MENÜ
2024. május 24.
Eszter, Eliza
Tápoldatok konyhai hulladékokból

Tápoldatok konyhai hulladékokból

egy.hu / Amrein Tamásné, Miskolczi Boglárka

Így készíthetünk tápoldatot kertünk gyom- és gyógynövényeiből.

Krumplipüré lesz a köret, és a főzőlevet csak úgy kiöntenénk? Ne tegyük! Konyhánk telis-tele van olyan melléktermékekkel, kidobásra ítélt alapanyagokkal, amelyekből elkészíthetjük saját home-made növényi tápoldatainkat: így egyszerre leszünk hulladékmentesek és boldog növénytulajdonosok.
Az ázalék a házi tápoldatok egyik legegyszerűbb elkészítési módja. Fogjuk a kiválasztott növényi részeket és alapanyagokat, egy fedeles edénybe helyezzük, leöntjük vízzel és állni hagyjuk. Amikor az áztatási idő letelt, leszűrjük, és a megfelelő hígítási arányban juttatjuk ki a növényre (lombtrágyaként vagy a földre öntözve). Így készíthetünk tápoldatot kertünk gyom- és gyógynövényeiből vagy a konyhában felhasznált (vegyszermentes) zöldségek lehullott részeiből is.

Mi mindenből készíthetünk ázalékot?

Az elfogyasztott (bio) banán héjából: öntsük le forró vízzel, és hagyjuk állni legalább 12, de inkább 24 órát. Szerencsére ennek nincs szaga, így még a konyhapulton is elvégezhető művelet, kiváló megoldás kálium utánpótlásra.
Főzőlé: Ha krumplit vagy más zöldséget főzünk, ne sózzuk meg a vizet, így felhasználhatjuk a növényeinkhez a főzőlevet, miután kihűlt. Káliumban, foszforban gazdag tápoldat.
Ha a párkányon heverő fűszernövényeket nem ritkítjuk meg nagyon a gyakori főzések okán, akkor áldozzunk be egy maréknyit belőlük meggyengült növényeink segítésére! Az oregánóból készített forrázat különösen ajánlott. Az arányok a következők: körülbelül 10 grammnyi oregánóhoz 2 deciliter forró vizet számolunk. A leforrázott oregánót hagyjuk állni egy órát, szűrjük le, majd három rész vízhez egy rész főzetet adva keverjük be! Szórófejes flakonba töltve permetezzük növényeinkre, és ha lehetőségünk van rá, akkor hetente, kéthetente ismételjük!
A házi tápoldatok másik csoportját a gyógynövényes teák alkotják. Ha kiszámoljuk, a készen megvásárolható tápoknál még mindig sokkal olcsóbb, ha megvesszük a szárított gyógynövényeket, azokból teát főzünk, és azt vízzel hígítva készítjük el a tápoldatokat. A gyermekláncfű és a csalán például igazi kemény harcos: teájuk vizes hígítású permetét imádni fogják növényeink. A kamilla a gombás megbetegedések hatékony ellenszere: egy evőkanálnyi virágzatot forrázzunk le három deciliter vízzel, majd hagyjuk kihűlni. Leszűrve, hígítás nélkül alkalmazható. Ezekkel a forrázatokkal és teákkal mind a leveleket, mind a földet kezelhetjük, növényeink hálásak lesznek érte.
Jó megoldás lehet a por alapú segítők alkalmazása is. Ha a banán héját nem forrázzuk, hanem megszárítjuk, akkor a ledarált száraz héjat növényeink földjébe tudjuk keverni. Ugyancsak felhasználható így a tojás héjának őrleménye: kiváló kalciumforrás. Mészérzékeny növények esetében viszont kerüljük!
Szintén kerüljük a mészérzékenyeknél, más esetben viszont bátran alkalmazzuk a fahamut. A hamu is felhasználható növényeink támogatására, de csak akkor, ha kezeletlen fából származik. Csak kis mennyiségre van belőle szükség, amit a talaj felső rétegében kell eloszlatnunk.
Végül legyünk kreatívak a konyhában fellelhető alapanyagokkal kapcsolatban is! A kávézacc sok nitrogént, káliumot és foszfort tartalmaz: akár a növény földjének felső rétegébe dolgozva, akár locsolásnál is alkalmazhatjuk. Ha locsolva szeretnénk kijuttatni, akkor áztassuk a zaccot néhány napra egy kevés vízbe, szűrjük le, majd 1:1 arányban hígítsuk vízzel, és locsoljunk vele.
A cukor is felhasználható növényeink táplálására: oldjunk fel egy keveset langyos vízben, majd amikor kihűlt, már locsolhatunk is vele. Van, aki ezzel sem bíbelődik, csak simán a növény földjére szórja – mivel ezt én még nem próbáltam, csak hallomás szintjén tudom megosztani.

Természetesen az itt felsorolt megoldásokon kívül tucatnyi izgalmas lehetőség áll rendelkezésünkre, a különböző kertművelő csoportokban egymás után olvasom az érdekesebbnél érdekesebb praktikákat. Egy kis tájékozódás után ezeket is ki lehet próbálni, a lényeg, hogy mindig gondoljuk át az adott ötletet: milyen anyagokat fog tartalmazni az elkészített tápoldatunk és az milyen hatással lehet növényeinkre.

Ugyanis minden növénynek eltérő a környezeti igénye: más földet, más öntözési rendszert, más tápanyagutánpótlást, fényviszonyokat és hőmérsékletet kíván. Egyszóval minden növény egy egyéniség, ráadásul más-más problémát szeretnénk orvosolni. Van, amelyiknél csak a növekedés serkentésére vagy általános támogatásra van szükség, másnál a kártevőirtás vagy gombás betegség kezelése a cél, és van olyan eset, amikor a kimerülő föld tápanyagait szeretnénk pótolni.

Az elkészítendő tápoldatunkat ennek megfelelően válasszuk ki. Ha pedig úgy hozza a főzés, hogy olyan növényi rész marad, ami éppen akkor nem kell, akkor is bátran készítsük el a tápoldatunkat: a hűtőben pár hétig biztonsággal tárolhatjuk.

Arra érdemes még figyelni, hogy bizonyos ázalékok elég bűzösek (jó példa erre a csalán), ami beltérben elég kellemetlen tud lenni.

Tehát jól zárható edényben áztassunk, például nagyobb befőttesüvegben.
Ha szeretnénk valami esztétikusabb alternatívát, a kertészeti eszközök piaca erre is kínál megoldást: egyre inkább elterjedőben vannak a dizájnos zöldtrágya-érlelő tartályok. Ezek benntartják a bűzt, miközben megfelelő körülményeket biztosítanak a folyamathoz.

Az ázalékok elkészítése néhány naptól néhány hétig tart: attól függően, milyen hőmérsékletet biztosítunk és milyen gyakran keverjük meg az elegyet. Érdemes a lakás egy melegebb részén tartanunk az ázalékot.

Érdemes kísérletezgetni, mert a növényi „infúziók” készítése izgalmas játék is egyben, amihez ha kedvet kapunk, még a maradékmentes háztartás trükkjeit is megtanulhatjuk. Erre szokták azt mondani: „kettőt egy áráért”.