Bár ugyanott jelentkezhettek, a felsőoktatási szakképzés mégis eltér a "hagyományos" egyetemi képzésektől. 

A felsőoktatási szakképzések olyan kétéves képzések, amelyeket egyetemek és főiskolák indítanak. Az elvégéséért diplomát nem kaptok, de oklevelet igen. A szaklistában az "F" betű jelzi ezeket a képzéseket.

Kik jelentkezhetnek és hogyan?

Egy felsőoktatási szakképzés olyankor lehet jó választás, ha egyetemre felvételiznétek, de még nem találtátok meg a tökéletes szakot vagy esetleg úgy érzitek, hogy nem lesz annyi pontotok, hogy bekerüljetek alap-, vagy osztatlan képzésre. A szakképzésekre ugyanúgy február 15-ig lehet jelentkezni szintén Felvi felületén.

Milyenek a pontszámítási szabályok?

A felsőoktatási szakképzéseken 240 a minimumponthatár, vagyis ennyi ponttal (az emelt szintű érettségiért járó többletpontokkal együtt) már be is kerülhettek a kiválasztott szakokra. A konkrét szakok ponthatárai 2020. július 23-án lesznek véglegesek. A pontszámításról bővebben itt írtunk korábban.

Kiknek ajánlott ez a képzésforma?

A felsőfokú szakképzésre tekinthettek akár úgy is, mint az egyetemi tanulmányok főpróbája. A továbbtanulásnál az itt megszervezett kreditek beszámíthatóak. A felsőoktatási szakképzések többsége állami ösztöndíjjal támogatott, így két év alatt piacképes tudást és szakképesítést szerezhettek.

A felsőoktatási szakképzés nagy előnye, hogy elvégzése után több út van: a megszerzett képesítéssel be lehet lépni a munkaerőpiacra, illetve jelentkezni lehet alap- vagy osztatlan képzésekre, ahol többletpontot ér a korábban megszerzett tudásotok.

Tehát ha először elvégeznek egy ilyen kétéves képzést, majd alapszakra jelentkeznek, a felsőoktatási szakképzés záróvizsgájáért (ha a szakiránynak megfelelően tanulnak tovább) pluszpontokat kaphatnak.

• jeles záróvizsga eredmény alapján 32 többletpontot,
• jó záróvizsga eredmény alapján 20 többletpontot,
• közepes záróvizsga eredmény alapján 10 többletpontot

• felsőoktatás
• felvételi
• jelentkezés
• szakképzés