Mi marad a közvagyonból?
Itt az MNB-alapítvány mérlege: az induló közvagyon tizede sincs meg.
Mire felelősségre vonnák, Matolcsy György egykori MNB elnök azzal védekezhet: a friss, 2025-ös mérleg szerint egy év alatt gyarapodott a Pallas Athéné Alapítvány, már 25 milliárd megkerült a vagyonából. Csakhogy előtte tízszer ennyi elúszott.
Addig is, amíg a nyomozó ügyészek meggyanúsítanak valakiket a Magyar Nemzeti Bank Pallas Athéné Domus Meriti Alapítványának (Padme) módszeres kifosztása miatt, a Varga Mihály jegybankelnök által tavaly tavasszal megbízott vagyonmentő menedzsment kártérítési pereket indítana, hogy javítsa a pénz visszaszerzésének esélyeit. Csakhogy a vagyon, ami után futnak, olyan hatalmas, hogy 1,3 milliárd forint lenne a perindítások illetéke, márpedig az alapítvány kiürült kasszájából erre nem futja. Ezért Hegedüs István igazgató Görög Márta igazságügyi miniszterhez fordult, hogy kezdeményezze „a közvagyon visszaszerzésére irányuló peres eljárások” illetékmentességét. Ez amúgy az államosítandó kekvákat, azaz közérdekű vagyonkezelő alapítványokat megilleti.
Figyelemre méltó Hegedüsék indoklása: „a vagyonvesztés okainak vizsgálata során felmerül a korábbi kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagok felelőssége is”, az alapítvány jelenlegi vezetésének pedig „kiemelt célja az említett személyek kártérítési felelősségének alapos vizsgálata”.
Noha választ másfél hónapja nem kaptak, a szándék találkozik a Tisza-kormányéval, amelynek ígérete szerint az új vagyonvisszaszerzési hivatal is az elsők között repül rá a Padme elsíbolt közvagyonának ügyére. Közben továbbra is drámai a Padme vagyoni helyzete – bár egy év alatt hajszálnyit javult. Ez derül ki az alapítvány július 1-jén, a törvényben szabott határidőhöz képest egy hónap késéssel közölt mérlegéből.

































