A farsangi időszakot a húsvétot megelőző 40 napos böjt zárja. Húshagyókedd, ahogy nevében is jelzi, a húsos ételek fogyasztásának utolsó napja, az ezt követő hamvazószerda pedig a nagyböjt kezdete, amely húsvét vasárnapig tart. Mivel húsvét mozgó ünnepünk, ezért minden évben más időpontban kezdődik a böjti időszak is. Idén február 25-e volt a húshagyó kedd.

A népi hagyományban az utolsó három nap, farsangvasárnap, farsanghétfő és húshagyókedd alkotja az igazi farsangot. Ezt a farsangzáró három napot humorosan farsang farkának is nevezik, és a régi időkben vidám mulatozással ülték meg. A mulatság farsangvasárnap kezdődött, s csak húshagyókedden ért véget. Éjfélkor még a harangok is megszólaltak, hogy jelezzék a negyvennapos böjt kezdetét. A nagyböjt azért pontosan negyven nap, mert a Bibliában a negyvenes szám mindig az egyes események jelentőségét emeli ki. Jézus Krisztus nyilvános működésének megkezdése előtt negyven napot töltött a pusztában. Negyven napig tartott a vízözön, negyven évig vándorolt a pusztában a zsidó nép, Mózes negyven napig tartózkodott a Sínai hegyen és Jónás próféta negyvennapos böjtöt hirdetett Ninivében.
A hamvazószerdától húsvét vasárnapjáig tartó időszakot tekintve azonban nem 40, hanem 46 napot számolhatunk. Ez pedig azért van így, mert a keresztény hagyományban a vasárnapok nem számítanak böjti napnak. 

• Húsvét
• nagyböjt
• hagyomány
• keresztény