MENÜ
2020. árpilis 9.
Erhard
Eltűnhet a boltokból a szardíniakonzerv?

Eltűnhet a boltokból a szardíniakonzerv?

hellovidek.hu

A klímaváltozás miatt eltűnnek azok a planktonok, ami a fő táplálékuk.

A klímaváltozás, az óceánok és tengerek vizeinek felmelegedése miatt eltűnnek azok a planktonok, ami a szardíniák fő tápláléka. A változás már most is látszik: a méretük manapság kétharmadakkora, mint 12 éve volt. A populáció változása hatással lehet többek között a tőkehalakra és a vízi madarakra is.

A halfogyasztás növelése fontos törekvéssé vált. Az elmúlt 10 évben nőtt a magyarok halfogyasztása, ami egy főre vetítve elérte a 6,73 kilogrammot. Az éves halfogyasztás 30-35 százaléka egyébként az ünnepi időszak miatt az év végére esik. Az a cél, hogy ez a mennyiség 2023-ra egy kilóval növekedjen, ennek érdekében már tettek intézkedéseket, mondta el Nagy István agrárminiszter januárban.

A fogyasztási célú hal, halfilé, halhús áfáját 27-ről 5 százalékra csökkentették, beleértve az ikra, haltej és halmáj forgalmi adóját is. A Magyar Halászati Operatív Program keretében 16 milliárd forintot fordítanak a halászati ágazat fejlesztésére.

A tengeri halfajták közül itthon is kedvelt a szardínia, amit főleg olajban eltett, konzerv formában találhatunk meg a boltok polcain, akár natúr, akár ízesített verziót keresünk. Bőven van benne omega-3 zsírsav, emellett természetes D-vitamin és kalciumforrás. Leggyakrabban önmagában esszük, de remekül passzolhat salátákhoz, tésztákhoz, mártásokhoz is, sőt különféle krémeket, pástétomokat is készíthetünk belőle. Egyszerű, gyors és mégis tápláló fogás lehet egy rohanós napon. Nemrég azonban lelombozó hír érkezett erről a halfajtáról: egy kutatás azt találta, hogy a méretük manapság kétharmadakkora, mint 12 éve volt, és ez a kutatók szerint a felmelegedő vizeknek köszönhető.

A klímaváltozás miatt ugyanis eltűnnek azok a planktonok, ami a fő táplálékuknak számítanak - derül ki a Daily Mail cikkéből. A halak méretét a francia óceánkutató intézet, az Ifremer tanulmányozta a Földközi-tengeren és a Vizcayai-öbölben, az Atlanti-óceánon. Azt találták, hogy az Atlanti-óceánban élő szardíniák a súlyuk felét elveszítették az elmúlt évtizedben, ráadásul a populáció változása kihatással van más fajokra, például a tőkehalakra és a vízimadarakra is.

A Földközi-tengeren 2008 óta vizsgálták a szardíniák állapotát, miután a halászok felhívták a figyelmet a zsugorodásra.

A kutatók, kizárva minden más körülményt, arra jutottak, hogy a halak méretváltozásáért a klímaváltozás a felelős, mégpedig azért, mert a vizek felmelegedésével csökken a szardíniák táplálékmennyisége. A fő problémát az jelenti, hogy a tápanyagok, amikkel a planktonok táplálkoznak, a hidegebb vízben érzik jól magukat.

Amellett, hogy a szardíniák méretét befolyásolja a változás, csökkenő élelmiszerkészletük az élettartamukra is kihat: a nagyjából 10 évvel ezelőtt normálisnak számító 3 évről mára mindössze 1 évre csökkent. Az óceánkutató intézet elnöke, Sabine Roux de Bézieux szerint aggasztó a halak állapota, és azt jelzi, hogy a közvetlen környezetünk is nagyon rossz állapotban van. Mindez arra kéne, hogy figyelmeztessen minket, hogy a klímaváltozás miatt katasztrófa fog bekövetkezni az óceánokban.

Ugyancsak kimutatták, hogy az egyre kisebb szardíniák a tápláléklánc részeként más fajokra is kihatnak, többek között a rájuk vadászó vízi madarak táplálkozása is átalakul. Egyébként hasonló tendenciák figyelhetők meg a Balti-tengeren, az Indiai-óceánon és a Csendes-óceánon is.

A Balti-tengerben élő tőkehalak már olyan vékonyak, hogy úgy néznek ki, mint a szardíniák - mondta Clara Ulrich biológus.

Eközben a Galápagos-szigetek partjainál élő madarak megváltoztatták étkezési szokásaikat az elmúlt 10 évben. A szardíniákról áttértek a kevésbé tápanyaggazdag repülőhalakra, miután érezhetően csökkenni kezdett a szardíniák száma. A kutatók szerint mivel a halak a hidegebb vízben érzik jobban magukat, akár teljesen el is tűnhetnek majd a szigetcsoport környékéről az évszázad során, ha az óceán hőmérséklete változatlanul melegszik.

A sok rossz mellett azonban pozitív eredménye is lett a kutatásnak. Az is kiderült ugyanis, hogy a vörös tonhal populáció az Atlanti-óceánban és a Földközi-tengeren is növekszik. Ennek ellenére a francia halászhajók által kifogott halak negyede olyan fajok közül kerül ki, amiket a túlhalászás fenyeget, úgy mint a Vizcayai-öbölbeli szardíniák, az Ír-tengerben élő foltos tőkehalak vagy az Északi-csatorna tőkehalai.