Miért állítja a felvidéki elemző, hogy Orbán Viktorral, Robert Fico is elbukta a választásokat?
„Fico az Európai Unió utolsó »szálkája« lehet a brüsszeli döntéshozók szemében."
A fenti kijelentést nem mi állítjuk, hanem Csonka Ákos, felvidéki elemző, akinek a magyar és a szlovák politikai folyamatokra is komoly rálátása van. A szakértő szerint ugyanis Szlovákiában hatalmas erőt ad az ellenzéknek, és az ellenzéki szavazóknak az, ami a magyarországi választásokon történt. Az elemző úgy látja, Magyar Péter számára nem kifejezetten előnyös egy szoros kapcsolat kiépítése a Brüsszellel folyamatos konfliktusban álló Robert Ficóval, miközben a Donald Tusk vezette Lengyelország felé nyitva jóval kedvezőbb politikai mozgástér rajzolódhat ki előtte.
Csonka Ákos felvidéki politikai elemzővel értékeltük a magyarországi választások végeredményét, kiemelten vizsgálva annak hatását a két ország közötti viszonyra.
A Fidesz a saját csapdájába esett
„Az előrejelzéseim a listát érintő eredményeket illetően tulajdonképpen bejöttek, hiszen 44-41-et tippeltem a Tisza javára” – kezdte Csonka Ákos az Indexnek. – Azt viszont – Hann Endre kivételével – senki sem várta, hogy az egyéni körzetekben ekkora ellenzéki győzelem születik. Úgy gondoltam, ha az utolsó héten az lett volna az uralkodó közéleti hangulat, hogy a Tisza nem tudja megcsinálni a kormányváltást, akkor sokan leszavaznak az identitásukhoz közelebb álló pártokra, de ez nem jött be, most a protesten volt a hangsúly. Meggyőződésem, hogy sokkal több DK-s és kutyapártos szavazó van, mint amennyi voksot végül kaptak.”
Az elemző kiemelte, hogy a Fidesz a saját választási rendszerének csapdájába esett.
„Ha a szavazatszámokat nézzük, akkor azt látjuk, hogy a teljes baloldalt hozzávetőlegesen 3,3 millióan választották (Tisza, DK, Kutyapárt), míg a jobboldalt 2,7 millióan (Fidesz, Mi Hazánk). Ez így nem tűnik annyira tragikusnak a jobboldal szempontjából, de mivel a magyarországi választási rendszer győzteskompenzáló, így mandátumok tekintetében nagyon komoly lett a különbség. Ha a szlovák rendszerre levetítenénk az eredményt, akkor 104 képviselője lenne a Tiszának és 95 a Fidesznek, valamint a Mi Hazánknak.”
Csonka Ákos úgy látja, hogy a kormánypártok kudarcát az okozta, hogy „rosszul lett beállítva az üzenet.”
Túl sok volt a negatív téma a kampányban, gondolok itt a háborúra, Ukrajnára, pozitív üzeneteket pedig nem igazán hangoztattak. A Fidesz ezúttal nem volt képes uralni a politikai kommunikációs keretet, a közbeszéd tematizálását rendszeresen a Tisza határozta meg.
„A jobboldal nem talált hatékony válaszokat erre a helyzetre. A Tisza részben a Fidesz saját kommunikációs eszköztárát fordította ellene, amit az is erősített, hogy több, korábban a kormánypárthoz kötődő politikus is csatlakozott hozzájuk, ezzel pedig belső működési tapasztalatokat hozva az ellenzéki térfélre. A Fidesz nem tudta megfelelően ellensúlyozni az online közösségi terek leuralását és azt a dezinformációs áradatot, ami rájuk zúdult” – állítja a szakértő.
