Érdemes „ártalmatlanítani" az újévi ételt
Egy újévi étel, ami szerencsét hoz, de nem mindenkinek?
Egészséges, tápláló, erősíti az immunrendszert, úgy általában. Ám, ha tüzetesebben megvizsgáljuk a lencsét, mint étel alapanyagot, rájöhetünk arra is, hogy vannak olyan betegségek, amelyek megléte esetén jobb, ha elkerüljük a belőle készült ételek fogyasztását. Magas purintartalma (húgysav) okán kifejezetten nem előnyös a köszvény, az ízületi, a húgyúti és a vese betegségek esetén.
Ha viszont ezektől nem szenvedünk, akkor érdemes akár hetente is felvenni az étrendünkbe. Egyrészt mert egyedülállóan magas a fehérjetartalma, csaknem 28%, ami ráadásul könnyen emészthető.
Triptofán nevű esszenciális fehérje tartalmának köszönhetően segít a lelki harmónia megteremtésében. Ehhez magas rosttartalom is társul, amely serkenti az anyagcserét, előnyös a vastagbéldaganat megelőzésében.
Ugyan magas a szénhidráttartalma is, ám az lassan szívódik fel, így a cukorbetegek és a fogyókúrázók is bátran fogyaszthatják. Mindezek mellett sok A-vitamint, többféle B vitamint tartalmaz, és jelentős a folsav, magnézium, kálium, cink, vas, foszfor, bór és jód tartalma is. Ezek okán előnyös a fogyasztása a szív-, és érrendszeri betegségek megelőzésében, optimális értéken tartja a vércukor szintet, jótékony hatása van a látásra és a hajnövekedésre. Férfiaknál fokozza a termékenységet, míg a hölgyeknél az izoflavonoid tartalma miatt a menopauza kellemetlen tüneteit csökkenti. Zsírtartalma alacsony, és főként többszörösen telítetlen zsírsavakat tartalmaz, amelyek miatt még a fogyókúrázóknak is ajánlható.
Ugyanakkor nyersen ne együk a lencsét, hiszen különböző enzim gátlókat és lektineket tartalmaz. Ez utóbbiról ugyan megoszlanak a vélemények, hogy károsak, vagy sem a szervezetünkre, ám az bizonyos, hogy a lencsét áztatással és legalább 10 perces főzéssel e tekintetben „ártalmatlanítani” tudjuk. Az első főzőlevet leöntve pedig a puffadást is elkerülhetjük.
A lencsét bizonyos, hogy csaknem tízezer éve fogyasztja az ember. Őshazája Kelet-Ázsia és a Közel-Kelet. Egyiptomban a halottak mellé edénybe helyezték, útravaló ételként a túlvilágra. Az ókori görögök és rómaiak egyik fontos élelmiszere volt.
Háromféle színű lencsét termesztenek. A zöld a franciáknál népszerű, a sárga az édeskés íze miatt Indiában közkedvelt. A barna színű lencse hódította meg leginkább Európát. Ennek hántolt változata a vörös lencse, ami kevesebb rosttartalommal bír és kevésbé puffasztó hatású.
A lencse ugyan napjainkban igencsak háttérbe szorult a táplálkozásunkban, ám mivel alapélelmiszerként funkcionált évezredeken keresztül, számos legenda és babona is kapcsolódik hozzá.
A néphagyomány szerint a sok apró lencseszem a pénzt, a termékenységet, a gazdagságot szimbolizálja. Ezek okán lett a lencse az újév varázslatos étele. Kör alakja miatt az élet körforgásának, a születésnek és a halálnak a szimbólumának tartják a zsidó vallásban. Az „egy tál lencséért eladni” mondás a Bibliából származik: elsőszülötti kiváltságait adta el Ézsau, ikertestvérének Jákovnak.