Meglepő részletességgel lehet rekonstruálni a középkori politikai felfordulások, uralkodóváltások történetét a jégmintákból, ráadásul a brit események nyomai az Alpokból olvashatók ki – állítja egy, az MTI által szemlézett brit kutatás.

A történelmi jégrétegek kutatásával nemcsak az ősi klíma és szén-dioxid-szint rekonstruálható, a rétegei magukba zárva őrzik az évszázadokkal ezelőtti légszennyezettség nyomait is. Brit kutatók most a svájci–olasz Alpok egyik gleccserének jegét vizsgálva találtak értékes adatokat a brit életmódról és a történelem viharairól.

Az Antiquity című folyóiratban megjelent tanulmány szerzői az ólom nyomait vizsgálták a jégrétegekben, az 1100-as évek végének ólommal szennyezett levegője ugyanis a brit bányák felől érkező szelekkel simán eljutott az Alpokig. A kutatók szerint

A 12. SZÁZADBAN UGYANIS A LÉGSZENNYEZETTSÉG ÉPPEN OLYAN SÚLYOS VOLT, MINT ÉVSZÁZADOKKAL KÉSŐBB, AZ IPARI FORRADALOM IDEJÉN.

A szennyezett levegő jégbe zárt nyomai olyan pontosan datálhatóak, hogy konkrét történelmi események gazdasági hatásairól, például Thomas Becket meggyilkolásáról is árulkodnak.

Becket Tamás meggyilkolása a canterburyi katedrálisban egy XIII. századi kódexből.

Amikor Canterbury érsekét 1170-ben brutális módon lefejezték a katedrálisban II. Henrik hívei, az egyház nem volt hajlandó a királlyal együttműködni. Emiatt a gazdasági termelés is visszaesett, nem utolsósorban az ólombányászaté. Ekkoriban lendült fel Angliában a bányászat és a kohászat, és az ezüsttel gyakran együtt bányászott ólmot nagyon sok mindenre használták: vízcsöveket, templomtetőket, ólomüveg ablakokat is gyártottak belőle. Ez azonban szorosan összefüggött az aktuális politikai helyzettel. A trón és az oltár közötti konfliktus idején a termelés csökkent, és csak akkor lendült fel újra, amikor Becket meggyilkolása miatt a pápa által kiközösített Henrik jelentős egyházi építkezésekkel igyekezett helyrehozni az egyházzal való kapcsolatát. Főleg a monostorok tetőihez volt szükség egy csomó ólomra.

A felfutás pontosan látszik a jégminták ólomszennyeződéseiből. Ahogy a fák gyűrűiből kiolvasható a fák élete, a gleccserek is magukba zárva őrzik a történelmet: a levegő kémiai összetételét a buborékokban, amelyek évről évre beágyazódnak a jég egyre hízó rétegeibe. A brit kutatók most egy 72 méter hosszú jégréteget vizsgáltak a svájci-olasz Alpokban, a Colle-Gnifetti-gleccserben. A 800 éves jég elemzéséhez rendkívül érzékeny lézersugarat használtak, így fedezték fel, hogy a 12. századi levegőben nagy mennyiségű ólom és por szállt, a légköri modellek segítségével pedig rekonstruálták, hogy a szennyezett levegőt a szelek északnyugatról, Anglia felől fújták.

Az alpesi jégminta ólomszennyezettségének (vörössel) és az angol bányákból származó adóbevételek (kékkel) 12. századi változásai a kutatók szerint összefüggésbe hozhatók egymással.

A jég elemzéséből világosan kimutatható, hogy amikor egy király elhunyt, a termelés visszaesett, és a következő trónra lépésével ismét fellendült, így akár II. Henrik, Oroszlánszívű Richárd és János király halála is kiolvasható a jégből. A kutatás mellesleg ismét bizonyította, hogy a légköri szennyezettség nem az ipari forradalommal kezdődött, hanem már a középkorban is nagy mértékű volt.

• jég
• vizsgálat
• légszennyezettség
• Alpok