MENÜ
2024. május 20.
Bernát, Felícia
A stájer tök és a függőleges naperőmű

A stájer tök és a függőleges naperőmű

villanyautosok.hu / Dr. Papp László / fotó: iStock

Stájerországban sokan termesztenek olajtököt, amelyet itt Magyarországon olykor stájer tök néven is emlegetnek.

A héj nélküli magokból a termés őszi betakarítását követően préselik ki a krémes, sötétzöld, intenzív dióízű olajat, „Stájerország zöld aranyát”, amely egyike Ausztria kulináris kincseinek.

Josef Gründl, osztrák gazdálkodó az energiaárakat látva arra gondolt, hogy a tökföldjéből az olajnál többet is ki lehetne hozni, ezért függőlegesen felszerelt kétoldalú modulokból egy 1,9 MW-os naperőművet épített a Graz melletti Gabersdorfban lévő 5 hektáros földjén. „A legjobb szántómat csak nem fogom beépíteni” – indokolta a szokatlan megoldást.
Miután a vertikális kialakításnak köszönhetően a rendszer alig foglal el némi helyet, a tulajdonos a földterület 90%-án továbbra is tököt és más haszonnövényeket fog majd termeszteni, a maradék 10%-át pedig ökológiai célokra használja.

A technológia a német Next2Sun gyártótól származik, Gründl azonban saját maga tervezte meg a projektet a helyi villanyszerelő mesterrel, Peter Gsell-lel, és a létesítmény üzemeltetése is a két helybéli kezében van. A Stájer Ökológiai Alap finanszírozásával a projektet három évig tudományosan figyelemmel kísérik a vertikális fotovoltaikus energia és a mezőgazdasági termelés közötti szinergiák kutatása és dokumentálása érdekében.

A tulajdonos elmondása szerint a rendszer kilowattonként 140 euróval került többe, mintha hagyományos módon építették volna meg. A megtérülési időt 10-13 évre becsülte, de ez természetesen nagyban függ a jövőbeli energiaáraktól is. Az engedélyeztetés könnyen ment, mivel az erőmű a panelek kelet-nyugati tájolása miatt nem a déli órákban fogja megterhelni a hálózatot. Sőt, ezen a területen a hálózatüzemeltető nem is adott volna engedélyt egy hasonló méretű, ám hagyományos termelési profillal rendelkező naperőműre. A létesítményen belül 9,4 méteres sortávolságokat alakítottak ki, így a földterület 90%-a művelhető marad akár mezőgazdasági gépekkel is, miközben az erőmű „energiasűrűsége” közel 400 kWp/hektár, ami nem sokkal marad el a hagyományos kialakítású erőművek számaitól. A sorok mentén körülbelül 1 méter széles füves sávot hagytak meg, ami hozzá fog járulni a biodiverzitás növeléséhez. A területen bármilyen, legfeljebb 90 cm magasra megnövő növényt lehet termeszteni, afölött viszont már számolni kell az árnyékolással.

Egy hagyományos módon a talajra telepített kereskedelmi célú naperőmű beruházási költségei kilowattóránként körülbelül 4 centet tesznek ki Ausztriában, a karbantartási költségei pedig körülbelül további 1,4 centet. Ez nagyságrendileg 4-7 centes áramtermelési költséget jelent egy normál naperőmű esetében. A kétoldalú függőlegesen rögzített modulok esetében a telepítési költségek kicsivel 3 cent alatt vannak, a karbantartási költségek pedig körülbelül 1,25 centre rúgnak, a fajlagos költség 4,5-8 cent/kWh. Az állandó növénykultúrákhoz használt magasított tartószerkezetű rendszer telepítési költségei kilowattóránként 6,2 cent körül alakulnak, a karbantartási költségek pedig 1,3 cent körül. Ez (magasságtól függően) 4,5 és 10 cent közötti villamosenergia-termelési költséget eredményez. Egy 10 kilowattnál kisebb, tetőre szerelt rendszer fajlagos költségei 8-10 centet tesznek ki.

Bővebben a villanyautosok.hu-n olvashatnak.