Itthon az állami támogatás felújítási boomot hozott, de az építőanyagok árának elszállása miatt a családok sokkal kevesebbet spórolhatnak, mint amiben előzetesen reménykedhettek. Vannak olyan termékek, amelyekből most még úgy is kevesebbet lehet venni egységnyi pénzből, mint egy éve, hogy az állam még ugyanannyit hozzátesz.

A különböző termékek árainak brutális emelkedése szinte kivétel nélkül a járvány okozta piaci turbulenciákra vezethető vissza.

Érdekes módon azonban mindenhol kicsit más okozott olyan helyzetet, ami extrém dráguláshoz vezetett. Van, ahol az amerikai építési láz, máshol az olajfinomítás visszaesése vagy éppen a kínai gazdaság élénkülése eredményezte az áremelkedést.

Sok termék esetében pedig nem is volt drágulás, vagy legalábbis egyáltalán nem kezelhetetlen. Éppen ezért érdemes jól átgondolni, hogy milyen jellegű felújításba vág bele az, aki az állami támogatást kihasználva szépítené az otthonát.

A szigeteléssel érdemes várni

A szigetelési munkák már az elmúlt években is elég elterjedtek voltak, és erre szükség is van, hiszen a hazai lakóingatlanok (különösen a régebbiek) energiahatékonysága kifejezetten gyenge, az ágazat régóta ösztökéli is az ilyen fejlesztéseket. Most azonban valószínűleg nem ez a leghatékonyabb módja az állami támogatás felhasználásának, a szigetelőanyagok ugyanis a legnagyobb mértékben dráguló építőipari termékek között voltak.

A fő gondot egy gyakran használt műanyag, a polisztirol árának elszállása okozta, ami aztán húzott magával minden mást is. A polisztirol piacát több ponton is megborította a járvány, ez pedig szinte mindennek az árára kihat, ahogy arról korábban már írtunk is.

A fő gondot az okozza, hogy a járvány miatt az üzemanyagok iránt bezuhant a kereslet, így az olajfinomítók is visszafogott kapacitással működtek. Márpedig a műanyagipar legfontosabb alapanyagai a kőolaj-finomítás során keletkező melléktermékek, amelyek termelése ennek megfelelően szintén csökkent. A szektorban így rengeteg kapacitás kiesett, jelentősen csökkent a kínálat, amit csak fokoztak a kényszerű vagy tervezett gyárleállások, és az olyan logisztikai problémák, mint a kínai szállítások drágulása vagy éppen a Szuezi-csatornát napokig elzáró Ever Given.

A polisztirol ára tavaly év végén kezdett látványosan emelkedni. Egy piaci szereplő lapunknak azt mondta, március-áprilisban nagyjából 80 százalékkal kapta drágábban az ilyen termékeket, mint decemberben, és a tőzsdei jegyzések is ilyen, ha nem nagyobb drágulást mutatnak.

Ilyen árak mellett viszont már el lehet gondolkodni más, korábban drágábbnak számító szigetelőanyagok beszerzésén is, az árak ugyanis elég közel kerültek egymáshoz. Forrásaink szerint ez megdobta a keresletet a kőzetgyapot és az üveggyapot iránt is, ami ezeknél a termékeknél szintén kis mértékű drágulást hozott.

Ami azonban ennél is fontosabb, hogy szinte minden szigetelőanyag hiánycikk lett, vagy legalábbis rengeteget kell rá várni. Rázsóné Szórády Csilla, az Újház Centrum építőanyag-kereskedési hálózat vezetője egy múlt szerdai előadásában azt mondta, a kőzetgyapotnál különösen megugrottak a szállítási idők, erre már 8-10 hetet kell várni, míg egy forrásunk úgy fogalmazott, hogy az az üveggyapotosok már csak 2022-re fogadnak be megrendelést.

Némi optimizmusra adhat okot, hogy a polisztirolpiacon időközben elkezdett normalizálódni a helyzet. A várakozások szerint azonban a visszarendeződés lassabb lesz, mint amilyen az áremelkedés volt.

