A járvány óriási lökést adott a vásárlói tudatosságnak, és egyre többen törekszenek rá, hogy amiből lehet, hazai alapanyagból készülő, magyar gyártású árut válasszanak. Ezt a kereskedők és gyártók is felismerték, ezért egyre több cég igyekszik megszerezni a védjegyeket, amelyek hitelesítik az eredetet. A Pénzcentrum kérdéseire a Magyar Termék védejegyet használó vállalkozások számoltak be tapasztalataikról.

Bár a védjegyek megszerzése és használata nem csodaszer, tehát nem jelent azonnali kiugrást a termékek eladásában, viszont rendkívül fontos szerepe van a hosszútávú bizalomépítéstben. A pandémia felnyitotta a vásárlók szemét, hogy azáltal, milyen termékeket vesznek a boltban, tehetnek a klímaváltozás ellen, a magyar gazdaság megerősödéséért, a kistermelők támogatásáért, stb. Ezért felértékelődött számukra minden olyan jelzés, amely a tájékozódásukat segíti.

15 éve még győzködni kellett a hazai gyártókat, hogy védjeggyel jelöljék a termékük magyar eredetét a csomagoláson, ma azonban már számukra és az áruházláncok számára is világos, hogy ez előnyt jelent az értékesítésben – mondja Bodrogai Ferenc, a MAGYAR PISZKE PAPÍR Kft. ügyvezető igazgatója, aki egyben a Magyar Termék védjegy létrehozója és a védjegyrendszert működtető nonprofit cég alapítója is. Ehhez természetesen az kellett, hogy a vásárlók hozzáállása is megváltozzon, de ez nem ment volna a Magyar Termék védjegyek 15 éves népszerűsítése nélkül. Bodrogai Ferenc szerint a folyamatos és tudatos márkaépítés a siker kulcsa.

Két hasonló minőségű és árú külföldi, valamint hazai termék közül 80 százalék a magyart választaná. Viszont honnan tudhatja, hogy valóban magyar terméket vesz?
A csatlakozó gyártók és kereskedők azt láthatják, hogy a licence díjként befizetett pénzüket a nonprofit társaság a védjegyek népszerűsítésére, a védjegyhasználók értékesítésének támogatására költi. A közös akciókban is résztvevő partnercégeknél pedig akár a befizetéseik többszörösét is elérheti az az érték, amit eladástámogatásban a Magyar Terméktől kapnak.

Felértékelődött a vásárlók tudatossága

Bodrogai Ferenc úgy érzi, hogy most a környezetbarát szemléletben tapasztalható hasonló változás, mint ami 15 éve a magyar termékeknél elindult. A vásárlóknak, a gyártóknak és a kereskedőknek is egyre fontosabb szempont lesz a termelés, szállítás és fogyasztás környezetterhelésének csökkentése. Ennek eléréséhez gyakran csak vissza kell nyúlni korábban már alkalmazott módszerekhez. Jó példa erre a higiéniai papírtermékek (toalettpapír, papírtörlő, szalvéta) csomagolása.

A műanyagkorszak előtt ezek a termékeknek a csomagolása is papírból volt, de aztán teljesen felváltotta ezt a fólia. A hazai gyártók közül elsőként a MAGYAR PISZKE PAPÍR hozta forgalomba újra kartondobozban a Crepto toalettpapírját és Szilvia papírtörlőit, hamarosan pedig a Szép szalvétájával és papírzsebkendőjével is ezt teszi.

Bodrogai Ferenc arra hívta fel a figyelmet, hogy egyetlen négyfős család egy év alatt csak a műanyagcsomagolású toalettpapír vásárlásának elhagyásával 7 négyzetméternyi polietilén hulladéktól kíméli meg a környezetet.

Kevesen gondolnak rá, de azzal is csökkenthető a környezetterhelés, ha a termékekkel minél kevesebb levegőt utaztatunk a boltokig majd haza. A MAGYAR PISZKE például több változtatással elérte, hogy a papírtermékek egységnyi térfogatban a szokásosnál kétszer több papírmennyiséget tartalmaznak. Sokszor apróságokkal is sokat lehet nyerni: ha a szállításkor a termékek csomagolása pontosan illeszkedik a raklapok méretéhez, már nem kell annyi levegőt fuvarozni a gyárból a boltba vagy a logisztika központba.

A bizalom kulcsfontosságú

A Magyar Termék védjegyek megszerzése és használata nem csodaszer, ami egyik pillanatról a másikra forgalomugrást eredményez - nyilatkozta lapunknak Szappanos Péter, a Pápai Hús Kft. ügyvezetője. Ez annak az eszközrendszernek egy nagyon erős eleme, amivel egy magyar gyártó egyértelművé teheti a vásárlók számára a terméke eredetét.

A kutatások egyértelműen azt mutatják, hogy a hazai vásárlók számára az elmúlt években egyre fontosabb döntési szemponttá vált a magyar eredet. Márpedig, ha ez így van, akkor a magyar gyártók elemi érdeke, hogy ezt a valós termékelőnyüket minél jobban megmutassák a fogyasztóknak.

Egy olyan ismert, tradicionális hazai márka, mint a Pápai a Magyar Termék védjegyek használatával erősítheti a vásárló biztonságérzetét a választáskor, megmutathatja, hogy gyártóként büszke a terméke magyar eredetére. A tanúsító védjegyek ráadásul egy független szakértők vizsgálata után kerülhetnek fel a termékre, nem csupán a cég maga állítja a termékéről, hogy a magyar eredetű, így a vásárló is biztos lehet abban, valóban minőségi és hazai élelmiszert kap.

