Az infláció az utóbbi hónapokban 15 éve nem látott csúcson jár, és úgy tűnik a drágulás tartósan velünk marad. Azonban amikor a magas inflációról beszélünk, akkor legtöbbször fogyasztási cikkek áremelkedése jut eszünkbe, esetleg az üzemanyagok drágulása, de az infláció ugyanúgy megjelenik a szolgáltatások drágulásában, mint a munkaerő-költségek emelkedésében. A KSH legfrisebb adatai alapján, összegyűjtöttük, mekkora volt a drágulás mértéke azokon a területeken, amit elsőre nem látunk.

Az infláció az utóbbi egy évben 15 éves csúcson jár, és úgy tűnik, az emelkedése folytatódik tovább. A drágulással kapcsolatban legtöbbször fogyasztási cikkek áremelkedéséről esik szó, miközben a szolgáltatásoknál még az inflációnál is magasabb volt az áremelkedés. A KSH most megjelent adatai alapján megnéztük, mennyivel nőttek az árak a vendéglátásban és szolgáltatásoknál.

Kilőttek a munkaköltségek

Ugyan a szolgáltatások átlagosan csak 2,9%-kal drágultak, ami bőven alatta volt a tavalyi 5,1%-os inflációnak, ettől még nagyot emelkedtek a munkaköltségek egyes szolgáltatáscsoportokban. Ezek a nagyobb élőmunka-igényű területek voltak; például a lakásfelújításban vagy az autójavításban jelentős, akár 10%-os áremelkedést is lehetett tapasztalni 2020-hoz képest. Ráadásul ezt még tovább erősítette az itthon tapasztalt általános szakember-hiány.

A munkaköltségek emelkedését nem csak a magasabb bérek okozták, hanem a globális értékláncok megbomlása is közrejátszott ebben, ugyanis egyszerre alakult ki alapanyag-hiány és -drágulás. A több területet is érintő szakemberhiány bérversenyhez vezetett, ez a költségnövekedés pedig megjelent a fogyasztói árakban is.

Tavaly emiatt az egy évvel korábbihoz képest legjobban a lakásfelújítási- és karbantartási szolgáltatások drágultak (11,7%), de a háztartási berendezések javítása 8,6%-kal, a gépjárműveké pedig 8%-kal került többe, mint 2020 azonos időszakában. Ezeknél a szolgáltatásoknál már a járvány előtt is 5-10%-os volt az éves drágulás szintje, azonban a 2021 alatt mért áremelkedés ennél is magasabb volt.

Még mindig érződik a koronavírus hatása a gazdaságban

A koronavírus-járvány miatti lezárások, majd a nyitás utáni gazdasági fellendülés hatásai továbbra is érezhetőek a vendéglátóiparban. A szektort nagyon keményen érintette az utóbbi két év, ugyanis a korlátozások miatt kiesett a forgalom nagy része; hirtelen kellett átállni az ételkiszállításra, majd a nyitás után meg kellett küzdeni azzal, hogy például a munkahelyi éttermeknek lecsökkent a forgalma, amióta sokan otthonról dolgoznak.

A járvány előtt éves szinten 6-7%-os volt az áremelés a vendéglátóiparban, azonban a lezárások miatt ezt 2020–2021-ben nem tudták tartani a visszaeső kereslet miatt. Emiatt tavaly márciusig viszonylag alacsony árak voltak jellemzőek az vendéglátásban. Az újranyitás után viszont a hirtelen megugrott forgalomnak köszönhetően lehetőség nyílt nem csak az áremelés pótlására, hanem arra is, hogy a járvány miatti bevételkiesést behozzák.

Az újranyitás után nem csak az áremelkedés volt a megszokottnál magasabb az vendéglátóipari egységekben: a járvány miatt nagyon sokan kényszerültek más területen munkát találni, amitől jelentős munkaerőhiány alakult ki ebben a szektorban is. Ráadásul a felszolgálók és a szakácsok magasabb bérigényei mellett az elszálló energiaárak is komoly költségnövekedést jelentettek a vendéglátóknak. Így a többszörösére emelkedett áram- és földgázárak, valamint a szintén megdrágult alapanyagok mind tovább hajtották a drágulást az éttermekben és a büfékben. Ennek következtében a vendéglátás mindegyik csoportjánál a 12 havi áremelkedés 2021 végére megközelítette, illetve elérte a 10%-ot.

 

• építkezés
• építőipar
• infláció