MENÜ
2021. árpilis 17.
Rudolf
A jó és a rossz műanyag másként kezelendő

A jó és a rossz műanyag másként kezelendő

hvg.hu

Könnyen lehet, hogy jó szándék vezérelte, mégis rosszul gyűjtötte eddig szelektíven a műanyagot.

PET-palack, mosószeres flakonok és polisztirol ételtároló dobozok: nem könnyű kiigazodni azon, milyen műanyag kerülhet a szelektív gyűjtőbe. Összegyűjtöttük, mit is kell néznie a műanyag csomagolásokon, hogy biztosan a megfelelő helyre kerüljön a műanyaghulladék.

Vannak „jó” és „rossz” műanyagok, már ha az újrahasznosíthatóságukat nézzük, ám azon nem könnyű kiigazodni, pontosan mi és hogyan is kerülhet a szelektív hulladékgyűjtőbe.

Ahhoz, hogy melyik műanyagot gyűjthetjük szelektíven és hogy újrahasznosítható-e, a kiindulási pontot leginkább a csomagolás alján található, háromszög alakú jelölésben levő szám jelenti. Ezen 1-től 7-ig sorolják be a műanyagok különböző típusait. A számokat az Európai Unió a csomagolóiparban használt tömegműanyagok egységes jelölésrendszere határozza meg, és a szám alatt a legtöbb esetben a műanyag típusának rövidítése (például: PET – polietilén, PP – polipropilén) is látható.

Na de melyik számot kell néznünk az újrahasznosítás szempontjából? A jó hír, hogy általában a háztartások által használt műanyagok többsége szelektíven gyűjthető és újrahasznosítható: ilyen az 1, 2 és 4 jelölésű, különböző sűrűségű PET. Ez adja ki egyébként a világ műanyaggyártásának legnagyobb százalékát.

Az 5-ös jelölésű polipropilénből leggyakrabban tejtermékek, így például joghurtok csomagolását készítik, de polipropilénből vannak a mustáros, ketchupos és majonézes flakonok is. Arra figyeljünk, hogy ezeket kiöblítve dobjuk a szelektív hulladékgyűjtőbe.

Az viszont nagyon fontos, hogy nem minden műanyag hasznosítható újra. Ilyen a 3-as jelölésű műanyag, vagyis a PVC: ezzel vonják be például a kábeleket, vagy más csöveket és padlóburkolatok alapanyaga is. Így ezt nem dobhatjuk a szelektív gyűjtőbe.

Szintén nem a barátunk ebből a szempontból a 6-os fajtájú műanyag, vagyis a polisztirol: ezzel legfőképpen ételes dobozoknál, poharaknál találkozunk, de polisztirolból készül a hungarocell is. Bár alapjaiban véve újrahasznosítható lenne, a gond az, hogy a többi műanyaghoz képest sok energiára van szükség az újrahasznosításához (magyarán nem lenne kifizetődő), így nem helyezhető Magyarországon a szelektív műanyag gyűjtőbe. Ezek is olyan egyszer használatos műanyagok, amelyek be lesznek tiltva az egész EU-ban.

Szintén nem dobhatjuk a szelektívbe a 7-es besorolású műanyagokat: ide sorolják az egyéb műanyagfajtákat.

Tehát röviden összefoglalva: az 1,2,4,5 újrahasznosítható, a 3 és a 7 pedig nem.

Hogy mire szolgálnak ezek a jelölések? A gyártóknak a termék alapanyagát kötelező feltüntetniük (bár ezt nem minden esetben teszik meg.) Teljesen jogosan merülhet fel a kérdés, hogy miért nem lenne egyszerűbb az alapanyagok számozgatása helyett azt jelölni, újrahasznosítható-e valami vagy sem. Ez azért van így, mert országonként és azon belül is területenként eltérhet, melyik hulladékgazdálkodó- és feldolgozó mivel tud bármit is kezdeni.

Műanyag-újrahasznosítás Magyarországon és az EU-ban
Az Európai Parlament adatai alapján a műanyaghulladékok csupán harmadát hasznosítják újra: ha viszont az adott, újrahasznosítható műanyag el sem jut a szelektív hulladékgyűjtőbe, mert az emberek nem megfelelően gyűjtik, hiába van erre lehetőség, akkor ez az arány nehezen fog javulni.

A jó hír, hogy a műanyagok 40 százalékát teszi ki a csomagolás, így odafigyeléssel jelentős eredményt lehetne ezen a téren elérni. Bár a magyarok nem termelnek fejenként kiugró műanyaghulladékot az uniós átlaghoz képest, az újrahasznosítási arány mértékét tekintve Magyarország épp csak nem tartozik a sereghajtók közé.

A Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. (FKF) is ad egy egyszerű útmutatást arra vonatkozóan, mit dobhatunk Budapesten a sárga, vagyis a műanyagot és fémet gyűjtő kukákba, hogy ne a számokat próbáljuk kisilabizálni a legkülönfélébb műanyagcsomagolások alján.

Amit szabad (sőt, kell):

kizárólag italos PET-palackok (ásványvizes, üdítős flakonok – ezeket célszerű összenyomni, hogy kisebb helyet foglaljanak el) és azok lecsavart kupakjai,
a kiürült étolajos palack, de csak öblítés után,
elöblített flakonok (tusfürdős, mosószeres, öblítős),
tejfölös és joghurtos poharak,
szatyrok,
fóliák (a folpackot viszont nem szabad),
konzerv-, italos és sörös fémdobozok
valamint alufólia.

Amit pedig semmiképpen se dobjunk a sárga kukákba:

CD-lemezt,
vegyszeres ill. zsíros flakonokat,
műanyag játékokat,
hungarocellt (ezt hulladékudvarokban adhatjuk le), valamint
ételmaradékkal szennyezett konzervdobozokat.

Előfordulhat, hogy a csomagoláson nincs rajta, milyen típusú műanyagból is készült, de az üzletekben a csomagolás alján látható számos jelölés segítségével már választhatjuk azt, amelyikről biztosan tudjuk, hogy újrahasznosítják majd. Bár macerásan hangzik a csomagolások alján lévő számokat keresgélni, az emberek többsége általában ugyanazt a típusú joghurtot, vagy éppen üdítőt veszi, így elég egyszer megnézni, milyen jelölés is van a csomagoláson – utána a szelektív hulladékgyűjtés már rutinná fog válni.

Nem történik akkor sem tragédia, ha nem mossa patyolattisztára a flakonokat, csak alaposan elöblíti, és a szelektívbe került, nem újrahasznosítható műanyag sem okoz tragédiát, mert a feldolgozónál kezelik és válogatják. De jelentősen megkönnyítjük a munkájukat. Ráadásul a nagyon szennyezett hulladékot újbóli felhasználás helyett lehet, hogy kénytelenek lesznek elégetni, ami a körforgásos gazdaság szempontjából a legrosszabb.

Az FKF-nél az általunk szelektíven gyűjtött műanyag- és fémhulladékot külön-külön hasznosítják: a vegyesen összegyűjtött műanyaghulladékokat a hulladékválogatóban anyagfajta és szín szerint különítik el, majd a hasznosítóüzemben ezután a műanyagokat tisztítják és darabolják, majd granulátumot készítenek belőlük, amiből már újból késztermékeket tudnak előállítani.

Persze nyilván a legideálisabb az lenne, ha minden műanyag csomagoláson jól látható helyen, még egyszerűbben jelölnék, újrahasznosítható-e valami, de amíg nem tartunk itt, addig sem ördöngősség azért a szelektív gyűjtés.