Megpecsételődött Robert Fico sorsa
Az elemzőt meglepte, hogy Magyar Péter a nemzetközi sajtótájékoztatón ilyen határozottan állt bele a Benes-dekrétumok ügyébe. A miniszterelnök-jelölt korábban azt is világossá tette: a határon túli magyarságnak nem kell attól tartania, hogy elvonják tőlük a forrásokat, legfeljebb a támogatások felhasználását ellenőrzik majd szigorúbban.
„Meglátjuk, hogy ezek a szép ígéretek megmaradnak a szavak szintjén vagy tettek is követik. A nemzetpolitikában biztosan lesznek változások, de nem számítok drasztikus átalakulásra. Azt nem hiszem, hogy visszatérnénk a gyurcsányi útra, ahol még a szimbolikus támogatást sem biztosították a határon túli magyarság számára. Valahol az Orbán- és a Gyurcsány-korszak között képzelem el Magyar Péter nemzetpolitikáját.”
Csonka Ákos úgy látja, hogy az új miniszterelnöknek nem feltétlenül érdeke, hogy kifejezetten jó viszonyt ápoljon Robert Ficóval.
Fico az Európai Unió utolsó »szálkája« lehet a brüsszeli döntéshozók szemében, Magyar Péter pedig várhatóan nem fogja támogatni az EU-val szembeni konfrontatív politikai lépéseit. Bátran kijelenthető, hogy nemcsak Orbán Viktor, hanem Robert Fico is elveszítette a választásokat, már most megpecsételődött a sorsa. Szlovákiában ugyan csak jövőre voksolnak a polgárok, de látva a magyarországi ellenzék hatalmas térnyerését, ez óriási erőt ad a Ficóval szembenálló oldalnak.
A szakértő szerint Fico korábban hiába hangoztatta azt, hogyha Orbán Viktor elbukja a választásokat, akkor egyedül harcol majd Brüsszel ellen.
„Ő ehhez túlságosan »nyúl Béla«, teljesen más a kommunikációja otthon és az EU-ban. Orbán Viktorral ellentétben általában a végén mindig visszavett a nagy lendületből, és sunnyogva megszavazta a brüsszeli döntéseket. Szlovákia ki van szolgáltatva az európai uniós forrásoknak, azok nélkül még komolyabb gondba kerülne a gazdaság, így Fico már csak ezért sem fog »izmozni«.”
Csonka úgy gondolja, hogy a Tisza kormánynak a Donald Tusk által vezetett Lengyelországgal lesz nagyon szoros kapcsolata, míg azt kérdőjelesnek látja, hogy Andrej Babissal, Csehország miniszterelnökével mennyire találja majd meg a közös hangot.
Kalandor politikusok próbálják győzködni a Tiszát
Az elemző aggasztónak tartja, hogy a SAS (Szabadság és Szolidaritás) pártban, illetve annak holdudvarában vannak olyan magyar nemzetiségű politikusok, akik az új magyar kormányt szeretnék összeugrasztani a Magyar Szövetséggel.
„Hamran István és Simon Zsolt már be is jelentkezett a Tiszánál, ők akarnak ugyanis rendelkezni a felvidéki magyarság számára járó támogatások felett. Ez még viccnek is rossz, bízom benne, hogy a Tisza kormány nem dől be nekik, hiszen, ha kalandor politikusok osztanák szét a pénzt, az a korrupció melegágya lenne.”
Csonka Ákos szerint a Magyar Szövetségnek mostantól még az eddiginél is jobban kell tartania az egyensúlyt középen, nem szabad átbillennie Fico vagy az ellenzék irányába.
„Egyelőre nem tudjuk, hogy pontosan milyen lesz az új magyar kormány nemzetpolitikája, de a Szövetségnek erős vagy kevésbé erős anyaországi háttérrel is az a legfőbb feladata, hogy tovább építse a közösséget, jól szerepeljen az idei önkormányzati és megyei választásokon, ami remek kiinduló pont lehet a 2027-es sorsdöntő parlamenti választásokra” – jelentette ki a politikai elemző.






















.jpg)