MENÜ
2020. árpilis 4.
Izidor
Nyolc ország fogott össze a dunai szigetek védelmében

Nyolc ország fogott össze a dunai szigetek védelmében

travelo.hu

A Danubeparks együttműködésen belül már évek óta foglalkoznak a dunai szigetek megőrzésének

A Duna szigetei egyedülálló élőhelyek láncolatát alkotják a forrástól a torkolatig. Bár a folyó jellege folyamatosan változik, abban közösek ezek a szigetek, hogy általában a legkevésbé bolygatott részeit jelentik a Duna árterének. Általában természetközeli ligeterdők találhatók meg rajtuk, a szigetek mögötti mellékágak pedig számos halfajnak szolgálnak élő és ívóhelyül - derül ki a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóságának hírleveléből.

A Duna menti védett területek kezelői a Danubeparks együttműködésen belül már évek óta foglalkoznak a dunai szigetek megőrzésének lehetőségével, ennek keretében született meg egy online szigetleltár, amit bárki végigböngészhet a http://wildisland.danubeparks.org/ honlapon.


Mivel ezek a szigetek is magukon viselik az emberi tevékenységek sokszor negatív lenyomatát, szükség lenne konkrét élőhelyfejlesztési, helyreállítási tevékenységekre is. Az élőhelyvédelmi beavatkozások finanszírozására hozta létre az EU a LIFE+ pályázati rendszert, ahová a fenti nemzetközi összefogás tagjaként a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság is most februárban nyújtott be egy pályázatot.

A nyolc Duna menti ország (Németország, Ausztria, Szlovákia, Magyarország, Horvátország, Szerbia, Bulgária, Románia) tizenöt szervezete által összeállított pályázatot az osztrák Donau-Auen Nemzeti Park, mint koordináló kedvezményezett fogja össze. Hazai partnerek a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság, Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság (DDNPI), valamint az Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság.

A DDNPI részéről a pályázatban egy gemenci zátonymező mögötti mellékág helyreállítása, kotrása szerepel, amivel fenn tudnák tartani a mellékágat, mint folyami élőhelyet, másrészt a zátonyokon kialakult puhafás ligeterdő zavartalansága is biztosítható lenne. Emellett a nemzeti park déli részén a Béda-Karapancsa tájegység egy szigetére őshonos facsemetéket ültetnének, miközben elvégeznék az inváziós fásszárúak kontrollját, hogy minél természetesebb állapotú ártéri erdő alakulhasson ki.

A kétkörös pályázati rendszer első fordulóját sikeresen vettea LIFE WILDisland kezdeményezés, ha a bírálók a második körben is megfelelőnek tartják a pályázatot, akkor 2021-ben már el is indulhatnak a fenti beavatkozások tervezési és engedélyezési munkálatai.