A Magyar Kézilabda Szövetség elnöksége a gyermeket váró Pálinger Katalin helyett/mellé Kirsner Erikát nevezte ki a női válogatott és a női szakág felelőseként. A korábbi 138-szoros válogatott, BL-döntős szélsőnek egy nyilatkozatával máris sikerült felkorbácsolnia az indulatokat.
Húsvét előtt döntött arról a szövetség, hogy a koronavírus-járvány bizonytalan kimenetele miatt befejezettnek nyilvánítja a magyarországi bajnokságokat, a kupasorozatot, se bajnokot nem hirdetnek, se kiesők nem lesznek.

Információnk szerint az NB I-es klubok által alkotott liga- és az amatőrtanács is egyöntetűen támogatta a döntést. Ami mégis indulatokat kavart a szakmában, az a határozat azon része, miszerint a következő nemzetközi kupaszezon indulásánál nem a lezárt bajnokság sorrendje a mérvadó, hanem a 2018-19-es végeredmény. A férfibajnokság aktuális harmadik helyezettje, a Gyöngyös, és a női bajnokság második helyén álló Siófok edzői és játékosai kiabáltak legharsányabban felháborodásukban. Előbbi EHF-kupát, utóbbi pedig minden bizonnyal a BL-szabadkártyát érő helyen állt, de ezek szerint hiába, mert így a jobb tavalyi helyezésnek köszönhetően a csurgói férfiak, illetve a ferencvárosi lányok indulhatnak helyettük.

Kirsner Erika azzal öntött olajat a tűzre, hogy a DigiSport Reggeli Start című műsorában elég szerencsétlenül interpretálta az elnökségi ülésen elhangzottakat, a szövetség határozatát. A döntés meghatározó szempontjának nevezte, hogy a Fradi adja a válogatott 80 százalékát, és „fontos az, hogy a magyar válogatott játékosai a BL-ben edződjenek”.

A 24.hu és a Sport Televízió közös podcastjában, a Kézivezérlésében Borsos Attila kritizálta az MKSZ határozatát és Pálingert, és még inkább Kirsnert is a nyilatkozatáért (túl azon, hogy a szakágfelelős nincs tisztában a női keret összetételével, mert az a nyolcvan százalék valójában csak negyven).

Borsos szerint az MKSZ-döntés ellentmond a sport alapszellemének, miszerint a versenynek a pályán kell eldőlnie, egyenlő feltételek mellett.

Olyan megoldás, amit a jövő évad nemzetközi kupaindulását illetően a szövetség választott, sehol máshol nincs Európában (lásd alul a keretest).
A Siófokot sújtó döntés minden bizonnyal még a fradisták többsége szerint sem fair.
Ezért az egységes döntéshozatal a másod-, harmadosztályban, az amatőr és gyermekbajnokságokban még rendben lenne, de a női és a férfi NB I-ben, NB II-ben érdemes lett volna valamennyi szempont figyelembevételével akár más és más határozatot hozni.

Hogy magyarázza mindezt az MKSZ?
A 24.hu érdeklődésére Novák András tette átláthatóbbá a döntésük hátterét. A szövetség főtitkára szerint nem másfél óra alatt hoztak határozatot, hanem alapos előkészítést követően, minden érdekelt bizottság bevonásával. Azt a kérdést például, hogy le kell-e zárni a bajnokságot, végül 26:2-es arányban döntötte el a liga.

Amióta leállt a bajnokság, azaz egy hónapja, az összes napi információt az elnökség rendelkezésére bocsájtottuk, így a liga, az amatőr tanács és a versenyigazgató véleményét is, valamint nemzetközi és más hazai sportági szövetségek példáját is eléjük tártuk. Ezekből kiderült, ott hirdethettek végeredményt és kupaindulókat, ahol a bajnokságban azonos lejátszott mérkőzés mellett már csak kevés meccs volt hátra. Nálunk ez nem áll fenn. Mindkét NB I-es bajnokságban 20, 19, és 18 fordulót játszó csapatokat találunk, így mindkét bajnokságban 6-8 forduló van hátra – érvelt az operatív igazgató. És valóban. Ha például a döntést bíráló Gyöngyös (amelynek a Csurgó már fel is ajánlotta a nemzetközi kupaindulás lehetőségét) helyzetét nézzük, azt látjuk, hogy még a Szeged, a Veszprém, a Tatabánya, illetve a Ferencváros ellen meccseltek volna, a két közvetlen rivális ellen ráadásul idegenben. Ugyan a zárás pillanatában a harmadik helyen állnak, vezetnek három, illetve négy ponttal a Tatabánya és az ötödik Fradi előtt (utóbbi eggyel kevesebb meccset játszott, mint a Gyöngyös), de ki tudja, lehet, hogy ebből a nehéz sorozatból végül ötödik helyen jöttek volna ki.

A szurkolók szemében nyilván az NB I, a Magyar Kupa, a feljutók, kiesők, illetve a nemzetközi kupaindulást érő helyek állnak reflektorfényben, emiatt 8-10 NB I-es csapatnál a legnagyobb a sérelem. Az elnökség egyetértett abban, hogy mivel minden klub a saját, egyedi problémáival küzd, és mindenkinek a sajátja a legnagyobb, olyan döntést kellett hozni, amely a Magyarországon futó minden, nagyjából 110 bajnokságra érvényes. Ebben a helyzetben nincs, nem is lehet mindenkinek megfelelő határozattal előállni. Kijelenthető; ha nem így döntünk, összességében sokkal nagyobb lett volna a kár a teljes magyar kézilabda spektrumában. Ezért a döntésünk ugyan nem jó, de a legkisebb rossz – állt ki az operatív igazgató a testület döntése mellett.

Novák András hozzátette: „Mindvégig ez a logika határozta meg az elnökség gondolkodását, nem pedig az, hogy egyes kluboknak kedvező, vagy másoknak éppen hátrányos döntést hozzon. Ezért az ülésen valóban elhangzó, Pálinger Kati és Kirsner Erika női válogatottat érintő szakmai felvetése ugyan önmagában helytálló, de éppen az egységes rendezés szándéka miatt az elnökség azt nem vehette figyelembe a döntéshozatalkor.

Valóban félreérthető nyilatkozatot tett Erika a DigiSporton, de a szakmai véleménynyilvánítás lehetőségét nem lehet elvenni tőle, sőt feladata, hogy azt elmondja. Más kérdés, elvi döntés született, egyedi szakmai megfontolások nélkül. Így a nemzetközi kupaindulók meghatározásánál kizárólag a tavalyi bajnoki sorrend lehetett a döntő szempont, a Fradi nyolc női válogatott játékosa és számos egyéb érv nem.

• kézilabda
• Pálinger Katalin
• Kirsner Erika