MENÜ
2021. szeptember 23.
Tekla
A vízhiány a legnagyobb környezeti kockázati tényező

A vízhiány a legnagyobb környezeti kockázati tényező

raketa.hu

Az elfogyasztott víz 120 százalékát visszaadná a Google a környezetnek.

A keresőóriás tervei szerint 2030-ig az irodákban és az adatközpontokban felhasznált víz 120 százalékát visszaadja a környezetnek.
A Google jövőbeni célkitűzéseiről a vállalat múlt csütörtöki közleményében olvashatunk. Eszerint a cégnél új alternatíva után néznének, és ivóvíz helyett mással hűtenék szervereiket. Míg az irodákban csapadékvízzel öblítenék a vécéket, valamint azzal is öntöznének.

Mindemellett számottevő befektetéseket eszközölnek olyan projektekbe, amelyek elsődleges célja szintén a helyi vízgazdálkodás, a csapadék felhasználása és a szennyvíz tisztítása.

A Google-nek jelenleg is működik egy olyan szerverfarmja az amerikai Georgia államban, amelyet újrahasznosított szennyvízzel hűtenek. A cég közleménye szerint megdupláznák az ehhez hasonló alternatív üzemeltetések számát az elkövetkező években, így a szennyvíz mellett a tengervizet is hasznosítanák.

Egyre több vállalat aggódik a globális vízhiány miatt
Napjainkban már számos különböző iparágban vállalatok tucatját aggasztja az egyre súlyosabb globális vízhiány. Ha a világ nem talál hamarosan érdemi megoldást a szárazságra, akkor annak súlyos világgazdasági következményei is lehetnek.

A CNBC készített elemzést a közelmúltban arról, hogy egyre nagyobb gondot jelent a világban a víz költsége és elérhetősége. Ez pedig már több tucat vállalatot érinti, számos különböző iparágban.

A viszonylag alacsony költségek miatt a globális vízhiányt sokáig nem a legfelkapottabb témák között tartották számon. Mára azonban a vízbőség egyértelműen megszűnt, ráadásul a klímaváltozás megsokszorozta a hiány kockázatait.

Az elmúlt években a világ több pontján is érzékelhetőek lettek a vízhiány hatásai: az Amerikai Egyesült Államokban például a víz átlagára hatvan százalékkal emelkedett 2010 és 2019 között, az ország harminc legnagyobb városában.

Mindeközben a Kaliforniában jegyzett határidős vízjegyzések háromszáz százalékkal emelkedtek az elmúlt években – vagyis már a befektetési szektor is érzékelte a drágulást.

2021. június közepén pedig a Barclays kiadott egy jelentést, amelyben azt írták, jelenleg a vízhiány a legnagyobb környezeti kockázati tényező a globális fogyasztói szektorra nézve. Ez ugyanis szinte minden területet érint, az élelmiszeripartól a mezőgazdaságon át a dohányiparig.

Azt, hogy az ez egyes nagyvállalatok esetében mennyire lehet súlyos a helyzet, jól példázza, hogy egy elemzés szerint még a Barclays legenyhébb forgatókönyvének megvalósulása is negyven-ötven százalékkal befolyásolná az olyan nagyvállalatok pénzügyi eredményeit, mint az Unilever vagy a Colgate.

A brit bank szakértői úgy számoltak, hogy az esszenciális fogyasztói javak iparágára kétszázmilliárd dolláros hatást fejthet ki a globális vízhiány. Ennek oka a víz árának jelentős fluktuációja, illetve az, hogy számos fontos iparág kiszolgáltatott az extrém időjárási körülményeknek – például a jelentős szárazságnak, amely sokszor nem is jelezhető előre megfelelően.

A pénzintézet továbbá kiemelte, hogy a vállalatok egyértelműen érzik a problémát. A jelentés rámutatott, hogy a cégek dokumentumaiban a vízzel összefüggő megjegyzések száma tavaly negyvenhárom százalékkal emelkedett a 2019-es adatokhoz képest.

Ahogy az is aggodalomra ad okot, hogy még mindig úgy tűnik, hogy a fenntartható befektetésekben érdekelt szereplők sem figyelnek eléggé az egyre nagyobb vízhiányra. A jelenlegi trendek alapján elsősorban az energiapiaci átállás és a karbonlábnyom csökkentése a domináns terület a befektetők szemében.

A Barclays kutatói szerint azonban a vízhiány valószínűleg háromszor nagyobb pénzügyi kockázatot rejt magában, mint a szén-dioxid-kibocsátás.

Hozzátették: amíg a víz árának emelkedése csak a közelmúltban kezdte el tükrözni a hiányt, addig a szárazságok gazdasági hatásai ennél sokkal súlyosabbak lehetnek.


Eltűnhet a Balti-tenger jege az évszázad végére
Megjelent a balti-tengeri klímaváltozási jelentése, amely szerint a tenger vize az elmúlt száz évben folyamatosan melegszik, ez előreláthatóan a 21. században is folytatódik.

Az elemzők úgy látják, hogy előreláthatóan nem a víz konkrét árában tapasztalhatunk majd jelentős emelkedést, hanem a vízhiány közvetett gazdasági hatásai lehetnek igazán kemények. Ezt pedig már a vállalatok is érzik.

Mexikóban például a Constellation Brands-nek, míg Indiában a Coca-Colanak kellett felhagynia az új létesítmények felhúzásával, miután a helyiek komoly tüntetéseket tartottak a tervezett üzemek vízfelhasználása miatt.

A jövőben tehát egyre sürgetőbbé válik nemcsak a szárazság, de a vállalatok vízfelhasználásának kérdése is, amikre kénytelenek lesznek a szabályozó hatóságok is reagálni. Összességében mégis azt mondhatjuk, hogy az egész világnak sokkal jobban kellene figyelnie a vízhiány következményeire.

(Fotók: Getty Images Hungary)