Milliókat bukhatunk egy rossz TikTok-videón?
Ha egy influencer tanácsa miatt elúszik a pénz, a károsultnak nincs könnyű dolga.
A TikTokon és más közösségi oldalakon pénzügyi tanácsokat osztó finfluencerek (pénzügyi influenszerek) egyre nagyobb befolyással bírnak, miközben követőik gyakran komoly veszteségeket szenvednek el egy-egy rossz döntés miatt. A nemzetközi hatóságok és a magyar szabályozás is egyre szigorúbban lép fel az engedély nélküli befektetési ajánlások ellen, de ha egy influencer tanácsa miatt elúszik a pénz, a károsultnak továbbra sincs könnyű dolga. A témáról Siklós Bence, a Peak tanácsadója ad áttekintést.
Képzeljünk el egy húszéves egyetemistát, aki az esti TikTok-görgetés közben belefut egy videóba: egy magabiztos fiatal srác egy Lamborghini előtt, a képernyőn screenshotok több ezer százalékos hozamokról.
„Ezt a coint most kell megvenni, két hét múlva már késő.” A videó ingyen van, a tanácsot megfogadni viszont nagyon sokba kerülhet: amikor a húszéves egyetemista elbukja a nyári munkával összegyűjtött pénzét, jön a kijózanító felismerés, hogy nincs kinél reklamálni.
A pénzügyi influenszerek – vagyis finfluencerek – világában a felelősség kérdése sokáig szürke zóna volt. Ez azonban éppen most szűnik meg, látványos bírósági ítéletekkel, milliós bírságokkal és összehangolt nemzetközi razziákkal.
Már nem a bankfiókban kezdődik a pénzügyi élet
A jelenség mérete itthon is megdöbbentő. A K&H friss kutatása szerint Magyarországon a 16–20 évesek közel 90 százaléka használ TikTokot, és a fiatalok közel 40 százaléka már elsődleges információforrásként tekint a közösségi médiára – pénzügyi kérdésekben is. Ez önmagában még nem feltétlenül baj: egy jó finfluencer közérthetően el tudja magyarázni azt, amit az iskola és a bankok évtizedek alatt sem tudtak.
A gond ott kezdődik, hogy a hírfolyamban ugyanolyan köntösben jelenik meg a korrekt edukációs tartalom, a fizetett kriptopromóció, a megalapozott elemzés és a levegőbe engedett árfolyamjóslat. A néző pedig ritkán tudja – sokszor nem is akarja – szétválasztani ezeket.
Vélemény vagy tanács? Nem a hashtag dönt
A legelterjedtebb tévhit, hogy a videó végére biggyesztett „ez nem befektetési tanács” felirat mindentől megvéd. Nem véd meg. A Magyar Nemzeti Bank idén januárban közzétett állásfoglalása szerint a tartalom tényleges jellege számít, nem a felelősségkizáró mondat: befektetési ajánlásnak minősülhet már az is, ha valaki nyilvánosan arról beszél, hogy egy részvény vagy kriptoeszköz ára emelkedni fog, vagy éppen egy konkrét stratégiát népszerűsít.
A jegybank iránymutatása azt is kimondja, hogy a felelősség akkor is fennáll, ha a posztoló nem pénzügyi szakember; a hatás ugyanis nem lesz kisebb attól, hogy informális csatornán terjed.
Az uniós szabályozás ennél is régebb óta egyértelmű: az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA) szerint egy közösségi médiában megosztott befektetési ötlet is ajánlásnak minősülhet, ami nyilvánosságra hozatali és objektivitási követelményekkel jár. Az ESMA idén januárban magyar nyelvű tájékoztatót is kiadott a finfluencereknek a felelős hirdetés szabályairól.
És van egy harmadik front is: ha a poszt fizetett, akkor az reklám. A Gazdasági Versenyhivatal influenszermarketing-tájékoztatója szerint a szponzorációt szövegesen, magyarul, jól láthatóan kell jelölni (egy emoji nem elég), a mulasztásért pedig a véleményvezér és a megbízó cég egyaránt bírságolható, akár az éves nettó árbevétel 10 százalékáig.
A számok kegyetlenebbek, mint gondolnánk
Jó lenne azt hinni, hogy a probléma csak néhány rossz szereplőre korlátozódik, de sajnos nem így van. Egy nagyszabású nemzetközi kutatás, amely több mint 29 ezer pénzügyi influenszer előrejelzéseit elemezte, arra jutott, hogy a finfluencereknek mindössze 28 százaléka adott valóban értéket teremtő tanácsot, 55 százalékuk viszont kifejezetten képzetlennek bizonyult: aki követte őket, statisztikailag kimutathatóan veszített. Az ajánlások átlagos hozama összességében negatív volt.
A kutatás legnyugtalanítóbb megállapítása azonban nem ez, hanem a népszerűség paradoxona: minél gyengébb tanácsokat adott valaki, jellemzően annál nagyobb követőtábort épített. Az algoritmus ugyanis nem a szakértelmet jutalmazza, hanem a zajt: a gyors meggazdagodást ígérő, erős érzelmeket kiváltó tartalom terjed, az óvatos, feltételes módban megfogalmazott elemzés nem.
