Felejtsük el néhány pillanatra a sok hűhót, a politikai felhangokat és a VIP-páholy fürkészését. Politikus pózol hasonszőrűekkel a lelátón, miközben a világ legjobb atlétái versenyeznek egymással. A mérhető és elismerésre méltó eredmények az egyes futamok, selejtezők, döntők során szemünk láttára bontakoznak ki a magyarországi atlétikai vb-n. Itt már az indulás joga is hihetetlen felkészülést és erőfeszítést követel, és amikor egy-egy győzelem mögé láthatunk, akkor még teljesebbé válik a kép. Most éppen a 100 méteres síkfutás új királynőjéről, az amerikai Sha’Carri Richardsonról olvasom, hogy mennyi nehézséget kellett leküzdenie, súlyos depressziót és önmagát legyőzve jutott a dobogó legfelső fokára, és ott van a legjobb magyar, a bronzérmes kalapácsvető Halász Bence! Példaként szolgálnak, hogy van más, mint a honi celebek válása, esküvője, ruhája, kinyilatkoztatása, és persze politikusaink tündöklése és bukása. A sportban valós teljesítmény nélkül nem adnak aranyérmet.