A tetőfelújítás sem jó ötlet most

A tetőfelújítás is a keresettebb munkák közé tartozik jelenleg, itt azonban aztán tényleg elszállt szinte minden szükséges anyagnak az ára. A fa drágulásának okairól korábban már írtunk. Röviden a lényeg: a lakosság nagyon nem úgy reagált a járványra, ahogy arra a szektorban számítottak: ahelyett hogy visszafogták volna a vásárlásaikat, sokan épp a lakásuk vagy házuk szépítgetésére használták ki az otthon töltött időt, és sokan még költözésbe, építkezésbe is belevágtak.

Ez nagyon megdobta a faanyag iránti igényt egy erősen kapacitáskorlátos piacon, ami durva túlkereslethez vezetett. Ez először csak a tengerentúlon volt látványos, de hasonló folyamatok játszódtak le Európában is, aminek eredményeként a kevésbé fizetőképes kelet-európai régióból lényegében eltűnt a fűrészáru.

Amerikában a csúcson az egy évvel korábbinak az ötszöröse volt a fa ára, és bár azóta jött egy nagyobb korrekció, még mindig két-háromszoros az eltérés a tavalyi szinthez képest. Hasonló a helyzet itthon is: ha lehet kapni fát, akkor kétszer annyiért mint tavaly, de inkább nem lehet: aki rendel, heteket kénytelen várni.

De nem csak a fával állt elő ez a helyzet. A tetőfólia ára már tavaly megugrott, miután a járvány miatt a termelőegységeket egy pillanat alatt állították át, hogy inkább azonos alapanyagból készülő védőfelszereléseket gyártsanak.

Ez pedig természetesen hiányhoz vezetett. Itt már javul a helyzet, de még mindig sokat kell várni a tetőfólia beszerzésére is, és továbbra is elég magas az ára.

A cserépnél a lapunknak nyilatkozó kereskedő szerint ilyen mértékű drágulás nem volt. Itt is emelkedtek 5-10 százalékot az árak, ez azonban még a kezelhető kategória.

A Rajna mellett leég egy gyár, a Tiszánál elfogy a vakolat

A műanyag-, illetve vegyipar gondjai természetesen nem álltak meg a polisztirolnál vagy éppen a tetőfóliánál. Lényegében minden olyan terméknél voltak vagy vannak problémák, amelyek vegyipari eredetűek. Egy dekorációs piacon működő cégnél lapunknak azt mondták, áprilisig kétszer kellett a PVC-árakat emelniük, és folyamatosan kapják a jelzést a beszállítóktól, hogy nem lesz jobb a helyzet. Őket egyébként a kínai konténerhiány és a szállítás ebből eredő drágulása is érzékenyen érintette, míg ugyanis korábban egy-egy nagyobb projektnél megérte akár közvetlenül Kínából rendelni, most ez már elképzelhetetlen.

Márpedig a PVC-t és más műanyagokat elég nagy mennyiségben használják az építkezésekhez. A műanyagcsövek ára például áprilisban harmadával volt magasabb, mint 2020 elején, de év végéhez képest is jó 20 százalék a drágulás mértéke. A már említett dekorációs cégnél azt mesélték: annyira bizonytalan a helyzet, hogy a korábbinál sokkal rövidebb ideig, legfeljebb egy-két hétig tudják garantálni az árajánlatokat.

A vakolatok ára is a vegyipar gondjai miatt emelkedett, igaz talán ez az egyetlen termékkör, amelynél a folyamat nem elsősorban a járványhelyzetre vezethető vissza. Márciusban ugyanis leégett a világ legnagyobb vegyipari cégének, a BASF-nek egy ludwigshafeni üzeme, ahol építőkémiai termékek alapanyagait állították elő.

Gondolhatnánk, hogy egy gyár kiesése nem feltétlenül nagy gond, de ebben az esetben konkrétan innen látták el alapanyaggal egész Európát.

A probléma az úgynevezett epoxi műgyanta piacán eredményezett globális hiányt, ez pedig mindennek felhajtotta az árát, amihez erre van szükség. Különböző vakolatok, műgyantapadlók ára szállt el, és bár a meglévő készletek miatt volt egy néhány hetes átfutás, május-júniusra ez Magyarországot is elérte. A Magyar Építőkémia és Vakolat Szövetség még a kormánytól is segítséget kért a „kaotikus helyzet” miatt.

