MENÜ
2020. május 28.
Emil, Csanád
Turbógyors akácfajta – akár kétszeres növedéket is produkál

Turbógyors akácfajta – akár kétszeres növedéket is produkál

magyarmezogazdasag.hu

Kétszeres növedés feleannyi idő alatt.

Az árbocakácnál gyorsabban növő Turbo Obelisk fajtákkal, melyeket harminc évvel ezelőtt Kapusi Imre kezdett el nemesíteni, most értünk el oda, hogy kijelenthetjük, ezek a fajták akár kétszeres növedéket is produkálnak feleannyi idő alatt.
A Hungaroplant Kft. a Nébih Erdészeti Szaporítóanyag Felügyeleti Osztályával, az Erdészeti és Energetikai Szaporítóanyag Terméktanáccsal és a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetségével együttműködve osztotta meg tapasztalatait a Turbo Obelisk nemesakác termesztési kísérleteinek eredményeiről.

Az erdőmérnök Kapusi Imre nemesítésére alapozva szelektálta a Silvanus Csoport Kft. az új vegetatív akácklónokat. Magtermesztő ültetvényükben termesztett magokból csemetét nevelnek, az a generatív vonal. 12 évvel ezelőtt Kapusi Imre nyomdokain indultak el, azt követően fejlesztették ki az új Obelisk fajtákat, ahol az elnevezés a fajta törzsének egyenességére és vastagságára, a Turbo pedig a növekedés gyorsaságára utal.

Az úgynevezett „árbocakác” klónfajtákat még az Erdészeti Tudományos Intézet (ERTI) kezdte szelektálni és szaporítani, de sajnos nem kerültek be a köztermesztésbe, tudtuk meg Németh Jenő okleveles erdőmérnöktől.

Telepítésre, területhasznosításra

Az árbocakácnál gyorsabban növő Turbo Obelisk fajtákkal, melyeket harminc évvel ezelőtt Kapusi Imre kezdett el nemesíteni, most értünk el oda, hogy kijelenthetjük, ezek a fajták bizonyíthatóan jól fejlődnek, akár kétszeres növedéket is produkálnak feleannyi idő alatt. Kidolgoztuk a legújabb fajták szaporítási és termesztéstechnológiáját üzemi méretű kísérleti ültetvények létrehozásával. A legígéretesebb fajtákat fajtaminősítésre bejelentettük, ami egyúttal a szaporítási és forgalomba hozatali engedélyt is jelenti.
A több mint harminc éve piacon lévő „árbocakác-fajták” és a hat éve már bizonyított Turbo Obelisk fajták használata többszörös értékhozamot eredményez, fogalmazott a szakember.

Az elmúlt 18 évben a telepített facsemeték több mint 50 százaléka akác volt a magyarországi erdősítésekben. Valószínűleg az elkövetkező időszakban is ugyanez lesz az arány, hiszen rengeteg olyan terület van az országban, amit mással nem lehet hasznosítani. A magyar mezőgazdasági területekből körülbelül hatszázezer hektáron az agrártámogatások ellenére is nullszaldó vagy akörüli a profit. Ezeket célszerű lenne más módon hasznosítani. Emellett a klímaváltozás okozta szélsőségek is abba az irányba hatnak, hogy a hagyományos szántóföldi kultúráknál csökken a nyereség. Az erdősítéseknél és az ültetvényeknél más a helyzet. A kimondottan fatermesztési célú ültetvényeknél cél a minél értékesebb faanyag kitermelése, hiszen minél többet szeretne nyerni a gazdálkodó a gyenge adottságú területeken is. Az új akácfajtáknál akár 15 évre is csökkenhet a vágásérettségi kor.

A nemesítők jelenleg több fajtát ajánlanak a termőhely és a termesztés céljainak megfelelően. A célválaszték lehet oszlop vagy rönk, ami függvényében nemcsak a fajta, hanem a javasolt ültetési hálózat is változhat. A tágabb hálózattal induló ültetvény miatt elmarad a tisztítás és az első növőtér-bővítésnél, 6-8 éves korban már jól értékesíthető oszlopanyag kerül ki, így a megtérülés már akkor elkezdődik. A Turbo Obelisk nemesítésével egy időben 30 hektáros magtermesztő ültetvényt is létesítettek, amelynek a terméséből szaporítják a Turbo magcsemetét. Véghasználatot követően mindkét fajta gyökérsarjról könnyen felújítható, a faanyag minősége ugyanolyan lesz, mint a telepített. Tehát nem kell újratelepíteni és a faanyag minősége is jó lesz.

