Hazánkban hosszú hagyományra tekintenek vissza a tégla építésű családi házak. Ebből fakadó népszerűségük – szemben a könnyűszerkezetes házakkal – máig jelentős. A 2010-es évek során lezajló ingatlanpiaci robbanás, és az ezzel együtt járó jelentős építőipari áremelkedés hatására azonban minden tradíciót felülírt az építőipar központi kérdése: hogyan csökkenthetők az építési költségek?

A spórolás útjának egyik első lépéseként téglafalú házak esetében is előtérbe került egy tradicionálisnak mondható technológia, a fafödém alkalmazása. Fagerendákból épülő, tetszőleges vastagságú hőszigeteléssel készíthető födém, amit alulról gipszkartonnal borítottak. Pont úgy nézett ki, mint bármelyik vakolt és festett felület, ugyanakkor komoly összeget faragott le a költségekből, ráadásul sokkal gyorsabban el is készült.

Nem tartott sokáig, míg elterjedt, hogy ne csak a födémet, hanem a falakat is így építsék, akár több emeletes épületek esetében is.

Munkaerő optimalizálás

Jelenleg a könnyűszerkezetes építkezés egyik legnagyobb előnye, hogy kevesebb munkaerőt igényel a téglaházak építésénél. Az élő munkaerő egyre drágább, költségei jelentős összeggel gyarapítják a kiadásokat, a jó szakemberek pedig elfoglaltak, gyakran hónapokat, de akár éveket is várni kell a legközelebbi szabad időpontjukra.

Az építési technológiák fejlődése nem állt meg. A 3D nyomtatott házak és a villámtempóban felbukkanó új, alternatív építési technológiák mellett milyen jövő vár a könnyűszerkezetes házakra?

A könnyűszerkezetes építés esetében többféle munkamódszer választható. Lehetőség nyílik teljesen egyedi házak tervezésére, ugyanakkor számos részben vagy teljesen előregyártott opció is létezik. Mivel az építőipar minden területén hódít az olcsó és hatékony előregyártás, a könnyűszerkezetek esetében is ide helyeződhet majd a hangsúly az idő előrehaladtával. Szerencsére ez a technológia tökéletesen alkalmas az üzemi gyártásra és összeszerelésre, az elemek könnyen szállíthatók, így elérhető a helyszíni munkák minimálisra csökkentése. Katalógusból már most komplett készházak, vagy akár tetszés szerinti egységekből összeválogatott modulházak rendelhetők, erre az irányra pedig a jelenlegi kilátások szerint fényes jövő vár.

Energiatakarékos és környezettudatos

Gyakran ismétlődő kérdés a könnyűszerkezetes házakkal kapcsolatban, hogy vajon jelenthet-e problémát a hőszigetelés. Ha elegendő hőszigeteléssel látunk el egy falat (legyen az tégla, vagy könnyűszerkezetes) a fal meg tud felelni a legszigorúbb energetikai követelmények is. A különbség a technológiák között az, hogy a könnyűszerkezetes fal szinte csak hőszigetelésből áll (gipszkartonon és OSB lapokon kívül), így kevésbé vastag falakkal tudja elérni azt a hőszigetelést, amit csak egy nála vastagabb téglafallal érhetnénk el.

Az igaz, hogy könnyűszerkezetes házak falai nem rendelkeznek azzal a hőtároló és nedvességtároló képességgel, amivel a tégla falak igen. Egy forró nyári napon a könnyűszerkezetes fal nem fog magából hűvösséget árasztani, ahogyan egy téglafal tenné. Ez gyors melegedést tesz lehetővé a fűtési szezonban, a nyári kánikulában viszont már nem ennyire örömteli jelenség. Szerencsére a probléma megoldására korszerű szellőző- és hűtőrendszerek széles skálája áll rendelkezésre, amelyek ráadásul minimális ráfordítással üzemeltethetőek.

A könnyűszerkezetes építés területén jelenleg a fa- és fémszerkezetes megoldások a legelterjedtebbek, ami környezettudatosság szempontjából nagyon kedvező, mivel ezek az építőanyagok könnyen újrahasznosíthatók. Az építkezés folyamata körültekintő tervezéssel optimalizálható, ezáltal kevesebb hulladékkal jár és a helyszíni környezetszennyezés is jelentősen csökkenthető. Léteznek azonban már olyan könnyűszerkezetes mobilházak is, melyek modulokban, készen érkeznek a helyszínre, később pedig akár szétszerelhetők és egy másik helyszínen teljes egészében újrahasznosíthatók.

