Marie Curie-t senkinek sem kell bemutatni: a tudós az első Nobel-díjas nő, az egyetlen ember, aki két tudományterületen kapta meg az elismerést: a fizikait 1903-ban a kémiait 1911-ben. A lengyel származású zseni Franciaországban élt és dolgozott, ahol ő és férje, Pierre Curie a radioaktív elemekkel foglalkoztak, például az uránnal. Bár kutatásai, többek közt a polónium és a rádium felfedezése elhozták számára a tudományos dicsőséget, egyben a halált is jelentették, hiszen a sugárzás miatt előbb megbetegedett, majd 1934-ben meghalt aplasztikus vérszegénység következtében.

A környezetében a radioaktív sugárzás annyira erős volt, hogy a jegyzetei, könyvei a mai napig radioaktívak és még várhatóan legalább 1500 évig azok lesznek.

Curie – tudtán kívül – rendkívül veszélyes elemekkel dolgozott. A laboratóriuma a franciaországi otthonában került kialakításra és akkoriban még nem léteztek biztonsági óvintézkedések, munkavédelmi szabályok. Nem csoda, hogy mindent beszennyeztek a radioaktív elemek, még a szakácskönyveit is. Az épület Curie halála után is használatban maradt, egészen az 1970-es évekig a Párizsi Természettudományi Kar Nukleáris Fizikai Intézete és a Curie Alapítvány székelt benne és csak az 1991-ben fertőtlenítették és bontották le. Curie jegyzeteit a Párizsi Nemzeti Könyvtárba szállították.

Mivel a radium 226 felezési ideje 1600 év, még legalább 1500 évig sugározni fognak a különféle jegyzetek, füzetek, eszközök.
Ezidő alatt a papírokat ólomdobozban tárolják. Azoknak a látogatóknak, akik tanulmányozni szeretnék a feljegyzéseket, alá kell írniuk egy nyilatkozatot és védőfelszerelést kell viselniük.

Még maga Curie is, aki a Panthéonban nyuszik, ólomkoporsóba került. Ezek az óvintézkedések mutatják, hogy milyen elképesztő sugárveszélynek kitéve dolgozott. Miközben felfedezte ezt a kockázatot és a sugárzás drámai hatását, életét itt adta az információért.

• Marie Curie
• radioaktívitás
• radium