MENÜ
2024. június 14.
Vazul
Sáska és szalonna

Sáska és szalonna

Takács Zsuzsa • fotó: madeinpecs.hu

Vajon a falusi udvarokban a tyúk, a kakas és a többiek, valaha, mit kapirgáltak ki a földből?

Érdekes párbeszéd alakult ki a rovarevésről. Bár senkit nem kényszerítenek arra, hogy ezt a táplálékot fogyassza, a klímavédelem és a fenntarthatóság szempontjából egyre többen emlegetik a rovarokat, mint a jövő élelmiszerét. A keleti kultúrákban elfogadott állati étek persze sokaknál kiveri a biztosítékot, még az agrárminiszter is fontosnak tartotta jelezni, hogy külön polcra és jól látható jelzéssel lehet csak árusítani ezeket a termékeket. Évtizedekkel ezelőtt vendégül láttunk egy japán antropológust, aki a cseresznyefánkról levágott ágakból evőpálcikát készített, és szinte minden ételt megkóstolt, amivel kínáltuk. Egyvalamit nem, a szalonnát. Azt mondta, ennél taszítóbb ételt nem tud megnevezni. Olyasmi számára, mint nekünk a szárított sáska, a sült lárva vagy lisztbogár. A cserebogárpástétom sem biztos, hogy egyhamar kedvencünkké válik, amit a legenda szerint Jelky András, a bajai szabólegényből lett világutazó a japán császár udvarában készített. Minden kultúra és szokás kérdése és sok generációnak kell felnőnie, míg változik az ízlés. De remélem nem annyinak, mint amennyi idő alatt elfelejtjük, hogy kedvenc ételeink miből származnak. Legutóbb fogyasztókat teszteltek arról, hogy megennék-e a rovarokkal etetett kacsát, és 80 százalék igennel válaszolt. A 20 százalékot kérdezném, szerintük, a falusi udvarokban tyúk, a kakas és a többiek, valaha, mit kapirgáltak ki a földből?