MENÜ
2024. május 7.
Gizella
Már a Wall Street Journalban is téma a magyar katolikus pap esete

Már a Wall Street Journalban is téma a magyar katolikus pap esete

hang.hu

A pap elleni támadások olyan súlyosak voltak, hogy Hodász atya kivonult a közéletből.

 

A tekintélyes amerikai napilap, a The Wall Street Journal keddi nyomtatott változatának (online már hétfőn is elérhető volt) véleményrovata közölte H. David Baer teológus professzor cikkét, mely sorra veszi, hogy miben és miért értik félre egyes amerikai konzervatívok Orbán Viktort és az általa létrehozott rendszert.

A cikk vitatkozik Rod Dreher amerikai filozófussal, aki egy hete ugyancsak a The Wall Street Journalban fejtette ki nézeteit Orbán Magyarországáról, azt példaként állítva az amerikai konzervatívok számára. Baer professzor szerint Magyarország Orbán Viktor vezetése alatt egyáltalán nem a keresztény konzervatív paradicsom. A teológus nem mulasztja el megjegyezni azt is, hogy az Orbán rendszerét méltató Dreher az egyik kormányközeli magyar agytrösztnél, a Danube Institute kapott vendégkutatói pozíciót.

A magyarul is két könyvet jegyző, a magyar politikai életet jól ismerő H. David Baer szerint az Egyesült Államok kulturális konzervatívjai „totemként” használják Orbánt, ám nem sokat tudnak Magyarországról. Az egyetemi tanár megemlíti a sikertelen „gyermekvédelmi” (melegellenes) népszavazást, melynek kapcsán elmeséli amerikai olvasóinak Hodász András katolikus pap esetét.

Hodász atya miután a nyilvánosságban bírálta a kormány népszavazási kezdeményezését, mert szerinte a magyar fiataloknak nagyobb és fenyegetőbb nehézségekkel kell szembenézniük a nemváltó műtéteknél, például a depresszióval. Baer professzor írása ezután felidézi, hogy Hodász András atya a kormánymédia rágalomkampánynak középpontjába került, a plébánosra támadók közül név szerint is megemlítve Bayer Zsolt fideszes publicistát, aki Hodászt „a katolikus hit elárulásával” vádolta. A pap elleni támadások olyan súlyosak voltak, hogy Hodász atya kivonult a közéletből.

A szerző a Hodász elleni támadássorozatot végül a „cancel culture” (eltörléskultúra) meglehetősen brutális példájának nevezi.