Tam_Bau
MENÜ
2024. május 18.
Erik, Alexandra
Hatalmas bajok vannak a magyar nyugdíjrendszerben

Hatalmas bajok vannak a magyar nyugdíjrendszerben

portfolio.hu

„Komoly korlátozó intézkedések nélkül a jövő nyugdíjasai sokkal fájdalmasabb megszorításokra készülhetnek."

Farkas András nyugdíjszakértő az újabb kétharmados parlamenti többsége kapcsán felveti, hogy ilyen felhatalmazással a kormányzat akár a nyugdíjrendszer valódi bajait is orvosolhatná.
A NyugdíjGuru News alapítója írásában hat pontban foglalta össze a magyar nyugdíjrendszer legégetőbb gondjait és a lehetséges megoldásokat is felvázolta.

  • Az átláthatóság és az előre tervezhetőség teljes hiánya.
  • A nyugdíjigénylés időpontjától nagyban függ a nyugdíj összege.
  • A szolgálati évek nem egyenletesen számítanak be a nyugdíjmegállapítás során.
  • A nyugdíjemelés módja egyenes út a nyugdíjasok elszegényedéséhez.
  • A legszegényebb nyugdíjasok helyzete.
  • Hiányzik a foglalkoztatói nyugdíjpillér.


A választások után nyugdíjreformra lehet szükség - Nem mindegy, melyik ország példáját követjük
Véleményem szerint ezt a hat fő gondot kell először megoldani,

és erre az újabb kétharmados felhatalmazással gond nélkül és rövid időn belül képes lehet a kormányzat - fogalmaz Farkas András, aki szerint ezt követően lehet arra fókuszálni, hogy megtaláljuk a folyó finanszírozású magyar nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatóságának biztonságos módját az elöregedő magyar társadalomban.

Arra is felhívja a figyelmet, hogy a választásokat követően jobb, ha szigorításokra készül minden érintett, hiszen rövid időn belül kezelni kell - a fenti fő gondok mellett - a nyugdíjrendszer további lényeges gondjait. Ennek kapcsán 5 tételt sorolt fel a szakember:

  • a nők kedvezményes nyugdíja feltételei szigorításának kérdéskörét (a 40 évi jogosító időnek a nyugdíjkorhatár 3 évvel történt emelkedése tükrében 43 évre kellene emelkednie),
  • a külföldön dolgozó magyarok miatt kieső itthoni járulékbevételek pótlásának kérdéskörét,
  • a járulékplafon eltörlése miatt a magas keresetűek exponenciálisan emelkedő nyugdíjígérvényének problémakörét,
  • a közteherviselés hazai optimalizációs lehetőségeinek - részmunkaidő, kata, ekho, őstermelők, stb. - az érintettek nyugdíjvárományát drámai mértékben csökkentő hatásait,
  • a nyugdíj összegének a várható élettartam hosszától való függetlensége fenntarthatatlanságát.

Azt sem szabad elfelejteni szerinte, hogy biztos forrásokat kell találni a 13. havi nyugdíj (évi 370 milliárd forint), a nők kedvezményes nyugdíja (évi 320 milliárd forint) és a megszaladó infláció miatti rendkívüli nyugdíjemelések (idén összesen akár 400 milliárd forint) finanszírozására az enélkül is súlyos hiánnyal küszködő büdzsében.

Írása végén azt vetíti előre, hogy

KOMOLY KORLÁTOZÓ INTÉZKEDÉSEK NÉLKÜL A JÖVŐ NYUGDÍJASAI SOKKAL FÁJDALMASABB MEGSZORÍTÁSOKRA KÉSZÜLHETNEK.