Nemcsak Magyarországon van jelen a lakhatási válság: az építőipar mélyrepülése, az ingatlanpiac magas költségei a nyugati országokban is drámaian visszahúzzák a lakosságot. A németeknél a fiatalok és a középkorúak kétharmada már nem is spórol saját otthonra, ami egyre elérhetetlenebb álom a vezető uniós országban.

Míg itthon a kormányzati politika egyik központi elemét jelentő otthonteremtés támogatására szeptembertől kedvezményes hitelprogram indul, a lakhatási válság közel sem egyedi jelenség – tőlünk nyugatabbra is egyre inkább lefelé húzza a lakosságot, hogy nincs pénz saját ingatlanra, legfeljebb drága bérleményekre, távolodva a jóléti állam előnyeitől.

A recessziós gazdaság egyik legnagyobb vesztese lett az építőipar Németországban, ahol drámaian bezuhant a lakásvásárlási kedv, idén a 2008 óta mért legalacsonyabb szinten van – úgy, hogy a lakástulajdonosok száma (47 százalék) eleve jelentősen alacsonyabb, mint az európai átlag (69 százalék).

A magas költségek miatt egyre több német mond le a saját otthonról szőtt álmokról – derül ki a Magán Építőipari Társaságok Szövetsége által közzétett, nyári jelentésből.

Örülnek, ha a víz felszínén tudnak maradni

A három évtizede évente kétszer végzett reprezentatív társadalomkutatás szerint 2025-ben már csak a németek harmada említi a lakásvásárlást megtakarítási célként, tíz százalékkal kevesebben tavalyhoz képest.

Akárcsak Magyarországon, fő partnerünknél is különösen a fiatalabbak és a középosztálybeliek gondolják úgy, hogy a saját tulajdonú ingatlan nem reális cél számukra.

Ez egy társadalompolitikai vészjelzés – értékelte a lesújtó eredményt Christian König, a szövetség vezérigazgatója a Spiegelnek, amely megjegyzi, a lakástulajdonlás iránti vágy feladása a magán szociális szolgáltatások egyik fontos pillérétől való csendes visszavonulás.

A németek sokkal inkább a nyugdíjra és a fogyasztásra, a megélhetéshez szükséges eszközökre és szolgáltatásokra, sőt, „vésztartalékra” spórolnak az ingatlanok helyet. Még a tőkebefektetésekre is többen takarékoskodnak az ingatlanszerzésnél, és a szakértők arra számítanak, hogy egyhamar nem fordul meg ez a tendencia.

Követelik az állami intézkedéseket, vagy marad a válság

A kutatás rámutat az ingatlanpiac akut problémáira a vezető uniós államban, ahol a lakásépítések száma jelentősen bezuhant a magas költségek és kamatlábak, a szabályozási bizonytalanság és az ösztönzők hiánya miatt – a befektetők elmaradtak az elmúlt években, és láthatóan egyre többen távolodnak az otthonteremtés lehetőségeitől.

Ráadásul az ingatlanárak öt százalékkal nőttek 2024 januárja óta, amit nem követ a reáljövedelmek bővülése – derül ki az Interhyp jelzáloghitel-közvetítő cég megfizethetőségi tanulmányából.

Ugyan az év első felében több új engedélyt adtak ki lakásépítésre, az iparág még mélyen válságban van.

Ezért már egyre több irányból követelik a célzott állami intézkedéseket, támogatásokat, ami nélkül a fiatalok, az átlagos keresetűek tulajdonviszonyai egyre inkább lemaradnak az uniós átlagtól, és távolodik a gazdasági fellendülés.

• Németország
• ingatlan
• válság