MENÜ
2024. árpilis 16.
Csongor
Keveslik a tudást, amit az egyetemen kapnak

Keveslik a tudást, amit az egyetemen kapnak

economx.hu / Koncsek Rita

Az agrár- és a sportképzésben van a legtöbb elégedetlen hallgató.

Minden ötödik agrárhallgató úgy érzi, nem kapott megfelelő tudást az egyetemi évei alatt. A számokon Budai Marcell, a HÖOK szóvivője is meglepődött. Lapunknak azt mondta, alapvetően fontos, hogy minden intézmény arra törekedjen, minél átláthatóbb legyen a hallgatói számára, hogy milyen karrierutat kínál a képzése.

Minden harmadik diáknak olyan munkája volt a tanulmányai alatt, ami egyáltalán nem kapcsolódott ahhoz, amit tanult, a többség viszont olyan helyen tudott dolgozni az egyetemi évei alatt, ami a szakterületéhez társult – ez derül ki a Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) kutatási zárótanulmányából.

Külföldön az egyetemisták sokszor már a kampuszon kapnak munkát, és jellemzően olyat, ami kötődik is a tanulmányaikhoz – mondta az Economxnak Budai Marcell, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) szóvivője. Vagyis nem vagyunk egyedüliek abban, hogy a hallgatók már az egyetemi éveik alatt is dolgoznak. Persze a legszerencsésebb az lenne, ha mindenki a szakterületéhez kapcsolódó munkát tudna végezni.

A sporttudományi területen sok az elégedetlenkedő

A friss diplomások 60 százaléka szerint a tanulmányai felkészítették a magyarországi munkaerőpiaci érvényesülésre, de jóval kevésbé elégedettek a végzettek a hazai felsőoktatás nemzetközi munkaerőpiacra való felkészítő szerepével. A végzettek 56 százaléka szerint a felsőoktatási tanulmányok inkább nem, vagy egyáltalán nem készítették fel a külföldi munkaerőpiaci érvényesülésre.

Azoknak az aránya, akik szerint egyáltalán nem kaptak használható tudást az egyetemen, a sporttudományok területén a legrosszabb, itt a hallgatók negyede volt elégedetlen. Az agrárképzésben a diákok közel 18 százaléka, a társadalom- és bölcsészettudományok területén pedig 16,5 százalékuk nem kapott használható tudást.

Budai Marcell a számokat kommentálva azt mondta: ezek magas számok, alapvetően fontos, hogy minden egyetem arra törekedjen, hogy minél átláthatóbb legyen a hallgatók számára, hogy milyen karrierutat kínál a képzése.
A HÖOK szóvivője hangsúlyozta: nem csak az tartozik az intézmények munkájához, hogy a hallgatóknak használható tudást biztosítsanak, hanem az is, hogy láthatóvá is tegye azt a képzés elején, hogy a diploma megszerzéséig milyen tudást kap a diák. Ha ezt egy intézmény nem teszi meg, akkor ezt fejleszteni kell. Mert ha nem, akkor jogosan érezheti azt a hallgató, hogy nem azt a tudást kapta, amire számított a képzés megkezdése előtt.

A diplomások hamar találnak munkát

Nemrégen írtunk arról, hogy az egyetemi évek alatt munkát végzők kicsivel több mint a fele úgy érzi, ő elsősorban diák és mellette dolgozik is. A hallgatók 48 százaléka pedig éppen az ellenkezőjét nyilatkozta, inkább munkavállalónak tartja magát és csak másodsorban hallgatónak.

A diplomások munkaerőpiacra való kilépése nem egy meghatározott időponthoz – abszolutóriumhoz vagy a diplomaszerzéshez – köthető, ez egy átmeneti folyamat – írja az elemzés.

A képzés és a munka – egy időben végzett – összefonódása jól mutatja, hogy a frissdiplomások 78 százaléka már a tanulmányai alatt is dolgozott, legalább a képzési idő egyes szakaszaiban.

Jelenleg munkaerőhiány van Magyarországon, és a diplomás munkavállalók könnyen el tudnak helyezkedni – mondta Budai Marcell.

Ezt támasztja alá a DPR-kutatása is, hiszen a hallgatók, akik végeztek, azoknak a 89 százaléka dolgozott, amikor a kérdőív készült, a válaszadók 2 százaléka sosem dolgozott a felsőoktatási tanulmányai alatt, a diákok 9 százaléka pedig a válaszadáskor nem dolgozott, de korábban már volt munkahelye.

A DPR Frissdiplomás kutatásának adatfelvétele a 2023. évi végzettek körében készült. Az intézmények a felmérést online végezték a 2018-ban, illetve a 2022-ben abszolutóriumot szerzett volt hallgatóik körében. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a hallgató a tantervben előírt vizsgákat eredményesen letette – a nyelvvizsga letételének és szakdolgozat (diplomamunka) elkészítésének kivételével – más tanulmányi követelmények teljesítését, illetve a szakdolgozathoz rendelt kreditpontok kivételével a képzési és a kimeneti követelményekben előírt kreditpontok megszerzését igazolta.

