Annak, hogy a kis jövedelmű embereknek, családoknak most interneten kell(ene) böngészniük, melyik boltban olcsóbb 200 forinttal a kenyér, a kormány rossz gazdaságpolitikája az oka, az, hogy Orbán mindent alárendelt a politikai céljainak – véli Raskó György agrárközgazdász. Mint mondta, a választás megnyerése érdekében beáldozott több ezermilliárd forintot, és „bár ő elérte a célját, de ez nem fogja megédesíteni a mi mindennapjainkat”. Már csak azért sem, mert az ársapkák kivezetése után a cukor ára akár 50 százalékkal is több lehet, ahogy a többi terméké is emelkedni fog. Népjóléti intézkedésekre pedig egyelőre nem számíthatunk, a kassza üres.
Magyarországon ugyan enyhén mérséklődött az élelmiszerinfláció, de még mindig bőven 20 százalék fölött jár az élelmiszerek éves drágulása. Az Eurostat adatai szerint a tavalyihoz képest több, mint kétszeresével nőttek az árak májusra, mint a többi tagállamban átlagosan. Mi ennek az oka?

Sokat beszéltünk már erről a kérdésről. Nyilvánvaló, hogy benne van a kormány abszolút rossz gazdaságpolitikája. Ennek a lényege, hogy mindent alárendelt politikai céljainak. Először a választás megnyerése volt a cél, abba több ezermilliárd forintot beáldozott, ami aztán elkezdte gerjeszteni az inflációt. A forint legyengült, akkor hozták az ársapka rendeletet, ami még tovább növelte az inflációt. Ezek a kormányzati intézkedések politikailag rettentő sikeresek voltak – újabb Fidesz-kétharmad –, és Orbánnak igazából ez is volt a célja. Ahogy ennek a következménye, úgy láthatóan a gazdasági szereplők közötti áldozatok sem számítanak. Orbán abban bízik, hogy nagyobb részük túléli ezt a vérveszteséget, és előbb-utóbb konszolidálódik az ország. Egyelőre azonban inkább a recesszió irányába megyünk. Mostanában leginkább a kiskereskedelmet sújtja a kormányzati intézkedéssorozat.

Ön azt mondta, több árstopos élelmiszer akár a harmadával drágulhat, ha a boltok nem árazzák le azokat az ársapkák kivezetése után…

Ez fog történni. A drágulás törvényszerű, hiszen az árak be voltak fagyasztva 2021 októberi árszinten, most meg 2023 van.

Mely élelmiszereket érintheti leginkább a drágulás?

Aminek a legjobban növekedni fog az ára, az a cukor. Ennél még akár 50 százalék fölötti fogyasztói árnövekedést is valószínűsíthetünk. De nyilvánvaló, hogy a csirkemell, a sertéscomb, az étolaj ára mind emelkedni fog. Azt, hogy milyen arányban, azért nehéz kiszámítani, mert a kereskedőket „akciózásra” kényszerítik, egyes termékeket a beszerzési árnál 15 százalékkal kevesebbért kell adniuk és ennek hatását nehéz felmérni. Majd augusztustól kiderül. Az egymilliárd forint alatti árbevételűeknek azonban ez az akció nem kötelező, nekik csak ajánlott. Nem is fognak tudni részt venni benne, mert nem tudják miből finanszírozni. Ha viszont megemelik a most már kiszabadított árakat piaci árszintre, akkor azt kockáztatják, hogy a vásárlóikat veszítik el. Ha ugyanis nézik az „árfigyelő rendszert”, akkor láthatják, hogy abban a boltban, amelyik nem száll be a kötelező akciózásba, ott az árak is 20-30 százalékkal magasabbak lesznek. Akkor pedig oda nem mennek vásárolni. Nagyon nehéz a kiskereskedőnek eldönteni, hogy melyik ujját harapja le. Ezért is nehéz megjósolni, milyen mértékben emelkednek a felszabadított árak. Épp ma beszéltem az egyik magyar tulajdonú, nagyobb kereskedelmi hálózat vezetőjével, aki elmondta, hogy hiába volt az infláció, a nagy áremelkedés, náluk a forgalom volumene elképesztő mértékben csökkent, a forgalom összege alacsonyabb, mint volt két éve. Ennyivel kevesebbet vásárolnak az emberek. Ugyanakkor a magyar kormány hihetetlen módon helyzetbe hozta a diszkontláncokat. Ennek az egész inflációnak, ársapkázásnak meg a kötelező akciózásnak a három óriási nyertese a Penny, az Aldi és a Lidl. Különösen ez utóbbi kettő, ezeknek nőtt a forgalmuk volumenében is, míg az összes többié csökkent.

