Hát még azon ritka alkalmakon, amikor olyan újdonság érkezik, amely az európiai piacon is elérhető. Márpedig ez történt, sőt, a Seven 170 a maga kis rekordját is felállítja.

A kis jelző pedig abszolút indokolt, ugyanis az újdonság a maga 440 kilogrammos száraz tömegével bizonyítja, hogy ilyen könnyű balkormányos, európai rendszámon is elérhető Caterham még sosem volt. A gyártó úgy kommunikálja, hogy az általuk valaha készített legkönnyebb autó, de azért mi még emlékszünk rá, hogy a Blackbird és a Fireblade néven született, motorkerékpár-hajtáslánccal dolgozó példányokra is áldásukat adták, amelyek 440 és 400 kilogrammot nyomtak a korabeli adatok szerint.

Azonban most nem 170 és 160 lóerőről, de még csak nem is 1,2 és 0,9 literes motorokról beszélünk, hanem a Suzuki által készített 660 köbcentis, háromhengeres, turbós erőforrásról. Láttunk már ilyet a Caterham kínálatában, azonban az még a korábbi motorgeneráció volt. Az alapvető recept itt sem változott: a kei autókba szánt erőforrás alaphelyzetben kb. 84 lóerő (6500-as fordulaton) és 117 Nm (4000-4500) leadására képes. Ugyanakkor az átdolgozott erőforrás nagyobb turbófeltöltővel rendelkezik, így egy egyszerű számítógépes átprogramozással akár 100 lóerőt is elszabadíthatunk.

Nevetségesen kevésnek hangzik? Ne feledjük, hogy 440 kilogrammot (meg egy kis üzemanyagot és a pilótát) kell mozgatni, így a 0-100-as sprint megvan 6,9 másodperc alatt. A végsebesség 170 km/h körüli, amelynél több nem kell – a nagy sebesség egyébként sem a hírhedten rossz légellenállási együtthatóval rendelkező Seven tudománya.

A korábbi, 160-as utónevű modellhez képest egyébként akár 50 kilóval könnyebb is lehet az új Caterham Seven 170, amely többek között a futómű, a kerekek és a belső tér lecsupaszításából származik. A csúcsverziókon szélvédő helyett szélterelő, kagylóülések és szénszálas műszerfal teszi még könnyedebbé a száguldozást.

A félfüggetlen De Dion helyett az alapmodell hagyományos merev tengelyes hátsó futóművet kap, amely ugyan nem teremt sokoldalú rugózást, de egyrészt a könnyű tömeg miatt nem szükséges túl merev hangolás, másrészt pedig a nem éppen szofisztikált kialakítás könnyű kezelhetőséget biztosít, amikor éppen keresztben autózunk. Erre még több lehetőséget ad az opcionális sperrdiffi, meg persze az a tény, hogy az élénk, élménydús vezethetőség érdekében abszolút nincs túlgumizva a modell. Nyugodtan hívhatjuk virsliguminak is a 155 mm széles, utcai Avon ZT7 abroncsokat, amelyek 14 colos kereken feszülnek.

Egyébként a nevét nem a végsebességről kapta a típus, hanem a Caterham új névadási szokása szerint a lóerő/tömeg arányról – itt egy tonnára 170 lóerő jut, azaz nagyjából a Mazda MX-5 csúcsmodelljének szintjén állunk, de almát nem illik a körtéhez hasonlítani. Itt élményből, ott praktikumból kapunk többet, de tény, hogy ahogy minden Seven, úgy az európai piacokon (hozzánk legközelebb Ausztriában) is elérhetővé váló 170 is kiérdemli a #nofilter hashteget az abszolút szűretlen vezetési élmény közvetítése miatt.

Ehhez fogható más jármű nincs is a piacon, így az árakat ennek tükrében érdemes vizsgálni. Persze jól hangzik a szigetországi (átváltva) 9,5 milliós alapár, de mire hozzánk jön bevámolva, feláfázva a típus, már nem így néz ki a matek: bő 13 millióról beszélünk. Igaz, opciós tételekre is jócskán költhetünk; ahogy mi kérnénk, úgy 15 millióra rúgna a modell ára.

Rossz hírünk is van: az 1,6 literes, szívó Ford Sigma motor a múlté, kikerült a kínálatból, így a Suzuki aprócska erőforrásán kívül csak a 2.0 literes Duratec feszülhet a lemezek alatt – Európában kizárólag 240 lóerővel. A végeredmény kétségtelenül észvesztő, de a 21,8 milliós alapár is más ligába teszi az autót.

 

• Caterham
• Seven 170
• legkönnyebb