A hírfolyam logikája és a tőkepiac logikája homlokegyenest ellentétes, és ennek az árát mindig a felhasználók fizetik meg.
Ahol már a bíróságon dőlt el
A kérdésre, hogy ki a felelős, a világ több pontján már bíróságok adtak választ. Kim Kardashian 2022-ben 1,26 millió dolláros bírságot fizetett az amerikai tőzsdefelügyeletnek, mert úgy reklámozta az EthereumMax kriptoeszközt 328 millió követőjének, hogy elhallgatta: 250 ezer dollárt kapott a posztért.
Ausztráliában a magát „ASX Wolf”-ként hirdető Tyson Scholz ellen a szövetségi bíróság mondta ki, hogy engedély nélkül folytatott pénzügyi szolgáltatási tevékenységet, amikor fizetős Discord-csoportban osztott részvénytippeket – az ügy végén eltiltás és csőd várt rá.
Nagy-Britanniában idén februárban hét influenszert ítéltek el, akik együttesen 4,5 millió követőnek reklámoztak engedély nélküli devizakereskedési szolgáltatást, áprilisban pedig a brit felügyelet vezetésével 17 ország hatóságai tartottak összehangolt „akcióhetet” az illegális finfluencerek ellen.
A magyar felügyelet egyelőre a figyelmeztetésnél tart, de az irány itt is világos. Az MNB állásfoglalása az ESMA összeurópai kampányához illeszkedik, és külön kiemeli a magas kockázatú termékek (CFD-k, forex, kriptoeszközök) népszerűsítésének jogi kockázatait. Aki ma Magyarországon engedély nélkül ad de facto befektetési tanácsot, az nem szürke zónában mozog, hanem időzített bombán ül.
Ki védi a károsultat?
Ez a történet legkellemetlenebb része: gyakorlatilag senki. Aki egy engedéllyel rendelkező befektetési szolgáltató hibás tanácsa miatt veszít pénzt, panaszt tehet, a Pénzügyi Békéltető Testülethez vagy bírósághoz fordulhat. Aki viszont egy TikTok-videó alapján vett kriptoeszközt, annak jellemzően se szerződése, se dokumentációja, se belföldi alperese… sokszor még azt sem tudja bizonyítani, hogy a tartalom fizetett promóció volt.
Az MNB befektetői figyelmeztetéseket tesz közzé az engedély nélküli szolgáltatókról, de a pénzt ez nem hozza vissza. A felelősségre vonás – ahogy a külföldi példák mutatják – az államé lehet; a veszteség szinte mindig a követőé marad.
Ez a védtelenség ráadásul nem egyenletesen oszlik el. Pont azok támaszkodnak leginkább a közösségi médiára, akiknek a legkevesebb tartalékuk van hibázni: az első befektetésükön gondolkodó fiatalok, akiknek se rutinjuk, se tanácsadójuk. Nekik egy sportkocsiból magyarázó finfluencer nem red flag, hanem bizonyíték.
Mit tehet, aki mégis a social mediából tájékozódik?
Néhány kérdés sokat segíthet:
Van-e a tartalomgyártónak ellenőrizhető szakmai háttere, engedélye?
Ha tanácsot ad, szerepel-e az MNB nyilvántartásában?
Jelöli-e, ha egy tartalomért fizettek neki?
Ígér-e konkrét hozamot? (Mert aki biztos nyereséget ígér, az vagy téved, vagy megtéveszt.)
Beszél-e valaha a veszteségeiről, vagy csak a találatait mutogatja?
És ami a legfontosabb: elkülöníti-e az edukációt a konkrét terméktől?
Aki fogalmakat és összefüggéseket magyaráz, attól lehet tanulni. Aki csak azt mondja, hogy mit vegyél holnap, attól óvakodni kell – főleg, ha sürget.
A videó ingyen van, a hiba nem
A kérdésre, hogy ki felel, ha a finfluencer tanácsa rossz, a jog egyre határozottabb választ ad. Egyre gyakrabban maga a finfluencer – bírsággal, eltiltással, rosszabb esetben büntetőeljárással.
A követő szempontjából viszont a válasz változatlan: a veszteséget senki nem téríti meg. A közösségi média jó belépő lehet a pénzügyek világába, de aki a megtakarításait egy random influencerre bízza, az valójában nem befektet, hanem felelőtlenül spekulál. Mégpedig arra, hogy egy idegen, akinek az érdeke a kattintás és nem az ő hozama, ezúttal véletlenül igazat mond.
Az utóbbi időszak piaci kilengései újra és újra emlékeztetnek arra, hogy a kereskedés során nem elég érteni a grafikonokat – fejben is ott kell lenni. Amikor egyik nap eufória, másnap pánik uralja a piacot, a hírek és a meredek ármozgások kihatnak a döntéshozatalra is: gyorsítják a reakciót, beszűkítik a figyelmet, és előcsalják azokat a mentális csapdákat, amelyek veszélyesen drágák tudnak lenni. Az ilyen helyzetekre legalább olyan tudatosan fel lehet készülni. Hogyan? A kérdésre Siklós Bence, a Peak tanácsadója válaszolt.
