MENÜ
2021. október 27.
Szabina
Ijesztő jövőkép

Ijesztő jövőkép

nosalty.hu

A jelentést az ENSZ-főtitkára, António Guterres vörös riasztásnak nevezte az emberiség számára.

Augusztusban jelent meg az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (ismertebb nevén IPCC) hatodik jelentése, amely a legátfogóbb tanulmány a klímaváltozásról és arról, hogy mi vár a Földre, ha a mostani tempóban emelkedik tovább az átlaghőmérséklet. A 3000 oldalas jelentése több mint 230 tudós dolgozott, és a leghátborzongatóbb horrorfilmeknél is ijesztőbb jövőképet fest az emberiség számára.

A klímaváltozás azonban nemcsak azt jelenti, hogy olyan kellemetlenségeket kell elviselnünk, mint a még forróbbak nyarak, gyakori viharok és kiszámíthatatlan időjárás, hanem egyre több természeti katasztrófával is számolni kell. A különböző trendek mellett pedig az éghajlatváltozás lesz a legfőbb befolyásoló tényező a táplálkozási szokásainknál.

Feltűnt, hogy az idén milyen kevés málnát lehetett kapni, azt is aranyárban? Nos, az időjárás volt ennek az oka, ugyanis az apró bogyók nagyon érzékenyek a hőhullámokra és a szárazságot sem viselik jól. Egy vidéki étterem tulajdonosa arról számolt be, hogy a házi málnaszörpükhöz egyszerűen nem tudnak annyi gyümölcsöt venni, hogy eleget készítsenek belőle. Nem meglepő ez, hiszen míg 20 évvel ezelőtt 1500 hektáron termesztettek málnát, ma már csak 200 hektáron történik ez. (Szerencsére lesznek olyan növényeink, amelyek valószínűleg képesek lesznek túlélni a klímaváltozást.) A francia borvidékek 80 százalékát idén fagykár tépázta meg, és még tovább lehetne sorolni.

A jelentésben, amit az ENSZ-főtitkára, António Guterres vörös riasztásnak nevezett az emberiség számára, a szerzők öt különböző forgatókönyvet fogalmaztak meg, attól függően, hogy milyen mértékben növekszik a bolygó hőmérséklete.

A cél az lenne, hogy az ipari forradalom előtti időkhöz képest 1,5 Celsius fok alatt tartsuk a hőmérsékletnövekedést. A különböző forgatókönyvek a 1,5 fokos emelkedés hatásait vázolták fel, de arra is kitértek, hogy mi történne 2 fokos emelkedés esetén.

Kezdetnek az előrejelzések szerint a rovarok 6 százaléka, a növények 8 százaléka és a gerincesek 4 százaléka elveszíti "éghajlatilag meghatározott földrajzi tartományának" több mint felét, ha a hőmérséklet 1,5°C-kal emelkedik, ami hatással lehet a teljes ökoszisztémára és felgyorsíthatja az invazív fajok terjedését.

A 1,5°C fokos és afeletti emelkedés tovább növelné a gazdasági egyenlőtlenségeket, és a mezőgazdaságtól függő vagy vízparti közösségek megélhetése komolyan veszélybe kerülne.

Az állatállományra is hatással lesz a hőmérséklet emelkedése, a vízhiány és a takarmány minőségének megváltozása, valamint a betegségek terjedése.

A jelentés azt is előre vetíti, hogy csökken a kukorica, rizs, búza és más gabonafélék terméshozama.

A szárazföldi élőlények mellett a vízi élővilágot is súlyosan érinti a felmelegedés. A melegebb vizek miatt számos faj mélyebbre költözhet a vizekben, ami a halászatok és halgazdaságok hatékonyságát csökkentheti. A 2°C-os hőemelkedésnél pedig visszafordíthatatlan veszteségek érhetik a vízi élővilágot és a parti ökoszisztémákat.

A meleg emellett azt is eredményezi, hogy az óceánok savasabbak lesznek, ami az algáktól a halakig rengeteg faj túlélését lehetetlenítené el. Az egyik modell szerint a 1.5°C növekedés esetén a tengeri halászatok éves fogása 1,5 millió tonnával csökkenhet, míg 2°C esetén ez a szám 3 millió tonna lenne. Itt Magyarországon ugyan a tengeri halak és -herkenytűk fogyasztása mondhatni luxusnak számít, Ázsiában és Afrikában rengeteg ember egyetlen élelemforrását biztosítják a vizek, számukra tehát beláthatatlan következményei lennének az ilyen mértékű veszteségnek.