A 86,6 méter magas, 25 emeletes torony szerkezete az alapozást, a lépcső- és liftaknákat kivéve teljes egészében keresztlaminált és ragasztott fapanelből (CLT és GLT) épült. Noha a világ legmagasabb faépülete, a tervező Korb + Associates Architects szerint egy pillanatig sem a rekordra törekedtek, helyette egy sokkal meglepőbb vezérelv mentén gondolkodtak:

úgy optimalizálták a toronyhoz szükséges faanyag felhasználását, hogy azt „kevesebb mint 25 perc alatt” pótolja az észak-amerikai erdők természetes növekedése.
Jason Korb, az építésziroda alapítója megjegyezte: eredetileg egy 19 emeletes tornyot terveztek, de miután a törvény lehetőséget biztosított nagyobb parkolóterületre, hozzá tudtak tenni még néhány emeletet. Aztán amikor látták, hogy mintegy 90 centi hiányzik a Mjøstårnet magasságához, akkor „megbillentettük a tetőt, és így léptük át a határt. De soha nem ez volt az elsődleges célunk.

A fejlesztők azt teszik, ami a számukra értelmes. Nem trófeavadászok.”

A 86,6 méteres Ascent alig több mint egy méterrel előzi meg a korábbi rekordert, a norvégiai Mjøstårnetet (85,5 méter, Brumunddal város), de a 84 méter magas bécsi HoHo Wien is közel van hozzá.

Korb úgy látja, az épületnek sokkal fontosabb öröksége, hogy kidolgozták a hatóságokkal való együttműködést a modern faépületek megvalósulásához, például egyfajta „koalíciót” építettek a tűzvédelmi és építésügyi szakemberekkel, akikkel a kezdetektől folyamatosan kommunikált a tervezőcsapat.

Az USA-ban korábban mindössze 26 méter volt a nehéz faépítmények magassági korlátja, ám a tervezők a Nemzetközi Építési Szabályzatra hivatkoztak, ami más utat is lehetővé tesz. A helyi hatóságok elfogadták ezt mint lehetséges megközelítést, de a Korb + Associatesnek szerencséje is volt, mert a megbízott ellenőrnek volt erdészeti háttere, és ismerte a CLT technológiát.

„Nem adott nekünk biankó csekket – emlékezett Korb, – de arra utasította a munkatársait, hogy dolgozzanak velünk együtt, és nézzük meg, hogy lehetséges-e.”

Az építkezést a New Land Enterprises felügyelte, Korb a szerkezetépítésben a Thornton Tomasetti tervezőcéggel dolgozott együtt, míg a fával kapcsolatos tudásban, a faanyag beszerzésében az oregoni Timberlab segített. Ugyanakkor az, hogy „faépület”, durva egyszerűsítés: az épület alapja egy betonvázas, hatszintes platform, erre jön a 19 emeletes, fából készült torony, ragasztott oszlopokkal és gerendákkal, CLT padlókkal.

Szintén betonból készült a liftaknák és a lépcsőház magja, hogy az épület könnyebben megbirkózzon a szél okozta és szeizmikus mozgásokkal – de tűzvédelmi okokból is. Ahogy Korb megjegyezte, mindegyik CLT magasház tartalmaz beton és acél szerkezeti elemeket „ez elkerülhetetlen". Még a norvégiai toronyban is – amelynek csak az alapozásánál használtak betont – rengeteg acélra volt szükség.

Mivel az Ascent egy egyedi, együttműködés- és teljesítményalapú hatósági jóváhagyás kíséretében épült, a szokottnál szigorúbb, háromórás tűzvédelmi tesztet kellett kiállnia az épületnek, ezért erre a terhelésre optimalizálták a paneleket.

„Szerintem ez volt az első háromórás tűzvizsgálat oszlopokon” – mondja Alejandro Fernandez, a Thornton Tomasetti munkatársa, hozzátéve, hogy a CLT padlólemezek kétórás minősítést kaptak, ami azt jelenti, hogy az elemek két órán keresztül éghetnek anélkül, hogy elveszítenék szerkezeti integritásukat.

Mindez 2018 májusában történt, a következő három és fél évben felépült az Ascent, amit 2022 szeptemberében adtak át. Persze, mint minden rekord, ez is megdől majd (Berlinben 98, Svájcban 100 méter magas fa-lakóépületen dolgoznak épp), de ahogy Korb mondta, úgysem ez a lényeg.

(Fotók: Korb + Associates)

 

• totonyház
• faépület
• Ascent