A németországi Freiburgban található székesegyházat a XIV. században építették, különlegességét egy frivol szobor adja. Pontosabban egy ember formájú vízköpő, amely formabontó módon nem a száján keresztül vezeti le az esővizet, hanem furcsa testtartásban lábával és karjával kapaszkodik az épület oldalába, és hátsó fertálya kitekint a világ felé. A vízköpő fenekén található nyílás szolgál az esővíz elvezetésére, vagyis az alatta sétálók csapadékos időben saját bőrükön, arcukon érezhetik a furcsa áldást. A polgárpukkasztó megoldásnak nyomós magyarázata van. A korabeli elbeszélések szerint a városi tanács azzal vívta ki a kőművesek haragját, hogy az utólag kért pluszmunkákat nem fizette ki. Mondhatnánk, ebben nincs semmi új, évszázadokkal később is előállnak ilyen helyzetek, legfeljebb az arányok, az összegek, a szereplők és persze a válaszlépések mások. Felszólítás, jogi eljárás, bíróság vagy heves szócsata? A mai kor fantáziátlan megoldásai. Ehelyett a korabeli szakemberek a munka végeztével egy kéretlen szoborral egészítették ki az épületet, mintegy beintve a szószegő megrendelőnek. Időtálló, könnyen érthető üzenet.