MENÜ
2021. október 20.
Vendel
Drónok a mentők helyett?

Drónok a mentők helyett?

raketa.hu

Egy svéd kísérlet szerint a drón olyan defibrillátort szállít, amelyet az átlagember is képes kezelni.

A drónok iránti kereslet évről évre nő, hiszen egyre több szektor fantáziát lát bennük, a hadiipartól kezdve az e-kereskedelmen át egészen a rendőrségig. Ugyanakkor mint kiderült, a mentőszolgálatok is nagy hasznát vehetik a repülő járműveknek.

Egy svéd kísérlet szerint az a drón, amely olyan defibrillátort szállít, amelyet az átlagember is képes kezelni, gyorsabban odaér a beteghez, mint a hagyományos mentőszolgálat.

Sofia Schierbeck, a stockholmi Karolinska Intézet újraélesztési tudományokkal foglalkozó központjának munkatársa, valamint a tanulmány szerzője szerint egy új kezdet kapujában állunk, amikor is a drónok nagyobb szerepet kaphatnak az életmentésben, mint korábban bármikor.

A hirtelen szívmegállás azért következhet be, mert egy elektromos zavar áll be a szívben, ami azonnali megállásra kényszeríti, ezáltal az agyba és az életfontosságú szervekbe sem jut vér. A halál pedig pár percen belül beállhat, amennyiben nem sikerül visszaállítani a szívritmust. Ez a drámai esemény azonban sajnos csak az esetek elenyésző részében okoz előzetes tüneteket, és legtöbbször semmiféle erre utaló jel nincs. Felmérések szerint a betegek ráadásul túl sokat várnak a segítségkéréssel, pedig tisztában kell lenni azzal, hogy ha nyomó jellegű mellkasi fájdalom nem múlik el öt percen belül, azonnal mentőt kell hívni.

A szóban forgó tanulmányt jegyző szakemberek szerint a defibrillátor minél hamarabb történő alkalmazása tíz százalékról ötven százalékra növelhetné az érintett túlélési esélyeit, csakhogy ehhez az kell, hogy a segítség időben megérkezzen.

A kísérlet valójában már 2017-ban elkezdődött

Egy 2017-ben készült tanulmány rámutatott arra, hogy az Egyesült Államokban évi százezer emberből ötvenötnél bekövetkezik a hirtelen szívmegállás, és csak nyolc-tíz százalékuk éli túl. Jacob Hollenberg, a központ igazgatója a Guardiannek nyilatkozott a témáról: szerinte a szív leállása az egyik vezető ok a nyugati országokban. Ahogy fogalmazott, ilyen esetekben minden perc, sőt minden másodperc számít.

Tíz-tizenkét perc elteltével a szív megállása után gyakorlatilag szemernyi esély sem marad a beteg életben maradására.

A defibrillátor alkalmazása tehát óriási esélyt jelenthet az első percekben, a mentőszolgálat megérkezési idejének javítása azonban önmagában nem elegendő. Tíz betegből átlagosan egy éli túl.

A szakemberek akkori kísérletükben bemutattak egy drónt, amelyet a svéd állami szállítási ügynökség épített. A nyolc propellerrel ellátott eszköz súlya valamivel több mint öt és fél (5,7) kilogramm, az automatizált defibrillátoré hétszázhatvanhárom gramm, maximális sebessége pedig hetvenöt km/óra.

Stockholm északi részén egy tűzoltó laktanyában helyezték el, 2016 októberében tizennyolc alkalommal vette igénybe két erre kiképzett pilóta. Az irányításhoz GPS-t használtak egy tíz kilométeres környezetben, ahol 2006 és 2014 között számos szívmegállást regisztráltak.

A drón hívása és elküldése között átlagosan három másodperc telt el, míg a mentőknél ez három percig tartott. A drón hívása és megérkezése között eltelt idő átlagosan öt perc huszonegy másodperc volt, míg a mentőé huszonkét perc.

A drón tehát átlagosan tizenhat perc harminckilenc másodperccel korábban érkezett a helyszínre, mint a hagyományos mentő-

A Guardian ugyanakkor említést tett a drónos elsősegélynyújtás korlátairól is: lehet, hogy a forgalom a 2006-2014-es időszakhoz képest megváltozott, arra pedig nem tért ki a tanulmány, hogy az újraélesztésben milyen arányban vettek részt mentősök és civil járókelők.

Hollenberg, aki szerint a defibrillátort könnyebb kezelni, mint egy poroltót, azt reméli, hogy a drónokat két éven belül bevethetik az egészségügyi ellátásban. Addig természetesen még számos kísérlet vár rájuk, valamint meg kell szerezniük a repülési hatóságok engedélyét, ugyanis a jelenlegi svéd törvények szerint a drón csak olyan távolságra repülhet, amely még a külső operátor látóterén belül esik.

Az igazgató szerint a drónokat más esetekben – például közúti balesetnél, vagy allergiás rohamnál – is igénybe lehet majd venni.

A londoni Royal College of Medicine sürgősségi osztályának munkatársa, Adrian Boye a New Scientist-nek adott interjújában különösnek titulálta a svéd kísérletet: szerinte inkább abba kellene több energiát fektetni, hogy az átlagembereket megtanítsuk az újraélesztésre.

Számos nagyvárosban, köztük éppen Londonban és Stockholmban, működnek olyan mobil-applikációk, amelyek riaszthatják az újraélesztést végzőket a beteg közelében. Ezt a célt szolgálja például a tizennyolc nyelven elérhető Staying Alive androidos alkalmazás, amely megjelöli a legközelebbi automata defibrillátorokat. (Eddig összesen több mint nyolcvanezer készüléket regisztráltak rá világszerte). Ezen applikáción belül létezik a Bon Samaritain nevű app is, amelyre bárki feliratkozhat, aki képes a sürgős segélynyújtásra, így a közvetlen közelében élők riaszthatják őt, ha a szükség úgy hozza.