Tam_Bau
MENÜ
2024. június 24.
Iván
Elfogytak a dolgozók a magyar munkahelyekről

Elfogytak a dolgozók a magyar munkahelyekről

economx.hu / Sarkadi-Illyés Csaba

z irány tisztán látszik, de nem biztos, hogy van ehhez elég magyar.

Nincs ugyanis emberi erőforrás. Viszont jó hír, hogy minden negyedik magyar vezetői, értelmiségi foglalkozású, és minden harmadik honfitársunk felsőfokú végzettséggel találta meg a helyét a munkaerőpiacon.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által eddig közölt népszámlálási adatokból egy olyan újraiparosodó ország képe rajzolódik ki, ahol gyakorlatilag elfogyott a tartalék a munkaerőpiacon. Az irány tisztán látszik, de nem biztos, hogy van ehhez elég magyar. Megnéztük a legfontosabb gazdasági szempontokat.

Egyre kevesebb magyar

2001-es 10 198 315 főről
2011-ben 9 937 628 főre,
2022-ben pedig 9 603 634-re
csökkent a népesség száma Magyarországon. Férfiból 4 620 846-ot, míg nőből 4 982 788-at számoltak össze.

A teljes népességből 4 955 715 gazdaságilag aktív embert tartanak számon, ez a magyarok 49 százaléka. Érdemes megjegyezni, hogy amíg az ország lakossága csökkent az elmúlt húsz évben mintegy 6 százalékkal, addig a gazdaságilag aktívak száma több mint 20 százalékkal növekedett.

Így néz ki a magyar emberi erőforrás számokban:

Gazdaságilag aktív: 4 955 715 fő,
Foglalkoztatott: 4 718 660 fő,
Aktív kereső: 4 166 253 fő,
Gyermekgondozási ellátás mellett dolgozó: 238 636 fő,
Nyugdíj, járadék mellett dolgozó: 313 771 fő,
Munkanélküli: 237 055 fő.

A foglalkoztatottak száma több mint egymillió fővel növekedett az elmúlt két évtizedben, és ha nem is ilyen arányban, de az aktív keresők száma is emelkedett (2001: 3 585 584 fő, 2011: 3 743 865 fő, 2022: 4 166 253 fő). A munkanélküliek száma csökkent, igaz ott volt egy durva csúcs 2011-ben 568 497 fővel, tavaly 237 055-en voltak, arányuk 2011 óta 58 százalékkal csökkent.

Egyre kevesebb diák

A foglalkoztatottak közül még mindig nagyon magas az alkalmazottak, alkalmi munkavállalók és közmunkások száma (4 119 547 fő), a vállalkozói szféra alig több mint 560 ezer főt tesz ki.

Így néz ki a tartalék (a gazdaságilag nem aktív: 4 647 919 fő):

Ellátásban részesülő inaktív: 2 264 545 fő,
Gyermekgondozási ellátásban részesülő: 64 438 fő,
Saját jogú öregségi nyugdíjas, járadékos: 1 792 190 fő,
Rokkantsági, rehabilitációs vagy egyéb egészségkárosodási ellátásban részesül: 196 536 fő,
Hozzátartozói jogú nyugdíjas, járadékos: 35 495 fő,
Egyéb ellátásban részesülő inaktív: 175 886 fő,
Eltartott: 2 383 374 fő,
Nappali tagozatos tanuló: 1 252 722 fő,
Egyéb eltartott: 1 130 652 fő.

A gazdaságilag inaktívak száma az elmúlt húsz évben szintén radikálisan csökkent, de ebben nem biztos, hogy sok örömünk van/lesz: 2001-ben 6 091 836 főt számláltak, 2011-ben 5 426 408-at, 2022-ben pedig 4 647 919-et. Ez idő alatt eltűnt több mint 231 ezer nyugdíjas, 380 ezer rokkantnyugdíjas és 466 868 nappali tagozatos diák.

