MENÜ
2023. március 26.
Emánuel
Túl sok a vad, sokmilliárdos a vadkár

Túl sok a vad, sokmilliárdos a vadkár

napi.hu

A legutóbbi vadászati évben 3,2 milliárd forint volt a vadkár Magyarországon.

Király István, az országos kamara Tolna Vármegyei Területi Szervezetének titkára, illetve a vadkár munkacsoport vezetője szerint a mezőgazdasági kár 3,144 milliárd volt, amelyhez képest az 50 millió forintos erdei károkozás elhanyagolható. A megelőző vadászati évben (2020. március 1. – 2021. február 28.) ez az összeg 2,5 milliárd volt, a növekvésben nagy szerepet játszottak a megemelkedett terményárak.

A vadászati törvény felsorolja, mely fajok okozhatnak vadkárt, ezek jelesül heten vannak, így az öt nagyvad: gímszarvas, dámszarvas, vaddisznó, őz, muflon, valamint még ketten, a nyúl és a fácán. Minden más esetben, legyen szó például borz, vagy róka okozta kárról, a tulajdonos a Polgári törvénykönyv alapján érvényesítheti kárigényét a vadászatra jogosulttal szemben.

A vadkár fogalmáról még annyit, hogy „a mezőgazdaságban okozott vadkár a vad táplálkozása, taposása, túrása vagy törése következtében a szántóföldön, a gyümölcsösben és a szőlőben a mezőgazdasági kultúra terméskiesését előidéző károsítás”. Vagyis a károsításnak terméskiesést kell okozni, ebben az esetben lehet vadkárnak nevezni.

Sokan vannak, tudnak problémát okozni

Az állatbarátok őszinte öröme ellenére, Magyarország vadlétszáma jóval magasabb a terület optimális vadeltartó-képességénél, így a különféle vadkárok számbelileg és a károk nagyságrendje tekintetében is komoly problémát jelentenek.

Az említett öt nagyvadból egy négyzetkilométernyi (azaz százhektárnyi) területre 6,5 egyed jut, ami nagyon sok és ez bizony már tud problémát okozni. Sőt, a vaddisznó- és szarvas-állomány jelentős része a Dunántúlra koncentrálódik. Egyébként a probléma évszázadok óta jelen van életünkben, már Mária Terézia is kötelező jobbágyi robotot rendelt el a vadkárok megelőzésére (ez leginkább a vadászatokban hajtóként való részvételt jelentette).

Vadkár-eljárásrend

Ha megtörtént a baj, a magyar jogszabályok a következő eljárásrendet jelölik elő. A megtérítés iránti igényt a kár bekövetkezésétől, illetve észlelésétől számított tizenöt napon belül, írásban kell közölni az azért felelőssel.

Ha a két fél, károsult és vadászatra jogosult meg tudnak egyezni, akkor viszonylag sima az ügy, az egyességben foglaltak kötik a feleket, így a vadászatra jogosultat a vadkár összegének megtérítése.

Ha a károsult és a kárért felelős személy között a közléstől számított öt napon belül nem jön létre egyezség a kár megtérítéséről és annak mértékéről, a károsult az ingatlan helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjétől öt napon belül írásban vagy szóban kérelmezheti a kárfelmérési eljárás lefolytatását. (Egyre gyakrabban kérnek közjegyzőktől úgynevezett előzetes bizonyítást, de talán még mindig a jegyző előtti eljárás a legkiforrottabb, leggyorsabb.)

A következő lépésben a jegyző szakértőt rendel ki és a kirendeléstől számított öt napon belül lefolytatják a kárfelmérési eljárást. Ha a felek még ekkor sem egyeznek, a jegyző megszünteti az eljárást, és jöhet a polgári per, ahol már a feleket terheli a maguk igazának bizonyítása.

Vad és autó „találkozik”

A vadászható állat által okozott kárért való felelősség tekintetében a Polgári törvénykönyvnek a veszélyes üzemek találkozására vonatkozó szabályait kell alkalmazni. Ez annyit jelent, hogy úgymond az „üzembentartók” felróhatóságuk arányában kötelesek a másiknak okozott kárt megtéríteni.

A bíró többek közt azt vizsgálja, hogy az állat miképp került az útra, magától, vagy a vadásztársaság éppen hajtóvadászatot tartott, és ennek következtében ütközött az autóval. Volt-e kitéve vadveszélyt jelző tábla, vagy sem? Az autósok jóformán mindegyike azt állítja, nem volt ilyen tábla.

Jellemzően a károsult gépjárművezetők a vadveszélyt jelző táblák meglétében bíznak. Általános reflex, hogy ha nincs kint vadveszélyt jelző tábla a kár bekövetkezésének helyén, akkor a vadászatra jogosult köteles kártérítést fizetni. Ez azonban korántsem így van.

A kártérítési kötelezettség a felróhatóság esetén áll fenn és a tábla hiánya önmagában ezt nem biztos, hogy kimeríti. A vadveszélyt jelző tábla ugyanis csak akkor indokolt, ha a vad megjelenésére az útszakaszon fokozottan kell számítani. Ellenkező esetben ez nem indokolt.

A vadásztársaságnak ugyanakkor kötelezettsége jelezni a potenciális vadveszélyt és azt, hogy a vad fokozott megjelenésére lehet számítani. Ha van ilyen tábla, a sofőröktől a fokozott óvatosság és a mérsékelt sebesség egyértelműen elvárható.

Dr. Király István számos esetben szakértőként vett részt az autós és a vadászatra jogosult közti perekben és tapasztalatai szerint ezen ügyeknek a megítélése nagyon bonyolult, a bíróság nincs könnyű helyzetben.

Mit tett, mit nem tett a károsult?

A föld használójára is érvényes a kármegelőzési kötelezettség. Ha észleli a földjén a vadállomány megnövekedett jelenlétét, egyeztetnie kell az általa értesített vadászatra jogosulttal, miképp lehetne elriasztani az állatokat a kérdéses területről. Ennek léteznek bevált megoldásai, például különféle vadriasztó szerek. A kifizetett vadkár összegét csökkentheti, ha a károsult bizonyíthatóan elmulasztott szükséges lépéseket.

Nagyvadfajok becsült állománya 2022-ben és a teríték 2021-ben
· Gímszarvas becslés: 122 400, teríték: 76 223
· Dámszarvas becslés: 42 344, teríték: 19 242
· Őz becslés: 379 104, teríték: 111 601
· Vaddisznó becslés: 58 923, teríték: 161 270
· Összesen becslés: 602 771, teríték: 368 336
· Muflon: 12 995

Állománysűrűség (egyed/1km2): becsült: 6,5 egyed
teríték: 4,0 egyed