MENÜ
2024. árpilis 24.
György
Kisméretű fúziós reaktor a jövő energiaforrása?

Kisméretű fúziós reaktor a jövő energiaforrása?

raketa.hu

Az Avalanche Energy nagyon komolyan veszi, hogy megvalósítsa a szobaméretű fúziós reaktort.

Az Avalanche Energy két szempontból is közelebb jutott a kisebb, szobaméretű fúziós reaktorok megvalósításhoz – ez lesz a jövő költséghatékony és szinte korlátlan energiaforrása?

Mi a jobb a kisebb méretű, moduláris nukleáris reaktoroknál? A kisebb fúziós reaktor. Mivel azonban bár a területen nem kevés áttörés történt az elmúlt időszakban (amint arról például a lenti cikkünkben is írtunk), a kereskedelmi értelemben működőképes fúziós reaktor a távoli jövő ködébe vész, így ennek a kisebb, kompaktabb változata még inkább sci-fi kategória. Vagy talán mégsem?

Az áttörés nem csak önmagában fontos, de hatalmas lépés a működő fúziós reaktor megépítése felé vezető úton. Az ilyen reaktorok pedig az emberiség energiaproblémáit is megoldhatják.

Az Avalanche Energy nagyon komolyan veszi, hogy megvalósítsa a szobaméretű fúziós reaktort, és nem csak az önbizalommal, de a pénzügyi bizalommal sincs probléma, hiszen mint a cég képviselői fogalmaztak, a jelenlegi pénzügyileg bizonytalan időszakban sikerült további 40 millió dollárnyi befektetési tőkét bevonzaniuk, ami lehetővé teszi a cég működését 2025-ig, míg az alkalmazottak számát a jelenlegi 25-ről 45 főre bővíthetik.

Persze azzal lehet érvelni, hogy az Avalanche jó helyen van a jó időben, hiszen hiába a “bizonytalan idők”, a fúziós energia nagyon népszerű a befektetők körében: Sam Altman, Jeff Bezos, Bill Gates vagy éppen Soros György csak pár ismert név azok közül, akik befektetettek különböző startupokba, amelyek mind valamilyen formában ezt a technológiát ígérik a világnak.

A seattle-i székhelyű Avalanche fejlesztésének nagy előnye viszont technológiai szempontból a kompakt méret, aminek köszönhetően a fejlesztési költségek is relatíve kordában tarthatóak a konkurencia behemót reaktoraihoz képest. Ehhez társul az, amit az Avalanche társalapítói, Robin Langtry vezérigazgató és Brian Riordan operatív igazgató, (korábban mindketten évekig Jeff Bezos Blue Origin űrkutató cégénél dolgoztak) elmondtak. Eszerint a jelenlegi prototípus moduláris jellegének köszönhető az, hogy a reaktor fejlesztésébe behozható az a “gyors tesztelés” és az ezzel párhuzamos “teszt-hiba-javítás” szemlélet, amit például a SpaceX is képvisel. Magyarán fontosabb gyorsan, élesben tesztelni, a hibákat javítani, és ismét tesztelni, mint görnyedni a tervezőasztal felett és várni a tökéletes eredményt. Ennek fényében például talán az is érthető, hogy a Starship felrobbantása miért nem volt kudarc.

A csillaghajóktól azonban kanyarodjunk vissza a fúziós reaktorokhoz! A legtöbb hasonló reaktor a plazmaállapotot mágnesek segítségével tartja fenn – mint például a fentebbi cikkünkben említett, kínai tokamak. Az Avalanche mágnesek helyett azonban elektrosztatikus megközelítést, vagyis nagyon magas feszültségeket vetne be a stabilizálás céljából. A startup prototípusa elektrosztatikus mezőket használ az ionok befogására, miközben magnetron elektronbezárási technikát is alkalmaz a nagyobb ionsűrűség elérése és a fúziós reakciók előfordulásának növelése érdekében. Ha az Avalanche képes optimalizálni a feszültségeket és az ionsűrűségeket, a létrejövő fúziós reakció hővé alakítható neutronokat termel. A fenti mondatban szereplő “ha” azonban az, amin az egész fejlesztés sikere áll vagy bukik.

A cég azonban nemrég bejelentette, hogy az anyagiak biztosítása mellett ezen a téren is jelentős előrelépést tettek. Mint azt Robin Langtry elmondta:

“Számunkra a mérőszám a feszültség, és el kell érnünk a 300 kilovoltot, hogy elérjük az optimális fúziós energiát a készülékünkben. A laborunkban elértük a 200 kilovoltot, ami nagy dolog. A következő nagyobb mérföldkő, amelyet remélhetőleg egy-két éven belül bejelentünk, az az, hogy ezt a plazmát nemcsak a megfelelő energiával látjuk el, hanem olyan sűrűségre is hozzuk, ami az energiatermelés szempontjából érdekes.”

A cég hangsúlyozza azt is, hogy a reaktorának az alkatrészei kereskedelmi forgalomban is kaphatók: magnetronja egy mikrohullámú sütő alkatrészének variációja, elektrosztatikus alaptechnológiája pedig egy másik meglévő termék származéka. Ezzel is jócskán csökkenthető a fejlesztés költsége, illetve gyorsítható maga a folyamat.

(Kép: Avalanche Energy)