Az állam az osztogatások és az államadósság magas finanszírozási igénye miatt fogja vissza beruházásait, a vállalkozások beruházásai a bizonytalan környezet, stagnáló gazdaság, magas kamatok miatt kritikusan alacsony szinten állnak, és a lakossági beruházásoktól sem várható csoda.

Idén mindössze 0,6 százalékkal nőhet a magyar gazdaság – jósolja friss Inflációs jelentésében a Magyar Nemzeti Bank (MNB). A jegybank szakértői a jelentés előző, júniusi kiadásában még 0,8 százalékos növekedést vártak.

A prognózist elsősorban az aszály miatt rontották. Az idei évi gabonatermésre vonatkozó becslések alapján az előrejelzésük szerint a mezőgazdaság hozzáadott értéke 2025-ben mintegy 9 százalékkal csökkenhet, így összességében 0,2 százalékponttal foghatja vissza a GDP növekedését. A várható termésmennyiségre vonatkozó becsléseket az őszi betakarítású növények miatt nagy bizonytalanság jellemzi, így a nyári alacsony csapadékmennyiség mellett jelentős negatív kockázatok övezik az előrejelzésüket – figyelmeztet a jelentés. Magyarán a mezőgazdaság idei teljesítménye még rosszabb lehet a vártnál.

Emiatt pedig értelemszerűen a gazdasági növekedés is kisebb lehet a most számított 0,6 százaléknál.

Nem azokat az autókat gyártjuk, amikre van kereslet

Az Inflációs jelentés ezúttal részletesen foglalkozik a magyar iparban évek óta látható visszaeséssel. Ami – bármit is mond a kormány – nem csak a külső hatások következménye. A koronavírus-válságot követő kilábalásban jól teljesítő hazai ipar 2023 óta levált a régiós mintázatokról és a versenytársaknál nagyobb visszaesést mutat a termelés.

Magyarország ipari termelése a koronavírus-válságot követő kilábalás során a versenytársak többségét meghaladó, dinamikus ütemben bővült, a hazai ipar teljesítményét elsősorban az akkumulátorgyártásban felépülő és termelésbe álló új kapacitások emelték a régiós élmezőnybe.

2022 végén, 2023 elején azonban fordulat következett. A magyar ipar kedvezőtlen trendfordulójának egyik kiváltó oka a jegybank szerint a hazai akkumulátorgyártás felfutásának megállása volt. A 2022 decemberben regisztrált csúcsához képest 2025 júliusában 31,3 százalékkal alacsonyabb volt az akkumulátorgyártást is magába foglaló villamos berendezések gyártásának teljesítménye. A szektor teljesítményét és kilátásait iparági hírek szerint mérsékli, hogy bizonyos, már hazánkban termelési kapacitásokkal rendelkező gyártók felvevőpiaca a kereslet strukturális átalakulása és a technológia gyors fejlődése miatt beszűkült.

A legnagyobb elnyílás a magyar és a régiós termelésben a járműgyártás alágazatban látszik. Míg a hazai járműgyártás csökkenő pályán mozgott az elmúlt időszakban, addig Csehországban összességében tovább nőtt a termelés (ezzel tompítva a többi alágazat visszaesését) és a szlovák járműipar is lendületbe került.

A jövőt illetően a jegybanki elemzés pozitív hangot üt meg: a termékpaletták átalakítása is folyamatosan zajlik, és Magyarországon az elektromos autók új generációinak gyártása kaphat majd teret felváltva a hagyományos belső égésű társaikat (elsősorban a Mercedes bővítésével és a debreceni BMW-gyár termelésének megindulásával).

Ez a trend Szlovákiában és Csehországban még kevésbé uralkodó. Ez az átmenet is okozhatja a termelés átmeneti visszaesését hazánkban, amivel egyidejűleg a versenytársak, főként Csehország termékei iránti kereslet tartósnak bizonyul (a Csehországban gyártott Skoda modellek egy kivételével két számjegyű eladásnövekedést produkáltak 2024-ben).

A vállalatok beruházások nélkül leamortizálódnak

Az MNB értékelése szerint idén egyértelműen a fogyasztás, jövőre már az élénkülő beruházások is hajthatják a gazdasági növekedést. A beruházásokról egyébként meglehetősen sötét képet fest a jegybanki jelentés.

A vállalati beruházásokkal a szeptemberi kiadás külön keretes írásban foglalkozik. A konklúzió szerint a vállalkozások beruházási aktivitása kritikusan alacsony, olyannyira, hogy

egyre több cégnél már az amortizációt sem fedezik a beruházások, vagyis leépülnek a termelőkapacitások.
Az elemzés szerint a vállalati adatok alapján látható, hogy 2023-ra jelentősen romlott a beruházási aktivitás és az amortizáció egyenlege. A beruházások 2024-ben látott mintegy 11 százalékos csökkenése és a 2025-re várt további beruházásvisszaesés azonban tovább ronthatja ezt az egyenlegmutatót, amivel a 2008/2009-es globális pénzügyi válság éveiben látott szintre eshet vissza a tőkeállomány bővülési üteme.

