Az őszinteség nagyon nehéz, film a dalai lámáról
A vallási vezető teljesen közérthetően, a buddhista hagyománytól szinte teljesen leválasztva beszél.
Hamarosan, pontosabban 2025. november 6-tól a magyar mozik is játsszák a XIV. dalai láma főszereplésével készült, Dalai Láma – A boldogság tanítása című dokumentumfilmet. Az alkotásban Papp János (többek között David Attenborough, Morgan Freeman és Gene Hackman magyar hangja) tolmácsolásában hallhatjuk a vallási vezető gondolatait, aki a buddhista alaptanítások ismertetése mellett kitér a világ és az ember aktuális állapotára, száműzetésére, a nők helyzetére és arra is, hogy milyen lesz a XXI. század.
Őszentsége szerint nagyon nehéz.
Az elképesztően izgalmas képi világú, a globális problémákat vizuálisan is megjelenítő dokumentumfilmben több nehézséget is megnevezett, köztük a globális felmelegedést, a kapitalizmus fékevesztettségét és az emberiség megosztottságát. A dalai láma szerint a XXI. század kihívásait csak úgy győzheti le az emberiség, ha véget vet a különböző ellentéteknek, és az együttérzés jegyében összefog. Úgy véli, a problémák megoldásában az egyéneknek is kiemelt szerepük van, hiszen meg kell tanulniuk uralkodni negatív érzéseik és önző vágyaik felett.
Hétköznapi tanítások
Igazán meglepő, hogy mennyi minden belefér egy 90 perces dokumentumfilmbe. Az alkotásban a dalai láma nemcsak a globális kihívásokra ad válaszokat, hanem hétköznapokban alkalmazható módszereket is ajánl a félelem, szorongás, rosszindulat, kapzsiság, irigység és más negatív érzelmek vagy tudatállapotok leküzdésére. De arra is tanít, hogy a lehető legtisztábban és önzetlenül, a szerető kedvesség és együttérzés jegyében tudjunk kapcsolódni egymáshoz.
A film egyik érdekessége, hogy a vallási vezető mindezt teljesen közérthetően, a buddhista hagyománytól szinte teljesen leválasztva teszi. Nem az a célja, hogy a megtekintés után buddhistákká váljunk. Mintha azt akarná elmondani a filmben, hogy a buddhista tanítások önmagukban, mindenféle misztikus, vallási körítés nélkül is megállják a helyüket, és alkalmasak arra, hogy közösen egy jobb világot teremtsünk. Egy olyan világot, amiben elsődleges cél, hogy ne ártsunk magunknak és egymásnak.
A dalai láma egy egyszerű és mégis nagyszerű, a tudat lecsendítését szolgáló, a légzésre való koncentráción alapuló meditációs módszert is megtanít. Mondván, a praxis segítségével képesek leszünk kívülről, semlegesen, mulandó meditációs tárgyként tekinteni negatív érzéseinkre, félelmeinkre. Szerinte ebben a csendes, ellazult, mégis tudatos állapotban leszünk képesek együttérzéssel nyitni mások felé. Így lesznek elkerülhetők a háborúk, viszálykodások.
Száműzetésben
A dokumentumfilm egy másik nagyon érdekes vonulata, amikor a dalai láma 1959 óta tartó száműzetéséről beszél. Kiderül, hogy nem gondol haraggal és gyűlölettel a Tibetet megszálló kínai erőkre. Sőt, megérteni akarja a folyamatokat, miközben abban bízik, hogy egyszer a tibetieknek is joguk lesz ahhoz, hogy megőrizzék vallási és kulturális szokásaikat, akár a kínai elnyomás alatt is.
Érdemes még megemlíteni, hogy a rendezők, Philip Delaquis és Barbara Miller mellett milyen remek munkát végzett az alkotás zeneszerzője, Ariel Marx. És persze köszönet illeti a dalai lámát is, aki a női energiákat, a nyitottságot és az anyai szeretet felmagasztalva arra jutott, hogy talán az lenne a legjobb, ha legközelebb nőként születne újjá.
A dokumentumfilmre gondolva azt sem szabad elfelejtenünk, hogy az idén 90 éves vallási vezető milyen élettapasztalat, spirituális tudás birtokában üzeni nekünk, hogy igazából csak jobban kellene tisztelnünk és szeretnünk magunkat, hiszen enélkül egymást sem fogjuk.