Több férfi tanul

Érdekes, hogy miközben több nő él az országban, a nappali tagozatos diákok között tendenciózusan férfi-uralom tapasztalható.

2001: 866 082 férfi - 853 508 nő
2011: 798 678 férfi - 766 274 nő
2022: 636 173 férfi - 616 549 nő
Tehát kijelenthető,

az elmúlt húsz évben még soha nem dolgoztak olyan sokan mint most, valamint
soha nem vállaltak munkát ilyen sokan gyermekgondozási ellátás és nyugdíj mellett.

A mérleg másik oldalán

soha nem voltak ilyen kevesen a munkanélküliek,
a nyugdíjasok, valamint
a nappali tagozatos diákok sem.
Munkás ököl

El kell most már fogadnunk, hogy Magyarország (már) nem egy agrárország, legalábbis egyre kevesebb embert tart el - közvetlenül. A mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat ágazatban a foglalkoztatottak száma folyamatosan csökken, 203 ezren voltak húsz éve, 176 ezren, míg tavaly csak 174 ezren dolgoztak az agráriumban.

A legtöbb foglalkoztatott, 887 486-an a feldolgozóiparban kereste a kenyerét.
Ezt követi 617 902 fővel a kereskedelem, gépjárműjavítás szektor.
Bármilyen meglepő, de a harmadik legnagyobb foglalkoztató a "közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás" elnevezésű nemzetgazdasági ág: 424 830 fő foglalkoztatottat.
Egyébiránt jelentősen nőtt az építőiparban, a vendéglátásban, tudományos ágazatban és az oktatásban dolgozók száma is.

Megállapítható az is, hogy foglalkoztatottak több mint kétharmada szolgáltatás jellegű ágazatban dolgozik, arányuk 2011 és 2022 között kismértékben tovább nőtt.

2011:

Mezőgazdaság és erdőgazdálkodás: 4,5 százalék
Ipar, építőipar: 28,3 százalék
Szolgáltatás jellegű ágazatok: 67,2 százalék

2022:

Mezőgazdaság és erdőgazdálkodás: 3,7 százalék
Ipar, építőipar: 28,1 százalék
Szolgáltatás jellegű ágazatok: 68,2 százalék.

Egyre több az okos magyar

A KSH adataiból kiderül az is, hogy a magyar munkaerő egyre felkészültebb. Olyannyira, hogy most először képezik a felsőfokú végzettségűek a második legnagyobb foglalkoztatói csoportot.

A foglalkoztatottak legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerinti felosztása:

Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb: 28 170 fő,
Általános iskola 8. évfolyam: 485 870 fő,
Középfokú iskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel: 1 094 933 fő,
Érettségi: 1 708 792 fő,
Egyetem, főiskola stb. oklevéllel: 1 400 895 fő.
Utóbbiak kapcsán jegyezzük fel, hogy húsz éve még csak 675 ezren, míg a legutóbbi népszámláláskor is mindössze 994 ezren voltak.

A KSH szerint ennek az az oka, hogy a modern technológiák terjedése következtében átrendeződik a munkaerőpiaci kereslet: a magas képzettséget igénylő, illetve az alacsony munkaerőköltségű, egyszerű tevékenységek kerülnek előtérbe, az automatizálható feladatokat végzők iránti igény csökken. Az elmúlt évtizedben nőtt a magas szellemi hozzáadott értékű vezetői, értelmiségi foglalkozásúak, valamint az egyszerű fizikai foglakozásúak aránya, míg a szakképzett ipari és szolgáltatási foglalkozásúaké kisebb lett.

Ahogy az a statisztikákból kiderül, egy újraiparosodó országban egyre kevesebb tartalék van a hazai munkaerőpiacon, miközben rohamosan fogy a magyarok és a fiatalok száma is. Ugyanakkor minden negyedik magyar vezetői, értelmiségi foglalkozású, és minden harmadik honfitársunk felsőfokú végzettséggel találta meg a helyét a munkaerőpiacon.