A vállalati kör sokszínűsége miatt számottevően nőhet azon cégek száma, amelyek nem fedezik a tőkeállományuk amortizációját beruházásokkal. Bár ez rövid távon nem jár a termelő tőke leépülésével, de amennyiben ez a tendencia tartósan fennmarad, az negatívan érintheti a hazai potenciális növekedést a termelőeszközök elértéktelenedésén keresztül.

Az állam inkább osztogat beruházás helyett

A helyzet az állami szférában sem valami rózsás. A jegybank szerint idén és a következő években a költségvetési hiány mérséklődése a kamatkiadások csökkenésén túl az állami beruházások csökkenésének lesz köszönhető. A GDP-arányos államadósság egyébként idén várhatóan nő, aztán 2026-ban és 2027-ben minimálisan csökken.

Az elemzésben a jegybank szakemberei már figyelembe vették a kormány által bevezetett és bejelentett jóléti intézkedéseket (Otthon Start, családi adókedvezmény emelése, gyerekes nők szja-mentessége stb.).

Vagyis a kormány az állami beruházások folytatódó visszafogása – és a különadók fenntartása – által teremt költségvetési mozgásteret az osztogatáshoz. És persze a költségvetési hiánycélok emelésével.

Az Otthon Start sem tesz csodát

A lakossági beruházások esetében növekedésre számít a jegybank 2027-ig előre tekintve. A 2025 szeptemberében elindult Otthon Start program hozzájárul a lakossági hitelezés és beruházások emelkedéséhez. Várakozásaik szerint az Otthon Start program – a program feltételeihez igazodó beruházások esetén – a kiemelt beruházási státusz lehetősége révén visszafogott mértékben eredményezhet közvetlenül addicionális új lakásépítést – vagyis szó sincs arról, hogy a program érdemben felpörgetné a lakásépítéseket. Ilyesmit egyébként a kormány sem állít, a kabinet évi mintegy 10 ezer addicionális lakásépítést valószínűsít, ami messze van a szükséges növekedéstől.

Azonban a jegybank számol az új és a használt lakások megvételekor berendezési és felújítási kiadásokkal. 2025-ben 3,3, 2026-ban 5,1, míg 2027-ben 3 százalékkal bővülhetnek a háztartások beruházásai.

Magyarország leamortizálódik

Összességében beruházási kép aggasztó a jegybanki jelentés alapján.

Az állam az osztogatások és az államadósság magas finanszírozási igénye miatt fogja vissza beruházásait, a vállalkozások beruházásai a bizonytalan környezet, stagnáló gazdaság, magas kamatok miatt kritikusan alacsony szinten állnak, és a lakossági beruházásoktól sem várható csoda.

A beruházások elmaradása egyszerűen fogalmazva azt jelenti, hogy Magyarország fejlődése megreked, sőt egyre lelakottabb – leamortizáltabb – hellyé válik az ország.

Az infláció magas, pedig a kormány kozmetikázza

A jegybankot azonban elsősorban az infláció érdekli – elsődleges mandátuma az árstabilitás elérése és fenntartása. Az inflációs kép enyhén szólva vegyes. A pénzromlás üteme idén éves átlagban 4,6 százalék lehet – az előrejelzés valamivel jobb a júniusinál (4,7 százalék). Az infláció jövő év elején mérséklődhet a toleranciasávba (2-4 százalék) és 2027 elején stabilizálódhat a 3 százalékos célértéken.

A valós inflációs folyamatokat elhomályosítják a kormány árszabályozó intézkedései. A jegybank szerint a kötelező és önkéntes árkorlátozó intézkedések érdemi inflációmérséklő hatással bírtak az elmúlt hónapokban. A meghosszabbított intézkedések november végi kivezetését követően az árrések fokozatosan állhatnak helyre feltételezésük szerint.

Összességében az intézkedések egyes hónapokban akár 1,5 százalékponttal, éves átlagban 1,1 százalékponttal mérsékelhetik az idei átlagos inflációt
Ezt részben ellensúlyozhatja a kiskereskedelmi szektor keresztárazása – bár az adatok egyelőre nem utalnak arra, hogy a kiskereskedők a korlátozott körön kívüli termékek árának fokozott emelésével igyekeznének kompenzálni a korlátozott körön elszenvedett veszteségeket.

Jövőre az élénk fogyasztás növelheti a vállalatok árazási mozgásterét, az árkorlátozó intézkedések kivezetésének áremelő hatása pedig szintén a jövő évben jelentkezhet – ahogy arra a jegybank már korábban figyelmeztetett, az árkorlátozások kivezetése után értelemszerűen áremelkedések várhatók.

Ezek inflációs hatásait a kiszámítható alacsony ingadozású forintárfolyam és a szigorú monetáris politika ellensúlyozza a jegybank szerint. Az elmúlt hónapokban erősödő árfolyam dezinflációs hatása az importált termékek és az ipari termelők áraiban már megjelent, ami a fogyasztói árakba fokozatosan gyűrűzhet be.

 

• gazdaság
• beruházás
• infláció