Könnyen átalakítható

Egy tégla ház esetében a falak áthelyezése azért igényel jóval több körültekintést, mert a falaknak teherhordó szerepük is van. Emellett egy téglafal bontása igen munkaigényes és jelentős építési törmelék képződéssel jár. Panel épületek esetében ezen túl a panelfal vágás előtt minden esetben statikai szakvéleményt is kell készíttetni.

A könnyűszerkezetes, szerelt falak ezzel szemben rövid idő alatt, kevés munkával áthelyezhetők. Ez lehetővé teszi akár a ház elrendezésének időről időre történő újragondolását. Egy-egy új gipszkarton fal építése, vagy a meglévő falak átalakítása, bontása csupán pár órás munka. A 21. századi életstílus szerves részévé vált a folyamatos változás, és egy olyan ház, ami megkönnyíti az alkalmazkodást, könnyen és gyorsan átalakítható, hatalmas értéket képvisel.

Hozzáépítés, bővítés és átalakítás szempontjából szintén praktikusnak bizonyulnak a könnyűszerkezetes épületek. Egyszerűen megoldható, gyorsan lezajlik és nincs szükség arra, hogy hosszú időre megzavarják a munkálatok a házban lakók és a szomszédok életét. A modulos rendszerek esetében csak egy újabb egység megrendelésére és felállítására van szükség, ami villámgyorsan megoldható, nem kell hosszasan várakozni arra, hogy a kivitelező sorra kerítse a projektet. Ez a lehetőség finanszírozási szempontból is nagyon előnyös lehet. Kezdetben elég a ház esszenciális részeit megépíteni, amihez a szükséges hitel mennyisége is kisebb lesz, idővel pedig betervezhető a szükséges bővítés hozzáadása.

Az idő is pénz

Amellett, hogy a könnyűszerkezetes házak létrehozása kevesebb költséggel jár a hagyományos téglaházakhoz képest, az építkezés időtartama is jóval rövidebb. A 2017-2018-as évek statisztikai adatai alapján egy átlagos méretű családi ház kivitelezése nagyjából 2 évet vesz igénybe, ezzel szemben egy ugyanekkora könnyűszerkezetes ház akár 2 hónap alatt kulcsrakész lehet. Valójában, ha ennél tovább tart egy könnyűszerkezetes ház kivitelezése, annak jellemzően az az oka, hogy a kivitelező nem csak egy építkezéssel foglalkozik, hanem több építkezésen rotálja brigádjait.

A technológiai fejlődés nem kerülte el a hagyományos falazóblokkos (tégla építésű) építési módot sem. Ma már elterjedt például, hogy gyorsan kötő anyagokat használnak és gépi vakolással vakolnak. Ezek a fejlesztések kétségkívül csökkentik a tégla alapú építkezések munkaerő igényét, de a könnyűszerkezetes technológia által lehetővé tett tempóval ez így sem veheti fel a versenyt. Egy könnyűszerkezetes családi háznál például egy hét fős brigád a mennyezetet és az összes falat kettő nap alatt elkészítheti.

Mivel a könnyűszerkezetes felépítmény valóban lényegesen könnyebb, már az alapozásnál jelentkeznek az előnyök. Egy könnyűszerkezetes ház építése során a tereprendezés és a sávalap kiásása általában egy nap alatt elkészül. Egy téglaépítésűnél a robosztusabb alap kiásása jellemzően több napot vesz igénybe.

Árak

Árak szempontjából mire számíthatunk, ha új családi ház építésére adjuk a fejünket? 2020-as becslések alapján, 27%-os ÁFÁ-t számítva egy magánszemély négyzetméterenként körülbelül 430-440 ezer Ft/m2 árat fog fizetni egy átlagos igényszintű, kulcsrakész, téglaépítésű családi házért. Egy könnyűszerkezetes ház ugyanebben a kategóriában 300-330 ezer Ft/m2 áron valósítható meg. Az adatok alapján mondhatjuk, hogy egy átlagos méretű, 100 m2 alapterületű ház esetében körülbelül 10 millió forintot is spórolhat a megrendelő.

Mit hoz a jövő?

A fenti szempontok alapján minden jel arra mutat, hogy a könnyűszerkezetes családi ház a közeljövőben nem fog feledésbe merülni, sőt, feltehetően egyre nagyobb teret követel majd a hazai piacon. A negyedére rövidíthető kivitelezés és a 25%-kal csökkenthető költségek hatalmas előnye mellett sokat nyom a latban az egyszerű bővítés és átalakítás, ami lehetővé teszi a modern életvitellel együtt járó, folyamatosan változó igények kielégítését. Mindez, az előregyártás lehetőségeivel megspékelve, bebiztosítja a könnyűszerkezetes építési technológia jövőjét a családi házak kivitelezésének piacán.

• építkezés
• könnyűszerkezetes
• ingatlan