MENÜ
2021. február 25.
Géza
A járvány nem akadály, szombaton kezdődnek a középsikolai felvételik

A járvány nem akadály, szombaton kezdődnek a középsikolai felvételik

qubit.hu • fotó: csaladhalo.hu

Vírus ide, járvány oda, Magyarországon idén is a szokásos módon rendezik meg a központi középiskolai felvételiket.

Minden intézményben ugyanabban az időpontban, január 23-án, szombaton délelőtt 10 órától kezdődnek a felvételik.. A különbség annyi, hogy az Oktatási Hivatal október 21-én közzé tett ajánlásai szerint minden vizsgahelyszínen biztosítani kell kézfertőtlenítőt, egy-egy teremben pedig legfeljebb 10 fő tartózkodhat a minimum 1,5 méteres előírt távolság betartásával. A maszk viselése az írásbeli vizsga alatt a felügyelő tanároknak kötelező, a vizsgázóknak pedig ajánlott, de nem kötelező. Az érvényes protokoll szerint szülő vagy kísérő pedig nem léphet be az iskola területére, csak az igazgatók előzetes engedélyével.

Kásler Miklósnak, az emberi erőforrások miniszterének decemberi határozata annyit könnyített, hogy az eredetileg kiírt január 28-i pótnap mellett egy második, február 5-i pótnapot is meghirdetett azoknak, akiknek az első időpont betegség vagy karanténkötelezettség miatt nem volt megfelelő. A központi írásbeli vizsga második pótnapján viszont csak azok vehetnek részt, akik igazoltan COVID-19 fertőzöttek voltak, vagy igazolhatóan hatósági házi karanténba kerültek, illetve „egyéb rendkívüli, önhibájukon kívül eső elháríthatatlan ok folytán sem a tanév rendje szerinti központi írásbeli vizsgán, sem annak pótnapján nem tudtak megjelenni”. (Az egyéb rendkívüli, a vizsgázó önhibáján kívül eső elháríthatatlan ok megítélése és mérlegelése a vizsgaszervező intézmény vezetőjének feladata.)

A második pótnapon való részvételt annál a középiskolánál lehet kérvényezni, ahová a jelentkezést eredetileg beadták a diákok. A kérelem benyújtásának határideje 2021. január 29. 16:00 óra.

A Qubit megkereste az Oktatási Hivatalt, azután érdeklődve, hogy mi a helyzet akkor, ha a felvételiző csak ezután lesz COVID-fertőzött, illetve kontaktszemélyként kötelező karanténját tölti a megadott vizsganapokon. Szerettük volna megtudni, hogy ilyenkor a negatív teszteredmény birtokában megírhatja-e a felvételit, vagy elbukja a lehetőséget. Választ egyelőre nem kaptunk, amint megérkezik, közöljük.

Pótolhatatlan karanténidő

Az idei középiskolai felvételik persze nem csak a fentiek miatt számítanak többszörösen is nehezített pályának.

„Tavaly március közepétől hol volt tanítás, hol nem, hol online, hol jelenlétiben, most ugyan nyitva az iskola, ezért aztán szakmányban írják az összes létező tárgyból a témazárókat. Sejthető, hogy a gyerek milyen minőségben tudott felkészülni magyarból és matekból” – számolt be kétségeiről egy budapesti anyuka két nappal a központi írásbelik előtt.

A Qubitnek nyilatkozók szülők és tanárok szerint a kormányzati propagandában sosem látott sikerként elkönyvelt digitális átállás miatt a korábbiaknál is nagyobb kihívást jelent a felvételi abszolválása. Ugyanakkor a hivatalos kommunikációban nincs nyoma annak, hogy az általánosan tapasztalható lemaradásra tekintettel mondjuk a hetedikes tananyagban szereplő feladatoknál nehezebb kérdések ne szerepeljenek a nyolcadikosoknak szánt feladatsorokban.

Az előző évek központi felvételeinek tapasztalata alapján a szinte kötelező, de mindenképp ajánlott magánórákat, iskolaidőn túli felkészítő foglalkozásokat megnehezítették, és gyakran el is lehetetlenítették a járványügyi korlátozások, illetve a fertőzéstől való félelem. A jobbára idős vagy nyugdíjas pedagógusok online magánóráinak hatékonysága a szülők szerint is több, mint kétséges, és az anyai-apai presszióra végzett tanulás eredménye is erősen megkérdőjelezhető.

Egy apuka beszámolója szerint a tanításhiányos felkészülés mellett az is komoly problémát jelent, hogy szinte egyetlen helyen sem tartották meg a hagyományos nyílt napokat, így sem a gyerekeknek, sem a szüleiknek nem volt alkalmuk beleszagolni a jövendőbeli iskola levegőjébe, és legalább pár szót váltani a tanárokkal. „A választást a korábbi rangsorok, a bemutatkozó brossúrák, a promóciós videók és a szóbeszédekből kiszűrhető kósza információk alapján hozhattuk csak meg” – mondta egy harmadik szülő, aki vakrepülésnek nevezte az iskolaválasztást.

Óvodából induló szelekció

Az sem egyszerűsíti a helyzetet, hogy idén közel másfélszer annyian jelentkeztek a központi felvételire, mint tavaly: 2021-ben összesen 75 ezer diák vág neki az írásbeliknek, szemben a 2020-as 57 ezerrel. A középiskolai helyek száma ugyanakkor nem változott. A felvételi így a korábbiaknál is élesebb versenyt jelent, a dolgozatok eredménye még inkább befolyásolja, hogy egy-egy diák valamelyik nívósabbnak tartott intézményben folytathatja-e tanulmányait, vagy meg kell elégednie egy kevésbé rangos iskolával – illetve a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba jelentkezés esetében meg kell barátkoznia a sikertelen felvételi gondolatával.

A létszámot túlnyomórészt a mostani nyolcadikosok emelik jelentős mértékben. A demográfiai többlet oka az óvodai szabályok évekkel ezelőtti megváltozása. „A mostani nyolcadikosok zöme 2006-ban és 2007-ben született, és már 2013-ban elkezdték az alsó tagozatot, mert ha augusztus 31-ig betöltötték a hatodik életévüket, csak kivételes esetben maradhattak az óvodában” – mondta egy neve mellőzését kérő pedagógus.

A mostani 10, 12 és 14 éves felvételizőknek ráadásul nemcsak a digitális oktatás hiányosságai miatti ismerethiánnyal, hanem a világjárvány mentális következményeivel is meg kell birkózniuk. Az érintett szülők egytől egyig arról számoltak be a Qubitnek, hogy bár a gyerekeik ritkán artikulálják, de negatív stresszként élik meg a járványhelyzetet, a maszkviselést és a távolságtartást, de legfőképp a felnőttek pánikreakcióit. Ugyanakkor intézményesített stresszkezelési módszerek nincsenek egyetlen iskolában sem, bár a szülők szerint akadnak már egyéni kezdeményezések.