Összeszerelő ország lettünk, a számok erről árulkodnak
Minél tehetősebb egy ország, annál több olyan alkalmazott dolgozik benne digitális munkakörben.
Magyarországon rendkívül alacsony azoknak a munkavállalóknak az aránya, akik munkájuk során folyamatosan használnak valamilyen technikai, digitális eszközt, ezt nézve, az összes alkalmazotthoz mérve még a 20 százalékot sem érjük el. A lista éllovasai, úgy mint például Luxemburgban vagy Hollandiában ezzel szemben majdnem a dolgozók fele folyamatosan aktív valamilyen digitális eszközzel munkája során. Eredményünkkel az EU-s lista végén kullogunk, olyan országokkal, mint Románia, Bulgária vagy éppen Görögország. Pedig az adatokat látva egyértelműnek látszik, minél tehetősebb egy ország, annál több olyan alkalmazott dolgozik benne digitális munkakörben.
2022-ben az Európai Unióban a 15 és 74 év közötti munkavállalók közel 30 százaléka számolt be arról, hogy munkaidejének teljes időtartama alatt vagy nagy részében digitális eszközöket használt – derült ki az Eurostat friss jelentéséből. Az adatokból kiolvasható, hogy összességében több nő, mint férfi számolt be a digitális eszközök ilyen használatáról. Megfigyelhető volt az is, hogy a digitális eszköz használati rátája mindkét nem esetében a 30-44 éves korosztályban tetőzött (nők 36%-a, férfiak 29%-a), utána viszont folyamatosan és erőteljesen csökkent előbb a 45-59 (nők 31%-a, férfiak 23%-a), majd a 60-74 éves (nők 24%-ka, férfiak 19%-ka) korosztályban.
A nemek közötti átlagos eltérésnél azonban sokkal nagyobb különbségek mutatkoztak az egyes országok digitális eszközt használó munkás-részarányok tekintetében. Ebből a szempontból a 15-74 évesek körében a legmagasabb arányt Luxemburgban (a foglalkoztatottak 47%-a), Hollandiában és Svédországban (mindkettő 41%) regisztrálták. Miközben a lista végén lévő 12 százalékos részesedéssel állt holtversenyben Románia, Bulgária és Görögország. A listaéllovas országokban tehát 3-4 szer akkora a dolgozók azon hányada, aki mindig vagy gyakorta használ digitális eszközt munkavégzése során.
Ha megnézzük a számokat, láthatjuk hogy Magyarországon is bőven elmarad azoknak a dolgozóknak az aránya, akik munkavégzésük alatt folyamatosan valamilyen digitális eszközzel dolgoznak. Az összes munkavállalónak csupán 19,2 százaléka tartozik ugyanis ebbe a körbe. Arányuk tehát még a 20 százalékot sem éri el. Ezzel az eredménnyel pedig hátulról az ötödik legalacsonyabb eredmény a mienk.
Ekképpen arányait tekintve Magyarországnál csak Romániában, Bulgáriában, Görögországban és Szlovákiában kevesebb azoknak a dolgozóknak az aránya, akiknél a munkájuk szükséges velejárója valamilyen digitális eszköz.
Ne feledjük, még az EU-s átlag 30 százalékos arányszámától is igen messze vagyunk. Érdekes ugyanakkor, hogy egy ilyen viszonylag egyszerű munkaügyi statisztika is mennyire jól megmutatja mekkora különbségek mutatkoznak az EU különböző tagállamai között. Hiszen míg a gazdagabb országok fejlettebb iparral és ezzel együtt sokkal több digitális munkahellyel rendelkeznek, melyek általános sokkal magasabb hozzáadott értékű munkát takarnak, amiért értelemszerűen több fizetés is jár.
Digitális eszközhasználat
Az adatok értelmezésénél fontos kiemelni, hogy a céltalan telefonnyomkodás, játék vagy telefonhívások bonyolítása nem számít a statisztikában. Itt ugyanis olyan digitális eszközhasználatról van szó, ami szerves részét képzi a munkának.
Sőt, az adatokból megfigyelhető az is, hogy az EU egészében kivétel nélkül, férfiaknál és nőknél is az iskolai végzettség emelkedésével egyenesen arányosan nő azoknak a dolgozóknak a száma, akik munkaidejük egészében vagy nagy részében digitális eszközöket használnak. A számokból kiderül az is, hogy míg az alacsony és közepes iskolai végzettségű dolgozók között arányaiban több a digitális eszközzel dolgozó nő, mint férfi. Addig a tendencia a magas iskolai végzettségűek körében megfordul, és itt már a nők aránya 44, a férfiké pedig 47 százalék.