Miért?

Mert fantasztikusan jó beszerzési hálózatuk van. A cukrot például az Aldi Németországból szerzi be, nem magyar, hanem egy német cég kristálycukrát forgalmazza. Ott nagy tételben, akcióban, diszkontáron megveszi, és ezzel tud Magyarországon nagyon attraktív lenni, behozni olyan vásárlókat, akik többek között azért mennek oda, mert ott korlátlanul lehet vásárolni a befagyasztott árú cukorból. Miközben az Auchanban egy deka sincs.

Hol és kik szenvedhetik meg leginkább az élelmiszerdrágulást?

A világon mindenütt, így Magyarországon is a szegények. Azok a rétegek, amelyek a jövedelmükből magas arányban költenek élelmiszerre. Egy gazdag nagyjából ugyanannyit eszik, mint egy szegény, ugyanakkor a jövedelme tízszer, hússzor magasabb. Neki is drágultak ugyan az élelmiszerek, de nem hiszem, hogy a magyar uralkodóosztály, vagy a felső középosztály tagjainak – több millió forint jövedelem mellett – gondot jelent, hogy 200 forinttal drágább a kenyér. De annak, akinek van 160 ezer forint nyugdíja, vagy minimálbérnyi a jövedelme, minden forint számít. Az is biztos, hogy a társadalom alsóbb osztályai, a nagycsaládosok, a nyugdíjasok elképesztő módon elszegényedtek az elmúlt másfél évben.

Mit tanácsolhatunk a kispénzű embereknek, hiszen bespájzolni sem igen tudnak az ársapkás termékekből, lévén, hogy nincs pénzük?

Az ember politikai tanácsot adhatna, de azt nem akarok adni, vagy rájönnek maguktól, vagy nem, hogy mit kell tenniük. Egyébként pedig a racionális vásárlás a tanácsom. Az ő esetükben valószínűleg több időt kell fordítani a vásárlásra. Érdemes megnézni az ár-összehasonlító listákat, amik az interneten elérhetők. Más kérdés, hogy a szegény rétegek általában nem használnak internetet, vagy nem igazán tudják, hogyan kell eligazodni benne. De azért – ahogy látom –, az árfigyelő rendszer elég jól működik. Azt is lehet látni, hogy egyes alapvető fogyasztási cikkek esetében óriási árkülönbségek vannak a boltok között. Lehet látni, hol érdemes vásárolni, hol lehet megtakarítani valamennyit. Persze, már rájött a magyar arra, hogy be kell menni az Aldiba, a Lidlbe, vagy a Pennybe. Ám a lényeg mégis csak az, hogy a kormánynak most már az életszínvonal emelésére nincs pénze. Amiatt a mesterséges beavatkozás miatt, ami tavaly a választás előtt megtörtént, jelen pillanatban nem lehet életszínvonal emelésre számítani. A nyugdíjasok épp most kérnek visszamenőleg három százalékos nyugdíjemelést. Lehet kérni, de a kormány kasszája totál üres. Hitelt lehet ugyan fölvenni, de abból népjóléti intézkedéseket megvalósítani az egyenes út az államcsőd felé. Magyarországnak ugyanis ma igen drágán adják a hiteleket. El vagyunk könyvelve egy kockázatos, rossz fizetési képességű országnak.

Akkor semmi jóra nem számíthatunk?

Most biztos, hogy nem.

Lesz ebből kilábalás valaha is?

Kilábalás mindig van, csak ki kell várni. Az Európai Unióval is meg kellene egyezni. Az ember nem is érti, miért ez a politikai indíttatású veszekedés „Brüsszellel”. Ha valahonnan óriási tételben tudunk szerezni ingyen pénzt, az „Brüsszel”. Mégis megy ellene az uszítás, és közben a magyar állam olyan drága hitelt vesz fel a kínaiaktól, ami egyszerűen súrolja az állami pénzekkel való felelőtlen gazdálkodást. De inkább azt veszik fel, mint azt a pénzt, amit „Brüsszel” ingyen adna. Pedig az uniónak csak olyan apró kérései vannak, hogy ne legyen itt korrupció, ne nyúlják le a pénzeket a kormányközeli vállalkozók. Ezeknek az egyszerű kéréseknek a teljesítése kötelessége is lenne a kormánynak. Miért kell eljátszani, hogy függetlenek vagyunk, és ne szóljanak bele, hogy mit csinálunk?! Ez rendkívül cinikus és erkölcstelen magatartás.

 

• Raskó György
• agrárközgazdász
• szegénység