Ausztráliában olyan farmot hoznak létre, amit teljes mértékben emberi közreműködés nélkül szeretnének működtetni. Robotok alkalmazása a mezőgazdaságban már nem újkeletű dolog, jelenleg is megtaláljuk őket a különböző szektorokban akár beporzó drónként, akár fejőrobotként. A robotok idővel kétségelenül átveszik majd az ember szerepét bizonyos munkafolyamatokban, ahhoz viszont nem kizárólag a technikának kell felzárkóznia.

"A jelenlegi technológiai fejlődési ütemet tekintve becslések szerint 20-30 évre van szükség, amíg eljutunk odáig, hogy az ember kizárólag irányítóként legyen jelen az élelmiszertermelési folyamatban - mondja Alexy Márta, agrármérnök, az ELTE Informatikai Karának adjunktusa.

"Ahhoz ugyanis, hogy a robotok teljes mértékben át tudják venni a fizikai munkafolyamatokat, a termelési feltételeknek is változniuk kell. Például az üvegházakban a termesztéstechnológiát úgy kell módosítani, hogy a zöldségbetakarítás a robot számára megoldható legyen minimális veszteség mellett."

A robotok pontosan definiált, előre meghatározott feladatokat képesek elvégezni. Hatalmas feladat lesz az informatikusoknak az emberi érzékszervek tevékenységét az informatika nyelvére lefordítani, majd ezt a robotokba programozni.

"Mi megfogunk egy paradicsomot és levesszük. Tapasztalatból tudjuk, milyen erővel szedjük le azt. Nekünk egyszerű feladat, de a robotkar számára ez közelsem triviális. A környezet, amiben a robotnak dolgoznia kell, egy bonyolultan definiálható rendszer. Nem szabad elfelejteni, hogy a mezőgazdasági termelésben – bármilyen feladatról legyen is szó - a robotok élő szervezetekkel dolgoznak, akár növényekről, akár állatokról beszélünk" - mondja Alexy Márta.

Az egyes protokollokat jelentősen befolyásolni fogja a robotok bevezetése, hiszen a döntéseket is a kezükbe adjuk. "A robotok szenzorokkal ellátva adatokat gyűjtenek. Az előzetes tanítási folyamatot követően, a működésük során is folyamatosan tanulnak, azaz a gyűjtött adatokat felhasználják a további munkájuk során.

A robotok önállóan nem gondolkodnak, nem mérlegelnek. Nagyon sok adatot - fényképet, szenzor-adatot - kell készíteni és tanítani például egy gyomírtó robotnak egy gyomnövényről ahhoz, hogy pontosan, hiba nélkül felismerje."
Az állat- és növénytermesztés minden területe speciálisnak mondható. Gondoljunk csak bele, hogy például egy szőlőmetsző robotnak mennyi adatra lesz szüksége a munkavégzéséhez.

“Először is értelmeznie kell majd a megfelelő érettségi állapotban lévő, leszüretelendő szőlőfürt fogalmát. Nagyon sok adatra és információra van szüksége a robotnak ahhoz, hogy pótolhassa a kézimunkaerőt. Az informatikai nehézségen túl a megvalósítás mérnöki tervezése, kivitelezése és működtetése is nagyon komoly feladatot jelent. De ez az izgalmas a robotikában. Van egy bonyolult munkafolyamat, például a szüretelés, amihez a komlexitása miatt lesz nagyon nehéz robotot fejleszteni. Vannak erre vonatkozólag kezdeményezések, amelyek a szőlőt tartó huzalokra tennének robotot, amely teljesen más szemszögből látná a szőlőfürtöket, mint az ember és így takarítaná be azokat" - magyarázza Alexy Márta.

A techika fejlődése során többször tapasztalhattuk, hogy az embereket félelemmel töltheti el a technológiai újítások alkalmazása. A robotok használatával szemben is felmerülhet, hogy elveszik az emberek munkáját. Ez bizonyos szempontból igaz, ugyanis a veszélyes vagy monoton, szakképzettséget nem kívánó termelési feladatokban előfordulhat. Ugyanakkor Alexy Márta szerint ezzel egyidőben új foglalkozások, készségek és képességek igénye is megjelenik.

A robotok alkalmazása a mezőgazdasági termelésben inkább megváltoztatja a munkerőpiac szerkezetét. Felértékelődik a szaktudás, a mezőgazdászok informatikai tudása éppen úgy, ahogyan az ebben a szektorban dolgozó informatikusok mezőgazdasági ismerete is.
Az ELTE Informatikai Karának részvételével idén indul egy robotikával foglalkozó izgalmas oktatási projekt. Az IFROS (Intelligent Field Robotics) nevet viselő projekt keretén belül a robotika iránt érdeklődő informatikus hallgatók betekintést nyerhetnek a robotika kültéri alkalmazásába, mint amilyen az élelmiszertermelés is. Szerencsére vannak már hazai vállalkozások, amelyek gyakorlati tapasztalattal rendelkeznek. Ezeket szeretnénk a hallgatóknak megmutatni.

“A covid okozta világjárvány rámutatott arra, hogy a termelési fázisok tehermentesítése a kialalkult idénymunkaerő-hiány miatt is szükségessé válhat a jövőben. A robotokat nem akadályozzák a szélsőséges időjárási körülmények, sőt, éjjel is képesek dolgozni. Egy betakarító robotra akár napelemeket is lehetne szerelni, amivel az áramellátását is lehetne biztosítani."

A különböző szektorokban fokozatosan vehetik majd át az ember szerepét a robotok, amelyek kifejezetten tehermentesítésére lesznek kifejlesztve. Általuk egy fenntarthatóbb, könnyebb jövő várhat az emberiségre, amelynek alkalmazkodnia kell valahogyan a bolygó megváltozott körülményihez.

• mezőgazdaság
• robot
• technológia