Nagyot nőtt a hitelüket nem törlesztők aránya
Személyi kölcsönét már majdnem minden tízedik adós nem törleszti.
A moratórium kivezetésével emelkedett a késedelmes hitelek állománya – állapította meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss Stabilitási jelentésében. Személyi kölcsönét már majdnem minden tízedik adós nem törleszti. A jegybank jelezte: kamatstop nélkül a júniusra átárazódó hitelek 10 százalékában legalább 30 ezer forinttal nőne a havi fizetendő.
Megugrott a nem teljesítő hitelek száma az általános hitelmoratórium novemberi megszűnésével – derítette ki az Azénpénzem.hu korábban a KSH legfrissebb adataiból. Az MNB friss Stabilitási jelentéséből kiderült: még nagyobb is lehet majd a baj. Az újonnan késedelembe esők 61 százalékát a moratóriumból frissen kilépők adták.
A törlesztési nehézségekkel küzdők között azonban hiteltípusok szerint is igen jelentős a különbség. Az új késedelme esők a legnagyobb arányban a személyi hitelesek (29 százalék) és a számlahitellel rendelkezők (26 százalék) közül kerültek ki. Hozzájuk képest még a hitelkártyások (16 százalék) is jól tartották magukat.
A nemteljesítő hitelek aránya (NPL-ráta) a lakáshitelesek körében 1,6 százalékról 2,8 százalékra nőtt. Közben a személyi kölcsönt felvevők közül a bajba kerültek aránya 5 százalékról 9 százalékra emelkedett. Az MNB érzékelhetően tart attól, hogy mindez csak a kezdet.
Gyűlnek az aggasztó jelek
Nemcsak a moratórium, hanem a tavaly év végén bejelentett kamatstop is befolyásolja a piaci folyamatokat. A kamatstop hatálya alá tartozó, változó kamatozású, júniusban átárazódó szerződések esetében például – mutatta ki az MNB – a szeptember és június között bekövetkező törlesztőrészlet-növekmény felső tizede nominálisan meghaladná a 30 ezer forintot is. Százalékos formában kifejezve a törlesztőrészlet növekedésének mértékét, a felső decilis 48 százalékos növekedéssel szembesülne a kamatstop hiányában.
A jegybank hangsúlyozta, hogy a változó kamatozás nem jelent akkora problémát, mint a devizahitelezés volt, de javasolja, hogy a kormány a kamatstopot az „érzékeny” csoportoknak hosszabbítsa meg. Mint tájékoztatójukon elmondták: a 330 ezer jelenleg kamatstop hatálya alá tartozó adósból 180 ezer fő lenne az érintett. Ők a nyugdíjasok és a gyerekeket nevelők.
Emelkedő árak és megélhetési költségek mellett nőnek a banki terhek
A kedvezőtlen jelek közé sorolhatjuk, hogy – mint az a Stabilitási jelentésből szintén kiderült – a lakáshitelek átlagos összege egy év alatt 1,1 millió forinttal 13 millió forintra nőtt. Egy ügyfél átlagosan 17 millió forintot vett fel. Azok, akik több hitelt is igényeltek (a csokot vagy babavárót egészítették ki piaci kölcsönnel) átlagosan már 26 millió forintot. A jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató (JTM) is egyre nő. Tavaly az utolsó negyedévben már a hitelek felénél érte el vagy lépte át a 30 százalékot. Az elmúlt negyedévekben folyamatos volt a JTM növekedése. A szakemberek egyre növekvő aggodalommal figyelik a lakások túlértékeltségét.
Ez a túlértékeltség egyébként jelenleg – legalábbis globálisan – csökkenti a nem fixált jelzáloghitelek rizikóját, csökkent ugyanis a hitelhányad. Az átárazódó hitelek kockázatát a jegybank szerint mérsékli még, hogy érdemi részüket (a legsérülékenyebb csoportban is a szerződések 54 százalékát) az adósságfék szabályok bevezetését követően kötötték. Mint viszont megjegyezték: a kamatstop és a moratórium kivezetését követően ezeknek az adósoknak törlesztőjük növekedését a nagyobb infláció miatt növekvő egyéb megélhetési költségek mellett kell kigazdálkodniuk.
