MENÜ
2024. július 19.
Emília
Mire elég a TB-finanszírozás?

Mire elég a TB-finanszírozás?

napi.hu / Koncsek Rita

Betegek millió szenvednek majd, ha nem lesz elég tb-finanszírozott gyógyszer.

Mindenki frusztrált a hazai egészségügyben, hiába tett bele a kormány 911 milliárd forintot az egészségügybe, ettől nem lett jobb a helyzet, mondta Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász az IME egészségügyi konferenciáján.

Amíg 2020-ban 5,1 százalékos volt az egészségügyre költött GDP arányos költés, 2024-re elképzelhető, hogy a GDP 3,6 százaléka jut csupán erre a területre, de mivel a költségvetésben több soron szerepel az egészségügyi ráfordítás, ezért pontos számokat nehéz mondani, de ha ez bekövetkezne, annak drámai következményei lesznek – mondta Sinkó Eszter, a Magyar Egészségügyi Menedzsment Társaság elnökhelyettese az IME egészségügyi konferenciáján.

Az Európai Unió átlaga 8 százalékos GDP arányos egészségügyi költést mutat. A szakember szerint minimum meg kellene duplázni az egészségügyi kiadásokat, de persze tudja, hogy erre nincs lehetőség.

Mindenki frusztrált

A legtöbb szereplő frusztrált a hazai egészségügyi rendszer működése miatt, tovább tetézi a helyzetet, hogy még mindig nincs minisztere az egészségügynek, a miniszteri rang azért lenne fontos Sinkó Eszter szerint, mert egy tárcavezető minden kormányülésen ott lehetne és fontos döntésekben vehetne részt.

A sok rossz hír mellett jó hírként aposztrofálta Pásztélyi Zsolt, a Medicina2000 Poliklinikai és Járóbeteg Szakellátási Szövetség elnöke, az IME egészségügyi szaklap felelős szerkesztője, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a nemzetgazdaság kiemelt ágazatai közül tavaly az egészségügyi szektorban a bérek a korábbi kilencedik helyről felzárkóztak a negyedik helyre. Egy évvel korábban 2021-ben az egészségügyi bérek az ötödik legmagasabbak voltak Magyarországon. Egyébként idén január 1-jétől is újabb 11 százalékkal emelkedtek az orvosbérek, egy kezdő orvos fizetése 619 ezer forintról 687 ezer forintra nőtt, egy pályája közepén járó, 21-25 év gyakorlattal rendelkező orvosnak a bére 1,5 millió forintról 1,65 millióra emelkedett, a legtapasztaltabb, 40 éve pályán lévő orvosnak 2,1 millióról 2,38 millió forintra nőtt a bére.

Májustól várja a csodát a NEAK

Ma egy komplexebb, teljesítményelvű finanszírozási rendszer van a hazai egészségügyben - mondta Kiss Zsolt, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) főigazgatója. De azért további finomhangolásra van szükség az ellátórendszer minden szintjén, mert például a szövődményes ellátások aránya idén január és április között emelkedett.

A pandémia éveiben nőtt a műtéteket követő 30 napon belüli szövődmények aránya is, ezek a tüdőembólia vagy a mélyvénás trombózis, de 2023-ra első negyedévére itt már csökkenést tapasztaltak.

A NEAK főigazgatója kiemelte: a májusi adatok értékelésekor tudják majd újra gondolni a hazai egészségügy világát.

Statisztikai adatokból Kiss Zsolt szerint az látszik, hogy megjelentek a diagnosztikai ellátások iránti jelentős igények, a CT- és a MR-vizsgálatok 113 százalékon állnak, a járóbetegellátásban a betegek 80 százalékát látták el az idei év eleje óta, amióta teljesítményfinanszírozás van, a fekvőbeteg-ellátásában 91 százalékos az ellátott esetek száma.

Arra is felhívta a figyelmet, a krónikus fekvőbeteg-ellátás továbbra sem kap levegőt.

A műtéteknél továbbra is vannak elmaradások, a daganatos betegek ellátása jól vizsgázott, Kiss Zsolt szerint viszont, az elkerülhető kórházi eseményeknél nem talál magára a rendszer, ezek többek között a kórházi fertőzések, vagy a kórházi kezelések során bekövetkező nem várt események.

