A gyömbért nemcsak ételeink ízesítésére és gyógynövényként használhatjuk, de lakásunkat is díszíthetjük vele. Manapság már számtalan fajtáját lehet kapni virágárusoknál, de lássuk, hogyan nevelhetünk mi magunk gyömbérnövényt.

A gyömbérfélék családja

A gyömbérfélék (Zingiberaceae) családját közel 1300 faj alkotja, a másik ismert növénye ennek a családnak a gyömbéren (Zingiber spp.) kívül a kurkuma (Curcuma longa). Ezek az egyszikű, évelő, rizómás lágyszárú növények a trópusok nedves, mocsaras, félárnyékos erdővegetációjának tagjai. Jellegzetességük, hogy a megvastagodott földalatti szárukból, a gyöktörzsből fejlesztik leveleiket. A gyöktörzs alakja igen változatos, és fajonként különböző. Egyes fajoknál a gyökerek is gumószerűen megvastagodnak, hogy a szárazabb időszakokban biztosítsák a növény életben maradását. A gyömbér eredeti génközpontja valószínűleg DélkeletÁzsia síkvidéki őserdei. Manapság már honosnak tekinthető Nyugat-Afrikában és Dél-Amerikában is.

 

Maga a növény legfeljebb 1,5 m magasra nő, levelei lándzsásak sima felületűek és halványzöldek. Ebbe a családba tartozó fajok könnyen virágoztathatók. Különleges felépítésű virágzatuk rendkívül alakgazdag és feltűnően színes, egyes fajok virágai bódító illatúak.

Ültessünk gyömbért!

A gyömbér tőosztással szaporítható. Ha nincs olyan ismerősünk, akinek akad egy szép, egészséges növénye, akkor vásároljunk friss gyömbérgumót. Figyeljünk rá, hogy minél frissebb legyen, és sok rügy legyen rajta. Ültetés előtt áztassuk be egy éjszakára kézmeleg vízbe, hogy megszívja magát, és az estleges növekedés gátló anyagokat is lemossuk róla. Mivel a gyömbér gyökerei inkább széltében terjeszkednek, így nagy cserép helyett célszerűbb egy közepesen mély tálba ültetni, aminek az alján vízelvezető lyukak vannak. Ültethetjük általános virágföldbe, de a jó vízelvezetés miatt keverjünk hozzá 1/3 rész tőzeget és 1/3 rész fertőtlenített homokot, vagy 2/4 perlitet.

Fontos, hogy laza, tápdús talaja legyen. Az edényünket töltsük fel háromnegyedéig földdel, majd fektessük rá a gyömbérünket és takarjuk be 3-4 cm földdel. Beöntözés után nyomkodjuk kicsit le a felső földréteget, hogy mindenhol kellőképpen tömörüljön majd egy üveglappal, vagy fóliával fedjük le, hogy ne száradjon ki. Tartsuk mindig nedvesen, de kerüljük a túlöntözést és lehetőleg lágy vízzel locsoljuk. A párán kívül melegre és fényre is szüksége van, így válasszunk neki félárnyékos helyet, de a közvetlen napfénytől és széltől védjük. Az alvó rügyek 25°C-on kezdenek el csírázni, így tartsuk meleg.

Gyömbérnövény gondozása

Bár a gyömbérfélék trópusi vidékről származnak, joggal gondolhatnák, hogy tartásuk körülményes, de éppen ellenkezőleg. Mivel többségük félárnyékban érzi jól magát, gyengébben megvilágított sarkokban is szépen fejlődnek. Ha a növény már fejlődésnek indul, öntözzük bőségesen, de ne hagyjuk vízben állni. Nyáron a szabadban is tartható, de fokozatosan szoktassuk hozzá és tegyük huzatmentes helyre. A párásításról és félárnyékról ekkor se feledkezzünk meg.

Tápanyagigénye közepes, a földbe kevert komposztot és a heti egyszeri öntözővízbe elkevert, nagyrészt foszforban és káliumban gazdag műtrágyát bőséges virágzással hálálja meg. Virágzása csak a második évtől várható, de egy évben akár többször is. Miután elvirágzott, vágjuk le az elszáradt virágzati szárakat. A növény nem viseli el a fagyokat, és növekedése 12°C-on leáll, így előtte be kell vinni, hiszen a megfelelő növekedéshez legalább 20°C-ra van szüksége. Az anyanövény több növénykét is fejleszt, ezeket kiáshatjuk és tőosztással szaporíthatjuk, vagy fel is használhatjuk ételeink ízesítésére.

• gyömbér
• gyógynövény
• szobanövény