MENÜ
2021. február 25.
Géza
Bárkit bármikor le lehet hallgatni

Bárkit bármikor le lehet hallgatni

player.hu

Falba rejtett router, ablakrezgést hanggá alakító poloska – így zajlik az ipari kémkedés Magyarországon.

Egy információbiztonsággal foglalkozó magyar cég vezetője szerint az MTVA lehallgatási botránya óta itthon lényegében szabad rablás van, ami azt jelenti, hogy gyakorlatilag bárkit, bárhol le lehet hallgatni, méghozzá jogszerűen.

1945. augusztus 4-én, a második világháború vége előtt a Vlagyimir Lenin Úttörő Szervezet egy ajándékot adott át az Egyesült Államok moszkvai nagykövetének, William Averell Harrimannek. A Szovjetunió baráti gesztusként az Egyesült Államok nagypecsétjének kézzel faragott másával lepte meg a szövetségesét, amiért hosszú éveken át vállvetve harcoltak a háborúban.

A pecsét egészen 1952-ig lógott a nagykövet irodájának falán, amikor az amerikaiak felfedezték, hogy a szovjetek ajándékának belsejében egy passzív poloska lapul.

A Szovjetunió hét éven keresztül pontosan tudta, hogy kivel és miről beszél zárt ajtók mögött az amerikai nagykövet. Az orosz hírszerzés ennyi idő alatt rengeteg szenzitív információhoz juthatott hozzá, ezek az információk pedig nagyon sokat érhettek a hidegháború első időszakában.

Az információ hatalom

A moszkvai nagykövetségen elrejtett poloska az információszerzés történetének talán leghíresebb lehallgató eszköze. A passzív szovjet berendezést Léon Theremin, a teremin nevű hangszer feltalálója fejlesztette ki. A passzív lehallgatóeszközöket kívülről, egy külső rádiófrekvenciás jelforrással besugározzák, igy aktiválják. Nem kell attól tartani, hogy hamar lemerülnek, tetszőlegesen hosszú ideig tudnak információt szolgáltatni, egyszerűen csak be kell őket sugározni.

El lehet képzelni, hogy ha már az ötvenes években is alkalmaztak ilyen technológiákat, akkor mi lehet a helyzet manapság – mondja Tóth Béla, a Diracom Kft. információbiztonsággal foglalkozó magyar vállalat alapítója, aki az elmúlt 25 évben testközelből nézte végig, hogyan vált a magyar üzleti szféra szerves részévé az ipari kémkedés. Tóth Béla elmondása szerint sokszor még mindig ott tartanak a cégvezetők, hogy azt gondolják: őket nem hallgathatják le, mert ilyen dolgok csak a filmekben léteznek.

Az emberek egész egyszerűen nincsenek tisztában azzal, hogy az információ micsoda érték.
Egy jó ütemben megszerzett fülessel akár százmilliós tételben is meg lehet károsítani az üzleti ellenfeleket, így nem túlzás azt állítani, hogy sorsdöntő lehet egy vállalkozás jövője szempontjából, hogy hogyan képes megvédeni magát az ilyen támadásokkal szemben.

Pontok az ablakon

Tóth Béla szerint a hazai esetek nagy részénél csak utólag derül ki, hogy valószínűleg egy eszköz segítségével információkat juttattak ki egy-egy tárgyalóból vagy irodából. Egy ilyen átvilágításhoz komoly eszközparkra és szakavatott szemre van szükség. A szakember megemlített egy esetet, amikor egy vállalkozó bár észrevette, hogy a tárgyalóhelység ablakainak külső részén apró pontok láthatók, de azt hitte, azokat csak a felújítás során hagyta ott a kivitelező figyelmetlenségből.

Mint kiderült, az apró pontok valójában falra tapasztható mikrofonok voltak, amik az üveg rezgését felerősítve hangot továbbítottak egy vevőeszköznek.

Tóth Bélának volt olyan esete is, amikor egy tárgyaló átvilágítása során egy routert találtak a fal mögött, amely a helyi hálózatra kapcsolódott. Itt a kémkedést megrendelő valószínűleg nemcsak információkra volt kíváncsi, hanem konkrét adatokra is, amelyeket valószínűleg meg is szereztek, hála a cég gyakorlatilag bármit átengedő tűzfalának.

A szakember ugyanakkor megemlíti, hogy találkozott már gyakorlatilag mindenféle megoldással itthon, a filléres, Kínából rendelt íróasztal alá szalagozott poloskáktól kezdve egészen a komoly, nehezen, csak speciális eszközökkel kiszúrható, különleges frekvencián kommunikáló lehallgató eszközökig.

Intő jelek

Mivel sokszor utólag derül ki, hogy lehallgatás történt, ezért érdemes keresni a gyanús jeleket, szokatlan történéseket. Az egyik leggyakoribb eset Magyarországon, amikor egy alkalmazottat elbocsátanak és még a felmondási idő alatt az illető megpróbál információkat szerezni, amelyek később értékesek lehetnek.

