak el. Az ÁKK a hónap utolsó hetében ezért 0,5 százalékponttal megemelte az Egyéves Magyar Állampapír (1MÁP) és a Féléves Magyar Állampapír (FMÁP) kamatát.

A hosszú állampapírokat még vásárolta a lakosság, februárban több mint 80 milliárd forintnyi friss pénzt költött ezekre, emellett vettek még a kisbefektetők 5 milliárd forintnyi devizakötvényt is, így a hónap során összesen 11,9 milliárd forinttal 5911 milliárdra nőtt a lakosság állampapír-állománya. A lakossági állampapírokat nagyon szeretné eladni az ÁKK, az idén 800 milliárd forintos állománynövekedés a cél, ebből az első két hónapban 137 milliárdnyi teljesült.

Háztartások értékpapír-állománya (2019. február 28.)
ÉRTÉKPAPÍR ÁLLOMÁNY (MILLIÁRD FORINT)
Állampapír 5 911,1
Jelzáloglevél 1,1
Banki kötvény 42,3
Vállalati kötvény 14,9
Befektetési alap 3 845,6
Részvény 603,4
Összesen 10 418,4

Adókedvezmény, nemzeti kötvény

Hogy ne veszélyeztesse semmi a kitűzött célt, az állam mindenféle eszközzel igyekszik a lakosság kedvében járni. Júliustól az újonnan kibocsátott állampapírok kamatai után nem kell kamatadót sem fizetni. Emellett indul a lépcsős kamatozású Nemzeti Kötvény, amely az utolsó, ötödik évben már 6 százalékos kamatot fog fizetni. Az állampapírpiacon egyre nagyobb a háztartások részesedése, február végén már meghaladta a 20,5 százalékot, a mélyponton, 2010-ben 4,5 százalék körül volt ez az arány.

A lakosságnak egyébként van miből állampapírt vásárolnia, hiszen a jegybank adatai szerint tavaly év végén csaknem 4800 milliárd forintnyi készpénzzel és 6400 milliárd forintnyi folyószámlabetéttel rendelkezett.

A külföldi befektetők állampapír-állománya egyre kisebb, a 2012-es 56 százalékról mostanra 32 százalék alá süllyedt. A lakosság mellett a bankok vásárolnak nagy mennyiségben magyar állampapírokat, az idén két hónap alatt csaknem 360 milliárd forinttal növelték az állományukat. A nem pénzügyi vállalatok és a nonprofit szervezetek viszont nem vásárolnak már annyit, amióta kiszorultak a jól kamatozó lakossági állampapírpiacról. Az önkormányzatokat azonban sikerült visszacsalogatni a piacra azzal, hogy számukra speciális kötvényt bocsátott ki az ÁKK.

Háziasszonyok a parketten

Január után februárban is sok részvényt vásároltak a háztartások, 8,3 milliárd forintnyit, ezzel a náluk lévő állomány átlépte a 600 milliárd forintos lélektani határt. Ráadásul a kisbefektetők jól is spekuláltak, mert februárban pluszosak maradtak annak ellenére is, hogy a legtöbb befektető - a külföldi intézmények, az állam és a pénzügyi cégek - bukott a részvénypiacon. A háztartások mellett még a nem pénzügyi vállalatok zárták nyereségesen a második hónapot. Míg azonban a kisbefektetők csak a bankpapírokon nyertek, a nem pénzügyi vállalatok a többi részvényen is nagyot szakítottak.

A befektetési alapokkal még jobban jártak a háziasszonyok, mint a tőzsdével. A januári 25 milliárd után februárban újabb 22,6 milliárd forintot nyertek az árfolyamok emelkedéséből. Friss pénzt ugyan csak minimális mértékben fektettek befektetési jegyekbe, de a hozamok miatt így is nőtt az állományuk 3845,6 milliárd forintra.

Vállalati kötvényt a lakosságnak?

Az MNB nemrég beharangozta, hogy elindítja a második félévben a Növekedési Kötvényprogramot (NKP). A háztartásoknak azonban nem lesz könnyű eladni a vállalati kötvényeket, a kisbefektetők 10 418,5 milliárd forintos értékpapír-állományából ugyanis a vállalati kötvény négy évvel a Quaestor-csőd után mindössze 14,9 milliárdot tett ki.

A banki kötvények és jelzáloglevelek - ezek nem kerülnek be az NKP-ba - sem kellenek már a lakosságnak, igaz, a likviditásbőség miatt a bankok most nem is fizetnek magas kamatot ezekre a hitelpapírokra. Hitelintézeti kötvényből a háztartásoknál csupán 42,3 milliárd, jelzáloglevélből pedig alig 1 milliárd forintnyi van. Érdekesség, hogy a lakosságnál lévő banki kötvények több mint 90 százaléka devizás, vagyis a kisbefektetők elsősorban a külföldi pénzben lévő megtakarításaikat teszik ilyen papírokba, a forintnak ott a jól kamatozó állampapír.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!