Kevesen vállalkoznak

A friss diplomások több mint kétharmada alkalmazottként dolgozik, kivéve a művészetközvetítés és a művészeti területek végzettjeit, közöttük magas az önfoglalkoztatók aránya, vagyis ők jellemzően vállalkozóként dolgoznak. Az államtudományi képzési területen végzettek közel 90 százaléka alkalmazottként, a magán-, a civil- vagy a közszférában dolgozik – írja az elemzés.

A friss diplomások fele (53 százaléka) a magánszféra cégeiben talált munkát. Minden harmadik végzőst állami vagy önkormányzati tulajdonú munkáltató foglalkoztat. Alkalmazottként, egyházi, közalapítványi, civil szférában, vállalkozóként és egyéb helyen összesen a válaszadók kicsivel több mint tizede (14 százaléka) dolgozott.

Jellemzően az informatikai, a műszaki, a gazdasági szakterületek friss diplomásai helyezkedtek el a magánszférában – ez is kiderül a tanulmányból.

A pedagógusok, az orvos és egészségügyi végzettségűek, valamint az államtudományi szakmák alapvetően a közszférára jellemzőek. Utóbbiak 90 százaléka alkalmazottként dolgozik a magán a civil vagy a közszférában.

A vizsgált két év végzettjeinek tekintetében a friss diplomások képzési területi megoszlása:

gazdaságtudományi terület (19,9 százalék);
műszaki terület (16,2 százalék);
és a pedagógusképzés (11,7 százalék) szakterületek nagy súlya látszik.
Ezek mellett még a bölcsészettudományi képzési terület 9,9 százalékos és az orvos- és egészségtudomány kilenc százalékos részesedése mondható jelentősnek.

Van, aki már hátat fordított az országnak

A válaszadó frissdiplomások közel 6 százaléka jelezte, hogy a megkeresés időpontjában külföldön dolgozik. A külföldi munkavállalás az átlagnál gyakoribb a természettudományi, a művészeti és az agrár területen végzettek körében. Míg jóval ritkábban dolgoznak külföldön a jogi, államtudományi, műszaki, illetve pedagógus képzési területeken végzettek.

Ugyanakkor azt is tudni kell, hogy a külföldön munkát vállalók mintegy ötöde eleve külföldi hallgató volt.

Budapest is fontos célpont a munkavállalás tekintetében, az országon belül más régiót jóval kevesebben választanának, ha már a jobb munka reményében váltaniuk kellene, akkor inkább egy másik országba költöznének.

Kor alapján a legfeljebb 25 évesek jelezték leggyakrabban térbeli mobilitási szándékukat, ezt a 26–30 évesek mobilitási hajlandósága követi. A 30 év felettiek költöznének legkevésbé országon belül, vagy akár külföldre. Képzési területek szerint leginkább a művészeti és a természettudományi területeken végzettek tartják Budapestet vonzó munkavállalási helyszínnek, az agrár- és pedagógusképzésben végzettek viszont az átlagosnál jóval ritkábban költöznének a fővárosba.

Külföldre a művészetközvetítés, a művészeti képzési területeken végzettek mennének legtöbben külföldre egy jobb állás reményében, míg a pedagógus-képzésen és az agrárterületen végzettek közel 40 százaléka biztosan nem hagyná el az országot. Az informatikusok 50 százaléka válaszolta azt, ha adódna egy jó lehetőség, akkor inkább venné a sátorfáját és külföldre menne.

Mi a fontos?

A jelenleg is dolgozók csekély része tart attól, hogy a közeljövőben elveszítheti munkáját, mindössze 3 százalék, a túlnyomó többség (72 százalék) biztonságban érzi magát a munkahelyén. Míg egynegyedük elképzelhetőnek tartja a jelenlegi állásának elvesztését. A művészeti területen végzettek kissé pesszimistábbak a többieknél.

Az ötfokú skálán mérték a munka és magánélet egyensúlyát, ami 4,6 pontot kapott. A frissen végzettek többségének fontos az anyagi megbecsültség (4,4 pont), illetve sokaknak a rugalmasság is (4,2 pont).

Míg a külföldi tapasztalatszerzés lehetősége, a magas presztízs és a vezetői pozíció mielőbbi megszerzése kevesebbek számára tűnik elsődleges célnak, utóbbiak 3 pont alatti értéket kaptak.
Ugyanakkor a béren kívüli juttatásokkal kapcsolatban elégedetlenek a fiatalok, valamint az előrejutási lehetőségeket is hiányolják. A további elvárások között a teljesítmény elismerését, a hiteles teljesítményértékelést, a nagyobb fokú rugalmasságot, a munka és a magánélet összekapcsolásának jobb lehetőségeit is megfogalmazták.