Minek elektromosság, ha van zselé?
Régóta sok fejtörést okoz, hogy működés közben miként lehetne alacsonyabb hőmérsékleten tartani a napelemeket.
Minthogy a napelemek ideális esetben közvetlen és hosszas napsugárzásnak vannak kitéve, érthető módon gyakran nagy mértékben felforrósodnak. Sajnos a felmelegedéssel párhuzamosan a hatékonyságukból is sokat veszítenek. Ugyan a panelek hűtéséhez már számos technológiát (pl. légkondicionálás, fagyasztás) kipróbáltak, ezek gyakran a megtermelt mennyiségnél is több áramot fogyasztanak.
Éppen ezért olyan nagy szó, hogy egy új zselével elektromosság nélkül is alacsonyabb hőmérsékleten lehet tartani őket.
A szaúd-arábiai King Abdullah University of Science and Technology (KAUST) tudósai által kifejlesztett, polimer zselé kalcium-kloridot és szén nanocsöveket is tartalmaz. Maga az anyag rendkívül ragadós, vagyis a már meglevő fotovoltaikus elemek hátára is könnyedén felvihető.
Éjszaka az erős szárítószerként ismert kalcium-klorid a nyirkos levegőből kivonja a vízpárát, amely aztán folyékony formában a gélben elraktározódik. A zselé a víz befogadása közben felduzzad, és ezalatt a száraz tömege akár meg is kétszereződhet. Nappal a szén nanocsövek a paneleken felgyülemlő hőt magukba szívják, és ezt a meleget továbbítják a gélbe. Amikor a beengedett hő hatására az eltárolt víz kellő mértékben felmelegszik, ismét pára lesz belőle.
A vízgőz ezt követően távozik, és a forróságot is magával viszi.
Amikor laboratóriumi körülmények között, mesterséges napsugárzás alatt tesztelték a technológiát, a napelemeket 10 Celsius-fokkal tudták hűvösebben tartani. Természetes környezetben a tudósok még nagyobb hőmérséklet-csökkenést tapasztaltak, és a napelem áramtermelő hatékonyságát akár 19 százalékkal is meg tudták növelni.