A másik gyakran előforduló szituáció, amikor egy pályázaton induló cég sorozatosan csak egy kevéssel kap ki a vetélytársától. Ha ez párszor előfordul, akkor még nem feltétlenül beszélhetünk az ipari kémkedés gyanújáról, viszont, ha ez rendszeressé válik, és a cég pontos árajánlatának egy közvetlen vetélytárs mindig aláígér egy kicsivel, akkor már feltételezhető, hogy valahogyan információk szivárognak ki.

Mivel nagyon nehéz pontosan visszakövetni, hogy pontosan ki hallgatott le minket és mennyi információ birtokába jutott az illető, így a legfontosabb az, hogy megtegyünk minden óvintézkedést annak érdekében, hogy ne kerüljünk ilyen helyzetbe.
Bizonyos szintig elég az, ha mi magunk figyelünk evidens dolgokra. Például arra, hogy illetéktelenek ne jussanak a tárgyaló közelébe, magyarán zárjuk az ajtókat és korlátozzuk a hozzáférést. Ügyeljünk rá, hogy legyen bekamerázva az irodánk, telepítsünk és használjunk fémdetektoros beléptető rendszert. Ebben az esetben fontos, hogy az üzemeltetők is ismerjék a rendszert, ne csak azok, akik letelepítették.

Továbbá ajánlatos ügyelni a takarításra. Nem elsősorban a tisztaság miatt, hanem azért, mert a tapasztalatok azt mutatják, hogy a takarítók akár megvásárolhatók. Sokszor a takarítást végző cégek munkatársait keresik meg azzal, hogy bizonyos összeg fejében helyezzenek el lehallgató eszközöket az irodákban.

Tóth Béla szerint ha egy nagy forgalmat bonyolító vállalatunk van, akkor az a legbiztosabb megoldás, ha rendszeresen átvilágíttatjuk a tárgyalóinkat egy erre szakosodott céggel vagy szakértők segítségével berendeztetünk egy speciális, lehallgatásbiztos irodát.

Mit lehet tenni, ha lehallgattak?

A szakember tanácsa az, ha már megtörtént a baj, akkor érdemes átgondolni, hogy miért kerülhetett oda az eszköz, ki telepíthette, kaphatott-e az illető belső segítséget. Komoly belső átvilágításra van szükség, hogy felmérhessék a károkat, illetve érdemes gyors változtatásokat eszközölni, akár olyan változásokat, amelyek érinthetik az üzleti stratégiát is. Ne feledjük, nem tudhatjuk, mióta tudnak minden lépésünkről, ezért érdemes mindent átgondolni, azt is, hogy az elmúlt időszakban milyen szerencsétlen, véletlennek tűnő fordulatok befolyásolták a cégünk eredményeit.

Ha kicsit körmönfontabb az ember, akkor az eszközt a helyén is lehet hagyni akár, hogy téves adatokkal megtévesszük a lehallgatót.
Ilyenkor persze érdemes észnél lenni, ebben az esetben fel kell építeni egy stratégiát, de összességében akár jól is kijöhetünk a dologból – tanácsolja Tóth. Ha szó lehet arról, hogy lehallgatnak bennünket vagy ennek akár csak a gyanúja felmerül, akkor érdemes minden üzleti lépést kétszer átgondolni, például egy nagyobb tender esetében ajánlatos több tervet is elkészíteni, hogy megzavarjuk a kémkedő vetélytársat.

Elvileg bárhol, bárkit le lehet hallgatni jogszerűen

Sokan egyből azt gondolnák, hogy ha valahol poloskát találnak, akkor rögtön feljelentést kell tenni, pedig ez nem minden esetben a legokosabb döntés. Tóth Béla elmondása szerint a magyar törvények nem mindig fogalmaznak egyértelműen a lehallgatással és a tiltott információszerzéssel kapcsolatban.

Jó példa erre az MTVA lehallgatási botránya, ami egy olyan ügyészségi állásfoglalással zárult, amely kimondta: a magyar közmédia épületében nem valósulhat tiltott adatszerzés, mivel az iroda, ahova lehallgatóeszközöket helyeztek el, nem minősül magántulajdonnak.
Az eset még 2016 tavaszán történt, amikor videó és hang rögzítésére alkalmas készülékeket találtak többek között az MTVA akkori vezérigazgatójának, Vaszily Miklósnak a tárgyalójában, illetve Vas Imre üzemeltetési igazgató és Enyedi Csaba vezérigazgatói kabinetvezető irodáiban. Az ügyészség a Büntető Törvénykönyv következő passzusával indokolta a döntését:

A Btk. 422. § (1) bekezdés b) pontja szerint tiltott adatszerzés csak „más lakásában vagy egyéb helyiségben” valósulhat meg.
Ha elfogadjuk ezt az indoklást, akkor Magyarországon a hivatalokban, a közintézményekben, a köztereken, vagy akár egy munkahelyi környezetben is bárkit le lehet hallgatni jogszerűen.

Tóth Béla szerint épp emiatt érdemes igénybe venni az információbiztonsággal foglalkozó cégek szolgáltatásait, mivel a magyar üzleti szférában lényegében szabad rablás van ezen a téren.