A témában hazánkban először tartottak szakmai rendezvényt, ahol bemutatták a tápiószelei kétéves kísérleti akácültetvényt és a hatéves csemői ültetvényt. Nemesítési eljárásokkal, termesztési technológiával, fatömeg-hozamokkal, területhasznosítással és a szén-dioxid-megkötés adataival ismerkedhettek meg a szakemberek. Németh Jenő véleménye szerint önmagában
a fajták szén-dioxid-megkötéséből is meg lehetne élni, ha ezt kifizetnék minden évben a gazdáknak. Ez az összeg a gyors növekedés miatt akár százezer forint is lehet hektáronként és évenként. Például az Egyesült Királyságban az erdősítő a mindenkori világpiaci ár alapján megkapja a szén-dioxid-kvóta után járó pénzt.

A rendezvényen felszólaló szakemberek igyekeztek a támogatási rendszerre is hatással lenni, azt javasolva, hogy nyisson utat ezeknek az új fajtáknak, illetve tegyen különbséget a közönséges magonccsemete és a nemesített fajták között. A résztvevők megfogalmazták, miben szeretnének változást. Jelenleg például a nemesnyár-ültetvény telepítését nagyobb összeggel támogatják, mint az akácot, pedig egy akácklónt sokkal költségesebb szaporítani, valamint a támogatás elnyeréséhez szükséges telepítési tőszám is sokkal magasabb az akác esetén.

Nemesítési tematika

Bach István, a mezőgazdasági tudomány (erdészet) kandidátusa előadásában részletezte a nemesítés tematikáját. A Turbo Obelisk vegetatív szaporítású fajtacsoport nemesítési célja a kiváló törzsminőségű és gyors növekedésű, minőségi fatermesztési célt szolgáló fajták előállítása. A fajtajelöltek az árbocakáchoz mérhető törzsminőség mellett 18 éves korra olyan fatömeg-produkciót adnak, amely az árbocakácosok esetében csak 25-35 éves korra várható.

Az erdőterületek bővítése (Nemzeti Erdőtelepítési Program, Új Magyarország Vidékfejlesztési Program) terve 27 százalékos erdősültség elérését, 680 ezer hektár új erdő telepítését célozza meg. A nemzeti erdőstratégia az erdőket és az erdőgazdálkodást érintő kihívások közül elsőként tárgyalja a klímaváltozást, ezen belül a klímaváltozás mérséklését és a klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodást, elemezte Solymos Rezső erdőmérnök. A „Racionális erdőhasználat” című fejezet foglalkozik az ipari célú fásszárú-ültetvények létrehozásával, amelynek célja a fával borítottság mellett a fával, mint megújuló erőforrással való ellátottság növelése, ezáltal a fa iránti igénynövekedés okozta, az őshonos erdőállományokra nehezedő fakitermelési kényszer csökkentése.

Az akác nemesítésének célja elsősorban a gyenge termőhelyi adottságú területek potenciális fatermőképességét az átlagosnál jobban kihasználó, a várható klímaváltozáshoz jobban alkalmazkodó, minőségi faanyagot adó fajták szelektálása.
Az előadó szerint a Turbo Obelisk nemesített akácfajtákkal történő erdősítési technológia a fejlesztési, és a klímaváltozást mérséklő céloknak is megfelel.

Géppel is

Horváth János erdőmérnök, méhtenyésztő az intenzív növekedésre szelektált akácklónok ültetvényes termesztésekor a gyakorlati tapasztalatok alapján javasolja a négyzetes hálózat helyett a téglalap hálózatban való telepítést (4 × 2,5 m), ami jobb a gépi ápoláshoz. A hektáronkénti ezres tőszám véleménye szerint elegendő a telepítéskor. Az ültetvény teljes záródása négyéves korban megtörténik. A nemesített vegetatív szaporítóanyag által biztosított többletteljesítmény az intenzív technológia során mutatkozik meg. A javasolt alacsonyabb első kiviteli tőszám miatt csökken a szaporítóanyag- és a létesítési költség, könnyebb lesz, és kevesebb sérüléssel jár majd a gépi ápolás. A minőségi hengeresfa elérése érdekében javasolt a törzsek nyesése.
A rendszerjellegű ültetvényes akáctermesztés céljaként Pogrányi Kálmán erdőmérnök a szokásosnál alacsonyabb vágásfordulót, a magas iparifa-kihozatalt, a felhasználó-központú alapanyag-termelést és a meghatározott termesztési célokat teljesítő fajtaválasztékot jelölte meg. Az ültetvényes termesztésnél a teljes termelési rendszer véghasználata 15-20 éves korban következik be. Emellett alternatív termelési rendszerek lehetnek rúdfa + oszlop 12 éves vágásfordulóval, oszlop 10-12 éves vágásfordulóval, oszlop + rönk 18-20 éves vágásfordulóval.