Görög nyugdíj: minden magyar élhetne vele, sokan mégsem tehetik meg
Igencsak felemás képet mutat a magyar nyugdíjasok helyzete a világban.
Egyfelől az idős magyarok meglehetősen korán mennek valójában nyugdíjba, szinte rekordkorán, ehhez képest az egyik legkevesebb időt tölthetik elvonulva a munka világából. Ez pedig nem kellene, hogy törvényszerű legyen, ha ugyanis megnézzük a számokat az idős görögök úgy mennek legkorábban nyugdíjba, hogy közben ők is töltik a legtöbb évet távol a munkától.
A legfrissebb elérhető adatok azt mutatják, hogy a legtöbb országban az átlagos, tényleges munkaerőpiaci kilépési kor alacsonyabb, mint a hivatalos teljes nyugdíjkorhatár. Az Európai Unióban például a tagállamok többsége a törvényes nyugdíjkorhatárt 65 év körül (62-67) határozta meg, de az OECD számai azt mutatják, hogy jócskán akadnak Európában olyanok, a kik korábban hagyják el a munka világát.
Ha kifejezetten csak Európát nézzük, akkor átlagosan Svédországban, Izlandon, Svájcban, Lettországban, Észtországban és Romániában lesznek legkésőbb nyugdíjasok az emberek, átlagosan 65 évesen. Ezzel szemben Luxemburgban, Szlovákiában, Horvátországban és Görögországban az átlagos munkaerőpiaci kilépési életkor sokkal közelebb van a 60 évhez. Az EU-27-es átlag egyébként 62 év.
Ahogy azonban az OECD listán látjuk, toronymagasan a japánok vezetik a nyugdíjba vonulás valós életkorát a maguk 67,5 évével, de Új-Zélandon is 67 év ez az átlagéletkor. Ehhez képest, ahogy fentebb írtuk a lista abszolút legalján Görögország van a maga 59,5 évével. Ha belegondolunk, egy átlagos görög állampolgár nem kevesebb, mint 8 évvel korábban vonul nyugdíjba átlagosan, mint egy japán.
Meglepő lehet, de az OECD legfrissebb adatai szerint az idősebb magyaroknál gyakorlatilag a fél világ később megy nyugdíjba. A magyarok ugyanis átlagosan 60,9 évesek akkor, mikor valójában elhagyják a munka világát, ez pedig 38 ország közül a 8. legjobb adatnak köszönhető. Igaz, a lista korábbi éves, 2020-as adatokat listáz, de ez még így is sokatmondó. Ez EU-s átlag egyébként 63,1 év, ettől két évvel maradunk el, míg az OECD átlag 63,1 év, és ehhez képest is megvan a két év előnye a magyar férfiaknak.
A lakossági átlagot egyébként nem meglepő módon a nők40 program húz ennyire lefelé, a magyar nők ugyanis szinte rekordhamar mehetnek el nyugdíjba. Ha csak a nőket nézzük, akkor egy átlagos magyar nő már 59,7 évesen elhagyja a munka világát, ez pedig a harmadik legkisebb életkor a 38 ország vizsgálatában. Ezek alapján a magyar nőknél csak a török és a görög nők vonulnak nyugdíjba. Érdemes persze látni a lista másik végét is, egy átlagos japán nő 66,7 évesen vonul nyugdíjba, azaz 7 (!) évvel később, mint egy magyar.
Ha csak az életkort nézzük, akkor persze a férfiakat sem kell annyira sajnálni, a magyarok átlagos valós kilépése ugyanis 62,1 év, ami hátulról a 10 legkisebbnek számít a 38 ország közül. Az adatok alapján tehát elmondható, hogy a hazai rendszerben élő idősebb korosztály meglehetősen kedvezményezettnek számít a világ más országaihoz képest.
Hiába, hogy a valós munkaerőpiaci kilépési életkor meglehetősen alacsony a magyaroknál, ezzel párhuzamosan sereghajtóknak számítunk abban is, hogy nálunk az egyik legkevesebb a nyugdíjban töltött várható évek száma. Magyarországon ez egészen pontosan 20,3 év, ha mind a két nem átlagát vesszük, ami a 38 ország közül az 5. legrosszabbnak számít. Hiába mennek tehát sokan igen hamar nyugdíjba Magyarországon, idős korukra meglehetősen kevés idejük marad a pihenésre.
Emlékezzünk viszont, és ez egy elég sokamondó érdekesség, hogy a görögök még a magyaroknál is korábban mennek átlagosan ténylegesen nyugdíjba, viszont ehhez képest messze a görögök számíthatnak a legtöbb nyugdíjas évre, egészen pontosan 25,7 évre. Ez pedig több mint 5 (!) évvel több, mint amivel az idős magyarok számolhatnak. A magyar idősek adatai ilyen téren azért is rendkívül aggasztó, mert az OECD 38 országa közül a 10 legtöbb nyugdíjas évvel számoló államból 9 (!) az Európai Unióból kerül ki, sorrendben: Görögország, Spanyolország, Franciaország, Luxembourg, Belgium, Olaszország, Ausztria, Szlovénia és csak a 10. helyen az első nem EU-s, Ausztrália.
Az adatokat látva nem meglepetés, hogy mind a magyar nők, mind pedig a magyar férfiak nyugdíjban töltött várható éveinek a hossza alacsonyabb az OECD-átlagnál.
Bár Magyarországon 2023-ban nem változott az öregségi nyugdíjkorhatár, ami ugyanúgy 65 év, mint tavaly volt, azért ezt megelőzően komoly emelési ciklus ment le. Éppen ezért az OECD 2020-as adatai a mai állapotokhoz képest némileg más képet festhetnek. Ezzel együtt a jelenlegi 65 év biztosan nem válik a magyar dolgozók örömére, ugyanis a nyugdíjkorhatárt jóval könnyebb emelni, mint azt, hogy egy ember átlagosan mennyi nyugdíjban eltöltött évre számíthat.
Ugyanakkor a Pénzcentrumnak nyilatkozó szakember szerint a '70-es és '80-as években született magyarok már úgy készüljenek, hogy 65 éves korukban nagy valószínűséggel még dolgozniuk kell majd - 2050-re pedig a 70 éves korhatár is eljöhet. A drasztikus emelések persze nem csak nálunk jelenteknek gondot, márciusban például tízezrek tiltakoznak Franciaországban Macron elnök nyugdíjreformja ellen, amely többek között 62 évről 64-re emeli a korhatárt. Az általunk bemutatott adatokból viszont jól látszik, hogy a franciák még a 64 évnek is igencsak örülhetnek, hiszen azzal is a mezőny második felében lennének, nem hogy ahogy láttuk a 62-vel.