A szőnyeg szélére állított az OECD

Az elkerülhető halálesetekre egyébként az OECD Magyarországról készült egészségügyi országprofiljában is kitérnek. Mint írják: továbbra is Magyarországon az egyik legmagasabb a megelőzhető halálozási arány az EU-ban.

2018-ban 100 ezer emberből 326-an haltak meg megelőzhető okok miatt – ami a legmagasabb arány az uniós országok között, az EU-s átlag 160 beteghalált detektál.

Kiss Zsolt kitért arra is, hogy a csípő- és térdprotézis műtéteknél továbbra is jelentős várólisták vannak, ugyanakkor csökkent a kórházakban az átlagos ápolási idő a korábbi 5,5 napról 4,8 napra.

A várólistákra Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász is reagált az előadásában, szerinte most is 40 ezren várnak műtétre. A szakember kiemelte: az összes reformmozdulat alól kihúzza a talajt a minden forrást felemésztő béremelés. A közvetlen bértámogatások kiszorítanak minden egyéb kiadást, ha arra keressük a választ, miért adósodnak el az intézmények, egyrészt ez is áll a háttérben. Ahogy azt a Napi.hu megírta, már idén április végén a kórházak adóssága 51,6 milliárd forintra nőtt, ami brutális adóssághelyzetet tükröz, ezt Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára mondta lapunknak.

Sinkó Eszter utalt az egészségügyi átalakítás során a hibás lépésekre, ezek szerinte a most egyelőre befagyasztott szakrendelők államosításának terve, a védőnői szolgálatok önkormányzatoktól való elvétele, ami a közgazdász szerint nem logikus megoldás.

2023-ban 170 milliárd forint helyett 41 milliárd forint jut a szakdolgozói béremelésre, júliustól 18 százalékkal emelkedik a szakdolgozók bére, a jelentősebb béremelés nyilván az EU-s források befagyasztása miatt hiúsul meg – sorolta.

Valamint utalt arra is, hogy a gyógyszertámogatásban durva lefordulás történt. Ez egy óriási veszélyfaktor, hiszen a gyógyszergyártók a rendkívüli befizetések miatt nagy arányban vonnak majd ki NEAK-finanszírozott termékeket a finanszírozotti körből, ami nagyon rossz hír a betegek számára.

Sinkó Eszter úgy fogalmazott, a kormány 911 milliárdot tett az egészségügybe, de ettől nem lett jobb a helyzet, sőt sokkal rosszabb, még több szakdolgozó hiányzik az egészségügyből, és a betegelégedettségi mutatók sem lettek jobbak.

Sinkó Eszter szerint frusztráltak a kórházigazgatók, nincs lehetőségük önállóan gazdálkodni, nincs lehetőségük a bérek differenciálására évek óta nincs lehetőségük a dologi kiadások emelésére, a döntések útja pedig egyre hosszabb. Valamint frusztráltak a beteg, példaként említette Sinkó Eszter, hogy a gyógyszerkiadások több mint felét (55 százalékát) saját zsebből kell finanszírozniuk és kitért arra is, hogy április óta drámaian csökken a magánorvoshoz forduló betegek száma is.

Ezek a változás évei

Az idei és tavalyi év erősen a változások időszaka az egészségügyben, mondta Takács Péter a Belügyminisztérium egészségügyért felelős államtitkára. Az elmúlt egy évben jogalkotás szempontjából a nagy rendszer alapjaihoz nyúltak hozzá. Arra is kitért, hogy a magyar lakosság az európai átlagnál rosszabb egészségi állapotban van, csökkent a munkaerő termelékenység, és a munkában töltött idő mennyisége is.

Elismerte az államtitkár, elhanyagoltuk a népegészségügyi kérdéseket és az alapellátás sem olyan szinten van, amilyen szinten kellene, hogy legyen.
Átalakítás feltételei között említette: nem fognak bezárni kórházakat, de a fekvőbetegellátás szerepét újra kell gondolni. A kórházi rendszer átalakítása során a betegek 2 ezreléke lesz átirányítva majd megyei kórházba, így ettől nem kell tartani.

A statisztikai adatok szerint egy magyarnak 12,5 évente kell befeküdnie valamilyen kórházi ellátásra.

Az új ügyeleti rendszerrel kapcsolatban bejelentette: szeptembertől Baranya, Jász-Nagykun-Szolnok és Veszprém megye csatlakozik az új ellátási modellhez, de már jövő év februárjáig meg van a csatlakozó megyék sorrendje.