A Magyar Termék védjegyrendszerhez tartozás ráadásul nem egyszerűen arról szól, hogy feltehetjük a tanúsított termékeinkre a védjegyeket. Ez a közösség folyamatos akciókkal, edukációval, reklámkampányokkal népszerűsíti a hazai termékeket. Ezekben is részt vehetnek a védjegyhasználó cégek. A Pápai Hús az elsők között csatlakozott tavaly a „Vedd a hazait! Védd a hazait!” mozgalomhoz, és az idén először életre hívott Hazai Termékek Hónapjához is - mondta el Szappanos Péter.

A járvány egyértelműen felerősítette a vásárlók hazai termékek iránti bizalmát.

A fogyasztók láthatták, hogy a hazai élelmiszergyártók nehéz körülmények között is el tudták látni az országot, nem alakultak ki tartós áruhiányok. Azt érezhetik, hogy a hazai cégekre mindig számíthatnak, és ezt igyekszünk erősíteni a kampányainkkal is. Az ellátásbiztonság ráadásul nem csupán mennyiségi kérdés, hiszen a hazai élelmiszeripar biztonságos és jó minőségű termékek előállítására képes. A kutatások azt mutatják, hogy ezzel egyre inkább tisztában vannak a vásárlók is. Múlóban van a „külföldi biztosan jobb” érzés.

A magyar gyártók közül sokan innovációban is felveszik a versenyt a világ legjobbjaival. A Pápai Hús például a nagy hazai gyártók közül elsőként fejlesztett ki és hozott forgalomba vegán húspótló termékeket Pápai Ízek márkanéven, belépve ezzel egy olyan piacra, amely a világ élelmiszeriparának leginnovatívabb területei közé tartozik.

Bőven elférne még több hazai a polcokon

Számos olyan élelmiszerkategória van, amely esetében a hazai vásárlók hiába keresik a magyar termékeket a boltokban, gyakran több importárut találnak, mint magyart. Jámbor László, a „Szatmár Íze - Biró” márkákat készítő Agricolae Kft. értékesítési munkatársa szerint a gyümölcslekvároknál az átlagosnál alacsonyabb a hazai áruk aránya a polcokon, holott Magyarországon megfelelő mennyiségű és minőségű alapanyag terem ezekhez.

A magyar termelőknek és gyártóknak különösen fontos, hogy minél több magas hozzáadott értékű élelmiszerrel legyenek jelen a hazai boltokban, és ne külföldről kerüljön vissza feldolgozott termékként a kiváló itteni alapanyag. Az Agricolae a Hazai Termékek Hónapjához való csatlakozásával is fel akarja hívni a vásárlók figyelmét arra, hogy tudatos választással nemcsak a magyar termelőket és gyártókat támogathatják, hanem élvezhetik a kiváló minőségű és ízű hazai lekvárokat is.

Hiába az egyik legtradicionálisabb élelmiszeripari, tartósítási tevékenység hazánkban a gyümölcslekvárgyártás, az elmúlt évtizedekben sok helyen szinte újra kellett teremteni ezt a tevékenységet.

A termelőknek és a gyártóknak is van még tennivalójuk annak érdekében, hogy a minőségi hazai gyümölcslekvárok újra méltó helyet kapjanak a magyar boltokban, de ezt a folyamatot az üzletláncok és a vásárlók is segíthetik támogató kereskedelempolitikával és tudatos vásárlással

– állítja Jámbor László.

Hasonló a helyzet a tésztagyártásban, mint a lekvárok esetében: Magyarország agráriumában és élelmiszeriparában minden megvan ahhoz, hogy akár teljes egészében hazai forrásból ellássa tésztával a fogyasztókat, ehhez képest mégis magasnak mondható az import termékek aránya a boltokban.

A mezőgazdaság megtermeli a megfelelő mennyiségű és minőségű gabonát, ahogy a tojástermelők is el tudnák látni a tésztagyártókat, akik a kapacitásaik és termékeik választéka alapján képesek lennének a jelenleginél több árut értékesíteni. Ez a termékkör ár-érték és minőség szempontból is állja a sarat az importcikkekkel szemben

– állítja Sipos Balázs, a Dunakeszi 4 tojásos és a Mándy-féle 8 tojásos termékcsaládot is gyártó Mary-Ker Pasta Kft. kereskedelmi és marketing igazgatója. Szerinte az elmúlt másfél év megmutatta, hogy a hazai gyártók nehéz körülmények között is képesek ellátni az országot elegendő élelmiszerrel, köszönhetően a stabil szállítói háttérnek, a kapacitástartalékoknak és a fegyelmezett gazdálkodásnak. A szakember szerint a Hazai Termékek Hónapja lehetőséget ad arra, hogy elmondhassák a vásárlóknak:

ezt a biztonságot azzal tudják támogatni, ha tudatosan magyar termékeket vesznek le a polcokról.

A belföldi értékesítésnek ráadásul a megfelelő kínálat sem lehet gátja, hiszen a Magyarországon hagyományosan kedvelt tojásos tészták mellett ott vannak a termékek között a Mary-Ker Pastánál az egyre népszerűbb durumtészták – mutatja be a fogyasztói igények változásához való alkalmazkodást Sipos Balázs.

• magyar
• hazai
• Magyar Termék