Duplázó acélár

Bár az építőiparban talán nem elsősorban az otthoni felújításokat érinti, de a fához hasonló mértékben emelkedett a betonacél, illetve úgy általában az acél ára is: jelenleg nagyjából a duplája az egy évvel korábbinak. Az okok is nagyon hasonlóak, a különbség mindössze annyi, hogy itt nem a nyugati-európai országok és az USA, hanem elsősorban Kína szívja el a terméket. Mivel pedig a kohók nem bírták tartani a tempót az újrainduló kínai gazdasággal, ezért itt is túlkeresletes lett a piac, és ez vezet folyamatos dráguláshoz.

Az acél esetében ráadásul egyelőre az sem látszik, hogy mikor lehet vége az áremelkedésnek. A piacon mindenki azt mesélte, hogy hónapok óta várják a fordulatot, de az egyre csak tolódik. Ez egyébként elsősorban tényleg nem a lakossági, hanem a nagyobb építőipari beruházásokat érintheti. Volt, aki azt mesélte: egyre több helyről hallani, hogy a drágulás miatt a kivitelezők most már projekteket adnak vissza, más kérdés, hogy a betonacél iránti keresletben ennek egyelőre semmi nyoma.

A lakossági felújításoknál mindez inkább a vasanyagoknál csapódik le. Egy kereskedő azt mondta: ha kapnak egy megrendelést, legfeljebb három napig tudják tartani az árakat. Már persze, ha van egyáltalán anyag, a piaci szereplők egyöntetű beszámolója szerint ugyanis ez sem magától értetődő.

Akkor mit érdemes csinálni?

Az eddigiek alapján úgy tűnhet, hogy még az állami támogatás mellett sem feltétlenül érdemes most belevágni egy komolyabb felújításba. Különösen, hogy mindezek mellé – valószínűleg nem függetlenül az állami dotáció nyomán felpörgő megrendelések miatt – nemcsak az anyagok, de a munkadíj is jelentősen emelkedett. Az Újház Centrum felmérése szerint a kivitelezők nagyjából fele jelentősen, legalább 10-30 százalékkal emelte az árait, és további negyedük is drágított, ha ennél kisebb mértékben is.

Utóbbival nem nagyon lehet mit kezdeni, és a jelenlegi piaci helyzetben valószínűleg itt nem is várható változás. Az anyagoknál azonban korántsem szállt el mindennek az ára. Az eddig bemutatott példák voltak a kiugró esetek, a termékek többségénél ilyen mértékű drágulás nem volt. Persze a kereslet növekedése mindenhol érezhető, ahogy a járvány előtti időszakhoz képest tartósan gyengébb forintnak sincs kedvező hatása, hiszen a termékek jelentős része import, így az árakat alapvetően befolyásolja az euróárfolyam.

Azonban így is számos olyan építőipari anyag van, ahol a drágulás mértéke nem volt teljesen kezelhetetlen. Ahogy arról már volt szó, a cserép például nem drágult ilyen mértékben, ahogy a tégla vagy éppen a hidegburkolatok, azaz a járólapok, csempék áremelkedése is a korábbi években megszokottaknak megfelelően alakult. Bár a Magyar Festékgyártók Szövetsége márciusban a vegyipar gondjai miatt szintén az árak elszállásától tartott, az eddigiek alapján itt sem állt a feje tetejére a piac.

Vannak tehát olyan munkálatok, amelyeket ha nem is a tavalyi árakon, de azoknál még nem radikálisan drágábban el lehet végeztetni. Az ilyeneknél pedig messze nem viszi el az állami támogatást a drágulás. Ezeknél a gondot inkább az jelenti, hogy a korábban is erősen szakemberhiányos piacon most aztán tényleg szinte lehetetlen belátható időn belül kivitelezőt találni. A Újház Centrum kutatása szerint a cégek közel kétharmada 3-8 hónapra vállal csak munkát, annyira el van látva megrendeléssel.

Aki tehát felújítást tervez, ha teheti, olyan munkákat válasszon, ahol nem viszi el a többletforrást a sokkal drágább alapanyag, és mindezt minél előbb döntse el, ha még az idén belevágna.

 

• építőipar
• drágulás
• áremelkedés