Fontos azonban kiemelni, hogy a magyar élelmiszeripar számára nemcsak a hazai értékesítés a fontos, hanem az export is. Ezt is figyelembe véve pedig már korántsem biztos, hogy csak a hazai értékesítési lehetőségekben kell a problémát keresni.

2001 és 2018 között az export 53 százalékkal nőtt csupán, messze elmaradva a 100 százalék feletti hazai piaci bővüléstől. Két évtizede a hazai élelmiszeripari termelésnek még a 70 százaléka ment exportra, 2018-ban már csak 51 százaléka. Ez alapján pedig az a kép rajzolódik ki, hogy a hazai élelmiszeripar jelentős része nem lehet túl versenyképes az uniós és nemzetközi piacokon. Erre egyébként sokszor a kormányzati megszólalók is utalnak, amikor az ágazati beruházási támogatások mellett érvelnek.

A boltok helyett a termékekre kellene koncentrálni

Kérdéseinkkel megkerestük a kilenc legnagyobb magyarországi élelmiszer-kiskereskedelemmel foglalkozó láncot, de a magyarok (CBA, Coop, Reál) nem reagáltak. A többiek közül a magyar beszállítók fontosságát mindenki kiemelte a válaszában, ami pedig a konkrét számokat illeti, a Tescónál elmondták, hogy a 2019/20-as pénzügyi évben a friss áru 71 százaléka és a csemegeáru 50 százaléka, a tejtermékeknek és a baromfihúsnak pedig a 100 százaléka magyarországi szállítóktól származott.

A Lidl Magyarország esetében azt mondták el, hogy a magyar beszállítóktól vásárolt élelmiszereinek értéke az áruházlánc teljes élelmiszer-beszerzésének közel 60 százalékát jelenti – ez az érték áll a megadottak közül a leginkább közel az Eurostat statisztikákból kiolvashatóhoz.

A Sparnál még 2018-ban rendeltek meg egy kutatást a Századvégtől, amely szerint a cég

kereskedelmi forgalmának 87,5 százalékát az élelmiszerek teszik ki, amelynek 92,9 százaléka hazai beszállítóktól érkezik, míg a nem élelmiszer-forgalom esetében a hazai beszállítók aránya 85,5 százalék. A saját márkás forgalmon belül pedig 86,3 százalékos a magyar beszállítók aránya.

A cég tájékoztatása szerint a fenti számok 2020-ra is érvényesek szinte teljes mértékben, bár 2018 óta több, magyar beszállítókat támogató programot is indítottak, így az arányok a magyar élelmiszertermékek javára nőhettek.

Az Aldi állandó szortimentje 2021 márciusában mintegy 1800 termékből állt a cég közlése szerint, a kínálatnak pedig több mint 50 százaléka magyar cégektől érkezik. Az üzletlánc áruházaiban a baromfi és a sertéshús kategóriában a legmagasabb a magyar termékek aránya, időnként akár a teljes szortiment magyar forrásból származik. A zöldségek és gyümölcsök esetében jelenleg a termékek mintegy 80 százaléka magyar beszállítású.

Az Auchannál konkrét adatokat nem adtak. Annyit mondtak el, hogy ma már több mint 200 magyar termelővel dolgoznak együtt, 2008 óta a helyi forrásokból származó tételek mennyisége megduplázódott.

A Penny Marketnél elmondták, hogy beszállítóik fele magyarországi termelő, és termékeik közel kétharmada magyar termék. A magyar áruk aránya a zöldség-gyümölcs és a friss hús kategóriában a legmagasabb. A cégnél arra törekszenek, hogy a jövőben még több magyar termelőt tudjanak a partnereink között.

A cégek válaszaiból azt tűnik ki, hogy a magyar beszállítói arány főként a baromfi- és sertéshús, a tej és a tejtermékek esetében közelítheti a 100 százalékot, és a zöldség-gyümölcs esetében – a nálunk meg nem termő növényeket leszámítva – szintén szinte teljes körű lehet (legalábbis ezek szezonjában). Mindezek a válaszok azt sejtetik, hogy a feldolgozott, magasabb hozzáadott értékű termékek esetében kisebb a magyar termékek aránya. Máshonnan megközelítve, ahol számít a márka – lehet ez tészta vagy szeszes ital -, ott inkább ezeket keresik a vásárlók.

Flourish logoA Flourish scatter chart
A hazai élelmiszeripar részesedése az olyan termékeknél magas, ahol a feldolgozás mértéke kicsi, így a helyi hozzáadott érték nagysága is limitált. Az édességek, szeszes italok, kekszek, tészták esetében alacsony a magyar élelmiszeripar részesedése. Ezek mind erőteljesen a marketingre és értékesítési tevékenységre épülő kategóriák, ahol számít a márka a vásárlóknak.

 

 

• élelmiszer
• kereskedelem
• piac